A július 8-i tömeges légitámadás egy új és a korábbiaknál jóval kifinomultabb orosz taktika megjelenése volt, amely kihasználja az amerikai légvédelmi rendszer hiányosságait, és randomszerű csapásai nem törődnek az eltalált célpontok mibenlétével.
HIRDETÉSHétfőn az orosz légierő az ország saját területéről, illetve Szuhoj és MiG vadászbombázókról indított el mintegy 86, különféle típusú pusztító eszközt, főleg Kinzsal, Iszkander és Kalibr rakétákat és cirkálórepülőgépeket.
A lelőtt támadó fegyverekben több olyan nyugati elektronikai alkatrészt találtak, melyeket a svájci STMicroelectronics, az amerikai Texas Instruments és az Intel állított elő. Ezek kevesebb mint egy éve kerülhettek csak az oroszok birtokába a szankciós zárlatok megkerülésével, amellyel a szakértők leginkább Kínát és Iránt gyanúsítják.
Csali és elterelő művelet - ha nem lenne tragikus, ötletesnek is lehetne nevezni
Nem sokkal éjfél után egy Tu-95 nehézbombázóról (NATO kódneve szerint Bear, azaz Medve) indult a támadás a Kaszpi-tenger felett, vagyis mélyen orosz területről. A címlapképen is látható gép digitális parancsnokságként is működhet, összehangolva a többi egység működését.
Az első romboló eszközök a korábban megszokott dél-délkeleti irányból érkeztek, és miközben az ukrán légvédelem ezekre koncentrált, a Medve megparancsolta a megkerülő csapások megkezdését, előtte felmérve az ukrán mobil védelmi egységek helyzetét. A vezérbombázókról indított rakéták közül az ukránok hármat leszedtek, a negyedik sorsa pedig ismeretlen.
A hétfői összkép az, hogy az új orosz támadó mátrix képes volt kikerülni a világ jelenlegi legsűrűbb légvédelmi rendszerét
Az orosz légierő felismerte, hogy a Patriot amerikai rendszerek radarjai csak a védett terület 60 százalékát ellenőrzik, mégpedig a legvalószínűbb támadási irányokból.
A hétfői rajtaütés során a védelmi rendszer több ütegét sikerült északról és észak-keletről megkerülni, más eszközök pedig alig 50 méterre a földfelszín felett utaztak, a radaroknak láthatatlanul.
Eddig szokatlan újdonság az is, hogy a támadó eszközöket távolról és közelről egyaránt, nagyjából egyszerre, és változatos hordozókról indították célnak. Két Kinzsal rakéta tengeralattjáróról indult, egyes rakéták a belgorodi, szaratovi és volgográdi régiók felől, mások négy nehézbombázóról, a többi pedig vadászgépekről vagy földi mobil állomásokról.
Oleh Zsdanov ukrán katonai megfigyelő szerint a Krím-félszigetről és Oroszország Kurszk régiójából is felbocsátott egy-egy modern Iskander-M ballisztikus rakétát az ott állomásozó orosz szárazföldi legénység Közép-Ukrajna irányába.
Ezért az ukránoknak rendkívüli nehézséget okozott az indító eszközök helyének megállapítása és ellencsapások mérése. Példa erre, hogy 14 cirkáló rakéta a Kaszpi-beltengerről indult el, Ukrajnától 1,000 kilométerre, míg más fegyverek alig 150 kilométerről csaptak le.
Szintén az oroszok előnyére szolgált, hogy a lelőtt (elfogott) eszközök geolokációja alapján ki tudták számítani a védelmi ütegek pillanatnyi helyét, ami a legféltettebb hadititkok közé tartozik. A le nem lőtt eszközök esetében pedig könnyebben feltárhatták a sebezhető pontokat és az "átjárókat".
Tom Cooper katonai blogger egy gyatra minőségű, de azért érzékelhető képernyőfelvételen mutatja be az orosz támadási irányokat, amelyek eddig ritkák voltak, vagy elő sem fordultak. A Dél felől érkező eszközöket az ukrán légvédelem 90 százalék feletti hatásfokkal likvidálta, ami kimagasló eredménynek számít, viszont az elhárítási arány a megkerülő csapások esetén már csak 55 százalék volt. Ezek egyike találta el az Ohmatdyt Gyermekkórházat.
A szakember azt is írja, hogy az oroszok célja nyilvánvalóan az volt, hogy az ukrán légvédelmet egyszerre leterheljék az egész országban, mivel annyi rakéta közeledett annyi különböző irányból, viszont a fő védelmi erőfeszítés Kijevre irányult. Ez azt jelenti, hogy több Patriot üteg nem tudott a főváros védelmére fordulni.
Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat közleményében kijelentette, hogy az orosz támadási taktika egyre kifinomultabb, és a Patriotok mellé égető szükség lenne mozgékonyabb és szélesebb látószögű elhárító rendszerek beállítására is.
Ugyanakkor az elemzők egybehangzó véleménye szerint hazugság az orosz Védelmi Minisztérium állítása, hogy a gyermekkórházat az ukrán légierő elhárító rakétájának törmeléke pusztította el. A történteket inkább úgy értékelik, hogy a réseken átjutott támadó eszközöket már nem lehet a távolból finomhangolni, és gyakorlatilag mindegy, hogy mit találnak el. Vagyis az oroszok tudomásul veszik, hogy a random találatok polgári pontokat is elérhetnek, ezért a felelősség - a jog szemében - a károkozásba való beletörődés (dolus eventualis).