Kreatív kapcsolatok: több száz város vezetője beszélgetett kultúráról Portugáliában

HIRDETÉS

Az UNESCO Kreatív Városok Hálózata (UCCN) 2004-ben jött létre annak érdekében, hogy a kultúra és a kreatívipar a gazdasági fejlődésük meghatározó eleme legyen, elősegítve a városok közötti együttműködést. A hálózat jelenleg több mint száz ország 350 városából áll, amelyek hét kreatív területet képviselnek: Kézművesség és Népművészet, Design, Film, Gasztronómia, Irodalom, Médiaművészetek és Zene. Céljai a következők:

• a városok összekapcsolása közös kulturális érdekek révén
• a párbeszéd ösztönzése
• határokon átívelő művészi eszmecsere
• az egyik város sikere inspirálhatja a másikat.

Edinburgh 2004-ben az irodalom városaként indította el a programot. Azok a városok jelentkezhetnek, amelyek a kreativitás valamely formáját a fenntartható városfejlesztés stratégiai tényezőjeként határozzák meg.

Az UNESCO Kreatív Városok polgármesterei a Polgármesterek Fórumán elfogadták a Braga-nyilatkozatot, amely a kultúra 2030 utáni nemzetközi fejlesztési tervekben betöltött kiemelt szerepéről és integrációjáról szól.

A dokumentum aláírásával a Kreatív városok közös erőfeszítésekre szólítottak fel annak érdekében, hogy a 2030 utáni időszakban a kultúrát már a fenntartható fejlődés önálló eszközeként és céljaként ismerjék el. Ez a közös jövőkép azt is elismeri, hogy a városok kulcsszerepet játszanak az innovatív kulturális politikák támogatásában és a kultúra integrálásában, mint a jövőbeli városfejlesztési stratégiák alapvető pillérében.

"A polgármesterek világszerte felelősek a közpolitika helyi szintű végrehajtásáért" - hangsúlyozza Ernesto Ottone, az UNESCO főtitkárhelyettese, miután megnyitotta a XVI. éves konferencia munkálatait az észak-portugál városban, Bragában.

"Amikor 350 nagy, kis vagy közepes méretű város polgármestere összegyűlik, az összes környező közösséget megszólítjuk. Párbeszédet kezdeményezünk arról, hogy a kultúra mennyire fontos a fenntartható fejlődés szempontjából" - mondta.

"Először is, minden közösséget a fedélzeten kell tartanunk, aztán a helyi hatóságokat, amelyek az érdekérvényesítést végzik, majd az egyes UNESCO-tagországok minden magasabb szintű képviselőjét, hogy támogassák ezt, és harcoljanak érte. Olyan érdekeltekre van szükségünk, akik a kulturális integrációért küzdenek a napirendben" - tette hozzá.

Lényegében egy globális lobbicsapat, amely a kultúrár fókuszál.

Kultúra mindenkinek?

Ez messze áll a "l'art pour l'art"-tól, és azért a kultúrát hasznosítja, mert az képes a kapcsolódási pontjává, a cselekvés ugródeszkájává válni sokkal szélesebb területeken.

"Nem csak és kizárólag a kultúráról beszélünk. Arról van szó, hogy a kultúra a társadalom más aspektusait is figyelembe veszi: beszélünk a szegénységről, a migrációról, a kulturális jogokról, és arról, hogy hogyan lehet hozzáférni, hozzájutni a kultúrához, és ugyanakkor garantálni a jogot arra, amit mi művészi státusznak nevezünk, hogy megélhetést biztosítsunk" - magyarázta Ernesto Ottone.

A finanszírozás minden ágazatban nehézkes, de az UNESCO és a többi, a pályán keringő szervezet rájött, hogy a változások gyorsabban és hatékonyabban befolyásolhatók önkormányzati szinten.

Kreatív kapcsolatok

A hálózatépítő brainstormingok általában borzadállyal töltik el az embert, de a Bragától egy órányira fekvő Santa Maria da Feira középkori városában tartott ülés meglepően gyümölcsöző volt, és rávilágított arra, hogy a kollektív képzelet hogyan találhat megoldásokat határokon átnyúlóan, különös tekintettel az ifjúsági kezdeményezésekre.

A franciaországi Metz városának képviselője elmagyarázta, hogy kulturális kezdeményezésük hogyan finanszírozza a művészeket, hogy a lehető legfiatalabb életkortól inspirálják a kreatív kifejezésmódot.

A romániai Jászvásár sikeres írókat hoz be az iskolába, hogy beszélgessenek az írásról és saját műveikről. A program hamarosan tíz helyi középiskolára terjedt ki, amelyek olvasóklubokat indítottak, ahol a diákok bemutathatják saját műveiket.

Egyesek számára a kijelölt városi képviselő jelenléte sokkal több kommunikációt tesz lehetővé, mint korábban bármikor.

HIRDETÉS

"Az, hogy a városi tanácsban lett egy UNESCO-koordinátor, megkönnyítette a párbeszédet a városi tanács és a zenei szcéna között, valamint közvetlen hozzáférést biztosított a sok más nagyszerű kreatív zenei városból álló világméretű hálózathoz is" - mondta Alice Moser Hannoverből (zene).

Ezek pozitív példák, de mi a helyzet azokkal a városokkal, amelyek nincsenek benne a hálózatban, vagy ahol a kezdeményezés ellenállásba ütközik?

"Azt láttuk a múltban - most ünnepeljük a hálózat 20 éves fennállását -, hogy a jó gyakorlatok cseréje valahogy lehetővé tette, hogy néhány város, még ha nemzeti szinten még nem is tartanak ott, városi szinten megértette, milyen csodálatos a sokszínűség" - mondta Ottone.

Ernesto Ottonénak mesterdiplomája van kulturális intézmények és politikák menedzsmentjéből, és egykoron színész volt.

HIRDETÉS

"Én nem tudok elképzelni egy olyan világot, ahol a kultúra nem áll minden döntéshozatal középpontjában. Ma egy válságban lévő világot látunk, ahol mindenhol fegyveres konfliktusok vannak, és ha megnézzük, mi áll a háttérben, nem csak területi nézeteltérésről van szó. Identitásról, történelemről és emlékezetről, ezekre hivatkozva akarja egyik kultúra kitörölni a másikat. És ennek semmi értelme. Az teszi a csodálatossá világot, amelyben mindannyiunknak élnünk kellene, hogy osztozunk bizonyos értékekben, amelyek nem azonosak" - hangsúlyozta.

Az UNESCO természetesen tisztában van vele, hogy ez nem egy tökéletes rendszer. A siker vagy éppen a kudarc mérésére a szervezet saját jelentési mechanizmusa részletes értékelést nyújt arról, hogy mi vált be és mi nem.

Legutóbbi, 2024 februárjában készített elemzésükből kiderült, hogy a városok közötti kapcsolatok a globális észak felé mutatnak elfogultságot, eurocentrikus fókuszt, valamint korlátozott elkötelezettséget Afrika és az ázsiai alrégiók iránt.