A Sárkányok háza 2. évadában volt egy karakter, aki nem szerepelt George R. R. Martin könyvében, de az író briliánsnak tartja
Pedig nem szereti, ha belekontárkodnak a sztorijába új szereplőkkel
Hosszú bejegyzésben méltatta a Sárkányok háza jelenleg futó 2. évadát George R. R. Martin a saját blogján. A Trónok harca előzménysorozatának alapját adó könyv írója beszámol róla, hogy tavaly ősszel ellátogatott a forgatásra Angliába, ahol lenyűgözték a díszletek, és már akkor bepillanthatott évad első két epizódjába. Ezekben akkor és most, a premier után újranézve is lehengerelte őt a színészek alakítása, de nem csak az emberi karakterek fogták meg, hanem a brutális nyitóepizódban látható kutya. Pedig a négylábú nem is szerepelt a Tűz és Vér című eredeti kötetben.
"Én.. öhm... általában nem rajongok azért, hogy forgatókönyvírók hozzáadnak karaktereket a forrásműhöz, amikor adaptálnak egy történetet. Főleg akkor nem, ha a forrásművel én írtam. De a kutya briliáns volt" - fogalmazott Martin. Az állat a Fiút fiúért című részben a két gazfickó, Sajt és Vér egyik jelenetében látható, és az udvari patkányfogó kegyetlenül hason rúgja szegény jószágot. "Fel voltam rá készülve, hogy utálni fogom Sajtot, de még jobban megutáltam, amikor megrúgta a kutyát. Aztán később, amikor a kutya ott ül a lábainál, felnéz rá... az majdnem összetörte a szívemet" - folytatta Martin. "Micsoda apróság... egy ilyen kis kutya... de a jelenléte, az a pár rövid pillanat, amíg látható, emberséggel ruházza fel a patkányfogót. Az emberek annyira összetett lények. A kutya néma jelenléte emlékeztet minket arra, hogy még a legrosszabb emberek, az aljasak és elvetemültek is képesek szeretni. Bárcsak én találtam volna ki a kutyát. Nem így történt, de valaki más megtette. Ennek örülök."
Az író az évad első epizódjából kiemelte, hogy a Rhaenyrát játszó Emma D’Arcy mindössze egy mondat erejéig szólal meg a teljes játékidő alatt, de a szemével az arcjátékával mégis képes volt dominálni a történetet. Martin dicsérte Tom Glynn-Carney-t, aki szerinte úgy kelti életre Aegont, hogy nem csak egy egyszerű gonosztevőnek látjuk, az Otto Hightower szerepében visszatérő Rhys Ifans pedig a 2. epizódban nyújtotta a legemlékezetesebb alakítást az író szerint. A többi színészről is csak a dicséret hangján szól, de külön kiemeli még Phia Sabant, aki Aegon testvérét/feleségét, Helaena Targaryent játssza. Martin szerint a szenvedő királynő karakterét bár ő alkotta meg, de Saban alakításában sokkal többé vált Helaena, ugyanúgy, ahogy az első évadban Paddy Considine jelentős mértékben elmélyítette Viserys figuráját a forrásműhöz képest.
Martin a sorait zárva megvallja, hogy ugyan ő nyilván nem tud objektív lenni, de egyetért azokkal, akik a Kegyetlen Rhaenyra című epizódot nemcsak a Sárkányok háza, hanem a teljes Trónok harca-franchise legjobb epizódjai között emlegetik. "Az egyetlen dolog, ami miatt kritika éri a sorozatot, az Vér és Sajt történetének a kifutása. Ezt a lezárást én erőteljesnek gondoltam... egy gyomros, főleg azoknak a nézőknek, akik soha nem olvasták a Tűz és Vért. Akik olvasták, azoknak viszont... Nos, erről sokat lehetne beszélni, de nem most van itt az ideje, hogy én beszéljek róla. Túl komplikáltak a problémák. Valamikor majd egy külön bejegyzésben reagálok a Vér és Sajt, illetve a hiányzó Maelor által felvetett problémákra. Sok mondandóm van. Most csak annyit mondok, hogy nagyon, de nagyon tetszett a Kegyetlen Rhaenyra. Tetszett, amikor először láttam Londonban, és még jobban tetszett a második megtekintéskor. Remélem, nektek is. Talán még meg is ríkatott."
