Nyikolaj Szemjonovics Kardasov
| Nyikolaj Szemjonovics Kardasov | |
| Született | 1932. április 25. Moszkva[1] |
| Elhunyt | 2019. augusztus 3. (87 évesen)[2] Moszkva |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Trojekurovszkoje temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Szemjonovics Kardasov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyikolaj Szemjonovics Kardasov orosz nyelven: Никола́й Семёнович Кардашёv (Moszkva, 1932. április 25. – Moszkva, 2019. augusztus 3.) szovjet és orosz asztrofizikus Moszkvában, a fizikai és matematikai tudományok doktora, igazgatóhelyettes az Orosz Tudományos Akadémia P. N. Lebegyev Fizikai Intézetének Űrkutatási Központjában.
Életpályája[szerkesztés]
Moszkvában született, 1932. április 25-én forradalmár családban. Szülei: Szemjon Karlovics Brike és Nyina Nyikolaevna Kardasova voltak; apja fontos tagja volt a pártnak, melyhez édesanyja is csatlakozott az 1917-es októberi forradalom előtt. Mindkét szülőjét letartóztatták az 1937-es és 1938-as nagy tisztogatás során. Apját végül kivégezték, anyját pedig munkatáborba küldték, ahonnan hossz�� évekig nem engedték el. Szülei távolléte miatt egy árvaházba került, ahonnan aztán nagy erőfeszítés után anyja nővére vitte el. A nagynénje a második világháború alatt meghalt, amikor ő még csak 16 éves volt, ezután egyedül kellett élnie egy nagy társbérleti lakásban. Anyja 1956-ban szabadult, ekkorra Nyikolaj befejezte az egyetemet.
Tanulmányai[szerkesztés]
A Moszkvai Állami Egyetem (MGU) mechanikai és matematikai tanszékére iratkozott be, ahol tanulmányait a rádiócsillagászat felé összpontosította, mely téma új és fejlődő volt.
Pályája[szerkesztés]
1967-ben csatlakozott a Szovjetunió Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetéhez (IKI). 1977-ben az IKI igazgatóhelyettese lett. A Szovjetunió felbomlásakor Nikolaj a Lebegyev Fizikai Intézet Asztro Űrközpontjának igazgatója lett. 1978-ban elindította a "Radio Astron Space VLBI misszió" néven ismert projektet, mely küldetés több mint 30 évig tartott, és 2011-ben végül felbocsátották az űrhajót. A Radio Astron küldetés fontossá vált a modern megfigyelő asztrofizika számára.
1964-ben felvetette az úgynevezett Kardasov-skála nevű ötletét, azt az ötletet, hogy egy civilizáció technológiai fejlettségi fokát a felhasználni képes energia mennyisége alapján mérjék. Javasolta továbbá a Very Long Baseline Interferometry (VLBI-) módszert, amely a hagyományos rádióátviteli vonalakat mágnesszalagos felvételekkel váltotta fel; 1967-ben mutatták be.
Lehetséges, hogy a Földönkívüli civilizációk információtovábbítása című tanulmányában megjósolta a pulzárok létezését, mielőtt ténylegesen felfedezték őket.
Szervezetek[szerkesztés]
- Aktív résztvevője volt a Nemzetközi Csillagászati Uniónak, ahol: a végrehajtó bizottság alelnöke (1997-2003), az 51-es biocsillagászati bizottság alelnöke (1982-1991), a 40 rádiócsillagászati bizottság szervezőbizottságának tagja ( 1967-1985, a B. Létesítmények, Technológiák és Adattudományok osztály tagja (2019), az F. Bolygórendszerek és Asztrobiológia osztály tagja (2019), a Rádiócsillagászat 40. Bizottságának tagja (2015), az 51. Biocsillagászati Bizottság tagja (2015) ), a Bolygórendszer-tudományok III. osztályának tagja (2012), az X. Rádiócsillagászati Osztály tagja (2012) és a Különleges jelölőbizottság tagja (2000-2003).
- Tagja volt a Szovjetunió Tudományos Akadémia Általános Fizikai és Csillagászati Osztályának: először levelező (társult) tagként (1976. december 12.), majd rendes tagként (1994. március 21.), és az Orosz Föderáció elnöke. A Tudományos Akadémia Csillagászati Tanácsa 1999-től haláláig.
- 1982 és 1986 között alelnökként tagja volt az Űrkutatási Bizottságnak.
Díjak és kitüntetések[szerkesztés]
- 1980-ban megosztott Szovjetunió Állami Díjat kapott a KRT-10 orbitális rádióteleszkóp fejlesztéséért és kísérleteiért, 1988-ban pedig a Szovjetunió állami díját a rádiórekombinációs vonalak felfedezéséért.
- 2012-ben megkapta a Grote Reber Aranyérmet a rádiócsillagászathoz nyújtott innovatív, élethosszig tartó hozzájárulásáért.
Filmes karrierje[szerkesztés]
Első kapcsolata a filmiparral 1981-ben kezdődött. Felkérték tanácsadónak a Petlya Oriona című orosz televíziós sorozat dokumentumfilmjének forgatásán. 2018-ban játszott a Space's Deepest Secrets című dokumentumfilmsorozat egyik epizódjában, majd 2018-ban pedig a Horizon című dokumentumfilm-sorozat egyik epizódjában.
Halála[szerkesztés]
Nyikolaj Szemjonovics Kardasovot 2019. augusztus 3-án, 87 évesen érte a halál.
Publikációi[szerkesztés]
- Kardasev, Nikolai (1985). ""A szupercivilizációk elkerülhetetlenségéről és lehetséges struktúráiról" a "The search for földönkívüli élet: Legutóbbi fejlemények; Proceedings of the Symposium, Boston, MA, 1984. június 18–21." c.". The Search for Extrarestrial Life: Recent Developments . 112 : 497–504. Bibcode : 1985IAUS..112..497K . doi : 10.1007 /978-94-009-5462-5_65 . S1422.C8ID
- 1963 - "A tudomány kandidátusa" disszertáció, később magasabb szintű doktori értekezés.
- 1964 – „Földönkívüli civilizációk információtovábbítása”, amely bemutatta a civilizációk energiafogyasztásuk mértéke alapján 20 nagyságrendet felölelő osztályozását, amely Kardasov-skála néven vált ismertté.
Irodalom[szerkesztés]
- David W. Swift: Seti Pioneers – Scientists Talk about Their Search for Extraterrestrial Intelligence. Univ. of Arizona Press, Tucson 1993, ISBN 0-8165-1119-5, Nikolai S. Kardashev 178–197. oldal
- Kardashev, N. S.: Transmission of Information by Extraterrestrial Civilizations. Soviet Astronomy, Vol. 8, p. 217, (1964)@ NASA ADS
- Nikolaj S. Kardashev: Astrophysics on the threshold of the 21st century. Gordon and Breach Science Publ., Philadelphia 1992, ISBN 2-88124-817-9
- Nikolaj S. Kardashev u. a.: Radioastronomical Tools And Techniques. Cambridge Sci. Publ., Cambridge 2007, ISBN 978-1-904868-29-3
- Nikolaj S. Kardashev: The Astrophysical Aspects of the Search for Signals from Extraterrestrial Civilizations. in: Samuil A. Kaplan: Extraterrestrial Civilizations - Problems of Interstellar Communication. Jerusalem 1971, ISBN nincs, S. 12–58, Online@archive.org,
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 31.)
- ↑ Ушел из жизни Николай Кардашев. Orosz Szövetségi Űrügynökség
Források[szerkesztés]
- "Умер выдающийся советский астрофизик Николай Кардашев" (orosz nyelven). Красная Весна. 2019-08-04.
- Balega, Yurii Yu; Boyarchuk, Aleksandr A.; Braginsky, Vladimir B.; Varshalovich, Dmitrii A.; Dagkesamansky, RD; Keldysh, Leonyid V.; Mesyats, Gennadii A.; Novikov, Igor D.; Pariisky, Yu N.; Sztyepanov, Sándor V.; Cserepascsuk, Anatolij M.; Shustov, Boris M. (2012). "Nikolaj Szemenovics Kardasev (80. születésnapján)". Fizika-Uspekhi. 55(6): 633–634. Bibcode:2012PhyU...55..633B. doi:10.3367/UFNe.0182.201206i.0677. S2CID120755158.
