Az élet még mindig egy doboz bonbon: 30 éves a Forrest Gump
Amerikai tabló egy jóravaló bolond szemén keresztül
Éppen 30 éve, 1994. július 6-án mutatták be az amerikai mozikban a Forrest Gumpot, ami remek apropóul szolgál arra, hogy egy kicsit belessünk a kulisszák mögé, és szemezgessünk a film elkészültének történeteit tartalmazó bonbonos dobozból. (Cikkünk eredetileg 2019. július 6-án, a film 25. évfordulóján jelent meg.)
Merőben más alapok
Mint megannyi remek filmnek, a Forrest Gump története is egy regénnyel kezdődött, mely csaknem egy évtizeddel korábban, 1986-ban jelent meg Winston Groom tollából. Története egyértelműen a vászonra kívánkozott, mégis több mint 7 év kellett, mire a forgatás elkezdődhetett. Mindez egy másik filmnek, az Esőembernek köszönhető. Eredetileg ugyanis a Warner Bros-nál szerezték meg a megfilmesítés jogait, csak miután a Dustin Hoffman főszereplésével készült dráma megjelent, a fejesek úgy érezték, nincs helye a piacon egy hasonló tematikájú filmnek. Később, egy csere után kerültek a jogok a Paramounthoz (a Tűzparancs című akciófilm jogait bizniszelték el a Warnerrel), akik egy kicsit másképp látták a helyzetet.
Mai szemmel nézve elég furcsa válaszút elé kényszerítették magukat a producerek, akik egyszerre két embernek is felajánlották a melót, hiszen Robert Zemeckis mellett Terry Gilliam is versenyben volt, de ő inkább passzolta a lehetőséget. Nem kétséges, hogy az egykori Python is nagyszerű munkát végzett volna, de a Forrest Gump egyike azon kevés filmeknek, amelyek úgy tökéletesek, ahogy vannak. Még ha ez azt is jelenti, hogy sok mindenben különbözik kiötlője eredeti vízióitól.
Groom ugyanis – azon felül, hogy külsőre inkább egy John Goodman típusú főszereplőben gondolkozott – nem egészen így képzelte el Forrest Gumpot. Bár a regény főhőse sem mondaható okosnak, azért az IQ-ja nem a 75-öt karcolgatja… Legalábbis van jó néhány olyan dolog, amihez éles ész kell, és ő mégis jó benne. Nem mindennapi matektudását a fizikában is kamatoztatja, életének egy pontján sakkbajnok lesz belőle, sőt, még az űrbe is elugrik egy időre. Noha Tom Hanks Dan hadnaggyal – azaz Gary Sinise-szel – egy évre rá majdnem a Holdig jutott az Apollo 13-mal, 30 év távlatából még így is nehéz elképzelni Forrest Gumpot úgy, ahogy 1986-ban az eredeti regény lapjain megelevenedett.
Azt szokás mondani, hogy egy jó adaptáció az eredeti alapanyagot csupán kiindulópontnak tekinti, annak történetét, karaktereit mindig úgy formázza, hogy azok filmen is megállják a helyüket. Valami ilyesmi történt a Forrest Gumppal is: fogták a regény alapmotívumát, azaz, hogy a főszereplő akarva-akaratlanul részese lesz a XX. század legfontosabb történéseinek, majd saját kényük és kedvük szerint formázták azt. Kihagytak komplett fejezeteket, sőt, a hangsúlyt is áttették a kalandokról Gump szerelmi életére. Így lett a remek regényből kiváló film.
Tökéletes szerephez tökéletes főszereplő
Így, meg persze még millió más faktor hathatós közreműködésének hála: ahogy az Hollywoodban lenni szokott, nem csak egy ember volt versenyben a címszerepért, hiszen Tom Hanks mellett Bill Murray, Chevy Chase, Sean Penn és John Travolta neve is felmerült. Ez utóbbi színész később megbánta, hogy visszautasította, csak hát idő közben egy bizonyos Quentin Tarantino is megkereste egy főszereppel… Maradt hát az elsősorban vígjátékszínészként ismert Hanks, aki ekkor még csupán egyetlen Oscar-jelöléssel büszkélkedhetett a Segítség, felnőttem!-nek hála, de már tisztán lehetett látni, hogy elindult a komolyabb szerepek irányába (a Forrest Gump munkálatai kezdetére a Philadelphiát már leforgatták, de még nem mutatták be).
Épp ezért volt tökéletes választás egy ilyen könnyedebb hangvételű, de mégis sok komoly kérdéskört (szeretet, szerelem, bajtársiasság és persze az amerikai történelem) körbejáró film főszerepére. Egy gond volt csupán: Hanks kaliforniai származású, márpedig Forrest tősgyökeres alabamai lévén déli akcentussal kellett, hogy beszéljen. A magyar nézők persze ebből mit sem érzékelnek, de a filmet eredeti hangsávval élvezők pontosan tudják, hogy mennyire jellegzetes a főszereplő beszéde, ami valószínűleg nagyban javított Hanks Oscar-esélyein a 67. gálán…
De honnan is jött ez a beszédstílus? Nos, a regényből… Illetve mégsem. Hanks elmondása szerint az eredeti tervek még csak egy nagyon enyhe déli akcentusról szóltak, de a beszédtanárok sehogy sem tudták megtanítani a fiatal Forrestet játszó Michael Conner Humphreyst erre. Michael ugyanis mississippi srác volt, aki részben fiatal kora miatt elég furcsán ejtette ki az angol szavakat (pl. jól megnyomta a szavak végi „G” betűket). A kissé tanácstalan készítőket végül Hanks ötlete húzta ki a gödörből, aki szimplán bedobta, hogy ha már fiatal kollégáját nem lehet megtanítani a kevésbé ízes beszédre, majd ő megtanulja a srác akcentusát.
Következhetett hát a felkészülés: Hanks folyamatosan figyelte az ifjú Michael beszédét, sőt rögzítették is, amikor – ahogy ő fogalmazott – "együtt lógtak". Az így keletkezett több órányi felvételt felhasználva született meg Forrest Gump jellegzetes "hangzása".
Foroghatnak a kamerák
Érdekes módon a készítők választása Észak- és Dél-Karolinára (meg egy kicsit Georgiára) esett, ami észak-keletre terül el a történet elejének színhelyéül szolgáló Alabamától. Forresték háza egyébként meglehetősen híres, hiszen néhány évvel később Mel Gibsonnak és családjának is otthont adott a Hazafi című filmben. A forgatás ’93 augusztusától decemberig tartott, és Zemeckisék nagy szerencséjére mindent meg tudtak oldani az USA-n belül. A vietnami jeleneteket Dél-Karolina legdélibb részén pár plusz pálmafa elültetésével el tudták intézni, egyedül csak a főszereplő éveken át tartó futása miatt mozdultak el a keleti partról.
Forrest ezen akciója egyébként nem is kapott helyet a regényben; a film forgatókönyvírója, Eric Roth találta ki (pontosabban kapott ihletet egy 1982-es hasonló megmozdulás után). A plusz költözéseken felül még egy plusz kihívást is tartogatott Amerika futva átszelésének forgatása, ugyanis Tom Hanks nem kimondottan jó futó, márpedig ebből a tevékenységből elég sokat kellett volna produkálnia. Szerencsére volt megoldás a problémára: a futós jelenetek zömében Forrestnek szakálla van, így a készítők egy kis csaláshoz folyamodhattak. Hanks hasonló fizimiskával, ám lényegesen jobb kondival rendelkező öccse, Jim Hanks ugrott be segítség gyanánt, szóval a film ezen részében sok jelenetben őt láthatjuk Forrest Gumpként.
CGI arra, amire való
Ehhez még pont nem volt szükség az ILM szakembereinek közreműködésére, de szinte minden máshoz igen. Nem is gondolná az ember, hogy a Forrest Gump mekkora nagy CGI-fesztivál valójában, de hát nem véletlenül nyerte meg a 67. Oscar-gálán Ken Ralston és csapata a legjobb vizuális effektusokért járó aranyszobrot! Igen, ez még a 90-es évek, itt még Robert Zemeckis is arra használta a számítógéppel generált képeket, amire valók: kiegészíteni a ténylegesen rögzített jeleneteket, esetleg összemontázsolni valami régit egy új felvétellel.
Talán a legkevésbé meglepő dolog Dan hadnagy, vagyis Gary Sinise lábának eltüntetése, ami manapság már nem tűnik akkora nagy truvájnak, de 30 évvel korábban bizony csúcstechnológiának számított. Hozzátennénk, a feladat így sem volt egyszerű a kellékesek és az operatőr oldaláról, akiknek olyan megoldásokat kellett keresnie, amivel ügyesen elhitethették velünk, hogy egyébként sem fért volna el a hadnagy kékbe bugyolált lába a jelenetben, így téve még hitelesebbé az ILM szakembereinek munkáját.
Hasonlóan evidens, hogy az archív felvételeken is számítógép segítségével machináltak: volt olyan jelenet, ahol az elnök által eredetileg kitüntetett úriember fejét cserélték csak le Tom Hanks-ére, máshol a komplett ceremóniát rögzítették újra színészekkel, és csak néhány beállításhoz használtak eredeti képsorokat. Meg persze volt olyan is, hogy a történelmi személy szájának mozgását animálták le úgy, hogy mondandóját vagy egy máshonnan vett eredeti hang vagy egy szinkronszínész segítségével változtassák meg.
Meg fogtok lepődni, de Tom Hanks nem tanult meg élsportoló szinten asztaliteniszezni! Az elején még próbálkoztak vele, de hamar rá kellett jönniük, hogy a Hanks-ből csak azért nem vált profi játékos, mert a labda is fontos eleme a sportnak. Így ismét az ILM szakembereihez fordultak segítségül, akik minden egyes jelenetbe utólag tették oda a labdákat, a színészek csak az ütőkkel imitálták a meccseket. Gump egyik ellenfelét egyébként a világ egyik legjobb játékosa alakította, aki pedig pont fordítva volt ezzel: labda nélkül komoly kihívás volt neki a játék… De azért szerencsére csak megoldották ezt is.
Talán a film egyik leghíresebb jelenete az a bizonyos tollpihe, amiről már mindenki kitalálhatta, hogy szintén CGI-jal alkották meg… Vagy mégsem? A film legelső snittje vágatlan, és elég bonyolult kameramozgásokkal követik le a végül Gump lábánál landoló tollpihét, de mégis, amit ott látunk, az mind igazi! Csak nem egyszerre vették fel. A pihét ugyanis kék háttér előtt terelgették ide-oda ventilátorok segítségével, majd ezt illesztették rá az ég pásztázásával kezdődő nyitófelvételre. A trükk csupán annyi volt, hogy Hanks lábánál már ott volt egy másik tollpihe, amit felvehetett, miután az animátorok úgy intézték, hogy a kék háttér előtt felvett példány pont annak a helyén landoljon…
Forrest jól futott a mozikban is
Egy ilyen CGI-jal telepakolt film természetesen a kasszáknál is elszabadult… Persze, csak viccelünk, hiszen a Forrest Gump sikere nem az effektjeiben és látványvilágában keresendő. Egyfelől a film kiváló kritikákat kapott, melyekben már akkor kiemelték Hanks zseniális játékát és Zemeckis rendezését, másfelől pedig a szájhagyománya is elképesztő volt. Az 55 millió dollárból készített film a nyitóhétvégéjén mindössze alig több mint 24 millió dolláros bevétellel nyitott, amire 2019-ben rögtön rásütnénk, hogy ordas nagy bukás… Csak hát akkoriban nem 2019-et írtak…
A kész filmet látva a producerek hamar rájöttek, hogy érdemes lesz megduplázni a marketingre szánt összeget, úgyhogy igaz, hogy az első hétvégén még csak szűkösen sikerült lenyomni a negyedik hete vetített Az oroszlánkirályt, de ezt követően 10 héten át nem volt olyan film, ami átvette volna a Forrest Gump elsőségét. 42 héten át vetítették, azaz közel egy évig volt a mozikban, ami idő alatt 330 millió dollárig jutott Észak-Amerikában, és további 348 millióig a világ többi részén, ezzel korának negyedik legnézettebb filmjévé vált a Csillagok háborúja, az E.T. és a Jurassic Park után.
A filmet gyártó Paramount szinte összes korábbi bevételi rekordját megdöntötte, a stúdió mégis 62 milliós veszteséggel zárta a bulit… Legalábbis a kreatív hollywoodi könyvelésnek köszönhetően, mely szerint pl. Lucas Star Wars-filmjei is neccesen térültek csak meg. A könyvelők hathatós közbenjárására egyébként azért volt szükség, mert a regényt író Winston Groom a megfilmesítési jogokért járó 350 000 dollár mellett a nettó nyereségből való részesedésre kötött szerződést a stúdióval, és mivel az negatív érték lett, szerencsétlen fószer szinte örülhetett, hogy nem követeltek tőle vissza némi pénzt a Paramountnál... Hanks és Zemeckis okosabbak voltak, ők nyereség helyett a bevétel egy bizonyos százalékáért cserébe vállalták a melót, így mindkettejüknek súlyos dollár tízmilliókkal hízott a számlája.
Forrest Gump utóélete
Groom végül elfogadta a stúdió érvelését a film veszteségeit illetően, persze némi ráhatással. Szegény író előtt másodszor is sikerült elhúzni a mézes madzagot: a film sikerének hatására ugyanis megírta a történet folytatását Gump és TSa címmel, melyet hét számjegyű összeggel opcióztak le a hollywoodi nagykutyák, és melyből azóta sem készült film. És valószínűleg már nem is fog, mivel Tom Hanks egyszer azt nyilatkozta, hogy a szeptember 11-én történt terrortámadások után aktualitását vesztette a történet, és egyébként sem szerette volna sem ő, sem pedig Robert Zemeckis, hogy ez a sztori folytatódjon…
Forrest Gump története egyébként is folytatódott, méghozzá a popkultúrában. A film számos idézete szállóigévé vált, sőt, nemrégiben azt is bejelentették, hogy bollywoodi remake készül belőle India egyik legnagyobb sztárjával, Aamir Khannal a főszerepben. Igaz, ebben csupán annyi a meglepő, hogy ennyit vártak vele, de igazából ez is csak azt bizonyítja, hogy ez a sztori mind a mai napig megállja a helyét. Nem véletlenül nyert 6 Oscar-díjat (köztük a legjobb filmnek járóéval) egy olyan évben, amit a filmtörténelem egyik legerősebbjeként tartanak számon.
Ezek lennének a Forrest Gump készültének legfontosabb mozzanatai. Ti mikor és hogy találkoztatok elsőként a most 30 éves klasszikussal?
