Zöld digitális ágazat

A digitális évtized alatt Európának két fontos kihívással kell szembenéznie: a zöld átállás és a digitális átállás. 

Ezek két különböző kérdésnek tűnhetnek, de valóban kettős kihívások – a másik nélkül egyik sem sikerülhet -, és mindkettő egyformán fontos Európa jövője szempontjából. 

A digitális technológia bevezetése az életünkbe segít csökkenteni a szénlábnyomunkat. Csatlakozhatunk a videokonferenciákhoz, ahelyett, hogy találkozókra utaznánk, nyomon követhetjük, hogy az otthonaink mennyi energiát fogyasztanak, és még a gazdálkodás fenntarthatóságát is fokozhatjuk.  

Biztosítanunk kell azonban, hogy a digitális technológiák ne fogyasszanak több energiát, mint amennyit megtakarítanak. Jelenleg a digitális technológiák energiafogyasztásunk 8–10%-át teszik ki, és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2–4%-át – kis százalékban, de nagy számban. 

Számos változtatást tehetünk digitális életünkben, hogy csökkentsük környezeti hatásukat ezen a területen. Például az összes okostelefon élettartamának mindössze 1 évvel történő meghosszabbítása évente 2,1 millió tonna CO2-t takarítana meg 2030-ra, ami 1 millió autó eltávolításának felelne meg az utakról. A 4G-ről 5G hálózatokra való átállás akár 90%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást.

Az EU kutatja ezeket a lehetőségeket és még sok mást. Frissítjük a meglévő jogszabályokat, és új intézkedéseket vezetünk be a következő évtizedre kitűzött zöld és digitális céljaink elérése érdekében. Az egyik ilyen intézkedés annak biztosítása, hogy az adatközpontok legkésőbb 2030-ig klímasemlegesek, energiahatékonyak és fenntarthatóak legyenek.  

Az EU emellett önkéntes és kötelező erejű intézkedéseket is vizsgál annak érdekében, hogy a magánszektor klímasemlegessé váljon, és több megújuló erőforrást használjanak fel. Néhány példa erre az európai zöld digitális koalíció és az audiovizuális ágazat környezetbarátabbá tételére irányulókülönböző kezdeményezések.

A zöld megállapodás ipari terve

Az Európai Bizottság javaslatot tett a zöld megállapodás ipari tervére annak érdekében, hogy támogassa a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzését, miközben fokozza Európa nulla nettó iparának versenyképességét.

A terv egyik fő pillére annak biztosítása, hogy az EU hozzáférjen azokhoz a technológiákhoz, termékekhez és megoldásokhoz, amelyek kulcsfontosságúak a nulla nettó átálláshoz. Ezek közé tartoznak a fotovoltaikus cellák, a szélturbinák, az akkumulátorok, a hidrogénelektrolizátorok, a szén-dioxid-leválasztás, a tárolóberendezések és így tovább. Az ilyen termékek és megoldások a gazdasági növekedés és a minőségi munkahelyek egyik fő forrását jelentik Európában.

Ennekérdekében felvázolja a tiszta technológiák európai gyártására irányuló beruházások és finanszírozás felgyorsításának folyamatát, amely az EU-t a tiszta technológiai forradalom élvonalába helyezi. Az olyan új ötletek vizsgálata mellett, mint például az állami támogatási szabályok átmeneti rugalmassága, a terv annak megvizsgálását javasolja, hogy a meglévő forrásokat és az uniós szintű közös finanszírozást hogyan lehet felhasználni a tiszta technológiai innováció, a gyártás és a bevezetés finanszírozására.