Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Európa vezetői nem húzhatják tovább az időt, azonnal foglalkozniuk kell a kontinens időjárásának aggasztó tendenciáival.
HIRDETÉSEurópa időjárása ketté szakította a kontinenst júliusban. Míg északon és észak-nyugaton a hőmérséklet az átlag alatt van, viharok és villámárvizek váltják egymást, délen és a kontinens középső részén hőhullámmal és erdőtüzekkel kell megküzdeni.
Belgiumban június volt a kilencedik egymást követő hónap, amikor a szokásosnál több eső esett, ez új rekord.
Míg az északi országok lakosai még mindig várják az igazi nyár kezdetét, addig a délebbre és keletebbre fekvő országokban már forróság uralkodik.
A Copernicus intézet legfrissebb jelentése egyértelműen azt mutatja, hogy ez a hónap globálisan melegebb volt, mint bármelyik korábbi június.
Valójában ez volt a 13. egymást követő hónap, amely rekordmeleget ért el. Az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszíni hőmérséklete is az elmúlt több mint 40 év legmagasabb szintjére emelkedett.
Összességében a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszak volt a valaha mért legmelegebb, 0,76 Celsius-fokkal meghaladva az 1991-2020-as átlagot, és további 1,64°C-kal az iparosodás előtti átlagot.
Délen a szélsőséges hőmérséklet hőhullámokat és erdőtüzeket okozott
Spanyolország, Olaszország és Görögország továbbra is a legnépszerűbb nyaralási célpontok közé tartozik. Az európaiak többsége ugyanis jellemzően napozásra és tengerpartra vágyik.
Az Európai Utazási Bizottság (ETC ) felmérése szerint a hőség és az állandósult erdőtüzek viszont kezdik elriasztani az embereket. 2022 óta 10 százalékkal csökkent a Dél-Európába utazó turisták száma, mivel az éghajlattal és az időjárással kapcsolatos félelmek miatt. Az ETC jelentése azt írja, hogy a szélsőséges időjárás és a közlekedési fennakadások "jelentős aggodalomra adnak okot a következő hónapokban utazni vágyó európaiak 10 százalékának".
"A válaszadók 76 százaléka számolt be arról, hogy az éghajlatváltozás miatt módosítja utazási szokásait. 17 százalékuk azt mondta, hogy el fogja kerülni a szélsőséges hőmérsékletű úti célokat, ez az arány az 55 év felettiek körében 32 százalékra emelkedik, ami azt jelzi, hogy az idősebb utazók aggódnak leginkább az emelkedő hőmérséklettel való megbirkózás miatt" - teszi hozzá az ETC.
Idén a hőhullámok Európa egyes részeire ráadásul hamarabb megkérkeztek. Görögország, Ciprus, Törökország és Olaszország déli régiói már júniusban szenvednek az extrém hőségtől - egyes helyeken a hőmérséklet 10 Celsius-fokkal meghaladta az évszakos átlagot. Ezek a szélsőséges hőmérsékletek több halálos áldozatot követeltek, köztük hat külföldi turistát Görögországban.
Az erős széllel párosuló perzselő hőmérséklet erdőtüzeket okozott a görög főváros, Athén közelében, a törökországi Izmir körzetében pedig a lakosok és a nyaralók kénytelenek voltak kiüríteni lakóhelyüket.
Franciaországban, alig néhány héttel a párizsi olimpiai játékok kezdete előtt a szervezők állítólag aggódnak a sportolók biztonsága miatt. A szervezők ezért lehetővé tették, hogy az országok saját költségükön hordozható légkondicionáló berendezéseket rendeljenek az atlétáknak.
Spanyolországban a hatóságok új térképet adtak ki, hogy segítsenek a pontosabb hőhullám-előrejelzésben, és megelőzzék a megbetegedéseket, sőt, akár a haláleseteket is.
Észak-Európa egyes részein halálos kimenetelű viharok és áradások pusztítottak.
Közben a pusztító viharok, sárlavinák és földcsuszamlások is emberéleteket követeltek Svájcban, Franciaországban és Észak-Olaszországban.
A hónap elején három ember holttestét találták meg a svájci Alpok déli oldalán egy földcsuszamlást követően. A svájci Saas-Grund alpesi üdülőhelyen egy férfi holttestét egy szállodában találták meg, akit vélhetően az árvíz ért váratlanul.
HIRDETÉSÉszak-Olaszországban észak-piemonti régió olasz tűzoltói azt mondják, hogy idén nyáron már mintegy 80 mentőakciót hajtottak végre, és több tucat embert evakuáltak az áradások és esőzések miatt.
Franciaország északkeleti részén, Aube régióban három 70 és 80 év közötti ember vesztette életét, amikor a heves szélben egy fa összezúzta az autót, amelyben utaztak.
Mi áll az idén nyáron Európában tapasztalható szélsőséges időjárás hátterében?
Az Inverto kutatása szerint 2021 és 2023 között az Európában évente regisztrált szélsőséges időjárási események száma 11 442-ről 16 956-ra emelkedik.
Ez magában foglalja a nagy jégesőket, a heves esőzéseket vagy havazásokat, a károkat okozó villámcsapásokat, a forróság okozta aszályokat - sőt még a tornádókat is.
HIRDETÉSAz ilyen események a gazdaság és a megélhetés szempontjából is pusztítóak. Csak egy jégeső 2023-ban a délkelet-spanyolországi Valencia város közelében 40 millió euróra becsült kárt okozott.
De mi befolyásolja Európa időjárását - és annak hatalmas szélsőségeit?
Részben az El Niño és a La Niña éghajlati jelenségek felelősek.
Míg az El Niño - amelyet "meleg eseményként" ismerünk - a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén az átlagosnál magasabb tengerfelszíni hőmérsékletet és megnövekedett csapadékmennyiséget jelent, olyan globális hatása van, amely Európára is átragad.
HIRDETÉSJelenleg a Föld az El Niño és a La Niña - az úgynevezett "hideg esemény" - közötti átmeneti fázisban van. E semleges fázis közepén még mindig az El Niño uralkodik, amely csillagászatilag magas hőmérsékletet hoz az óceánokra és a levegőre.
Európa is érzi az éghajlatváltozás hatásait, mivel a leggyorsabban melegedő kontinens.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Kopernikusz friss adatai szerint 1991 óta a globális átlag kétszeresével melegszik.**
Mindkét ügynökség arra figyelmeztetett, hogy Európának jelentősen többet kell tennie a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében. A kontinens 30 legsúlyosabb hőhullámából 23 2000 óta történt, és ebből öt az elmúlt három évben.
HIRDETÉSA szakértők szerint most már ideje cselekedni, hogy elejét vegyük a még több időjárási katasztrófának a kontinensen.