01997R0515 — HU — 01.01.2021 — 005.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A TANÁCS 515/97/EK RENDELETE (1997. március 13.) (HL L 082, 1997.3.22., 1. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
L 122 |
36 |
16.5.2003 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 766/2008/EK RENDELETE (2008. július 9.) |
L 218 |
48 |
13.8.2008 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1525 RENDELETE (2015. szeptember 9.) |
L 243 |
1 |
18.9.2015 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/785 RENDELETE (2021. április 29.) |
L 172 |
110 |
17.5.2021 |
Helyesbítette:
A TANÁCS 515/97/EK RENDELETE
(1997. március 13.)
a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről
1. cikk
2. cikk
E rendelet alkalmazásában:
információgyűjtés, beleértve a személyes adatokat;
az információforrás és az információk megbízhatóságának értékelése;
kutatás és az ezen információk közötti vagy ezen információk és más jelzésértékű adatok közötti kapcsolatok módszeres bemutatása és értelmezése;
megállapítások, hipotézisek vagy ajánlások megfogalmazása, amelyeket az illetékes hatóságok és a Bizottság közvetlenül felhasználhat kockázattal kapcsolatos információként a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő más műveletek megelőzésére és felderítésére, és/vagy az e műveletekbe bevont személy vagy vállalkozás pontos azonosítására,
E rendelet alkalmazásában az „illetékes hatóságok” az előző albekezdés szerint kijelölt hatóságok.
2a. cikk
E rendelet más rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint annak célkitűzései elérésének érdekében, különösen abban az esetben, ha vám-árunyilatkozat vagy egyszerűsített árunyilatkozat nem kerül benyújtásra, vagy ha az hiányos, vagy ha okkal feltételezhető, hogy az abban közölt adatok hamisak, a Bizottság és az egyes tagállamok illetékes hatóságai kicserélhetik bármely más tagállam illetékes hatóságaival vagy a Bizottsággal a következő adatokat:
a vállalkozás neve;
kereskedelmi név;
a vállalkozás címe;
a vállalkozás héa-azonosító száma;
a jövedékiadó-azonosító szám ( 2 );
információ arról, hogy a héa-azonosító szám és/vagy a jövedékiadó-azonosító szám használatban van-e;
a vállalkozás középvezetőinek, igazgatóinak és, ha rendelkezésre áll, főrészvényeseinek neve;
a számla száma és kiállításának időpontja; és
a kiszámlázott összeg.
Ez a cikk csak a 2. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett árumozgásokra alkalmazandó.
3. cikk
Amennyiben a nemzeti hatóságok úgy döntenek, hogy a közigazgatási segítségnyújtásra irányuló megkeresésre vagy az e rendeleten alapuló értesítésre válaszolva olyan intézkedéseket is magában foglaló lépést tesznek, amely csak igazságügyi hatóság felhatalmazásával vagy megkeresésére hajtható végre:
az e rendeletben előírt közigazgatási együttműködés keretében átadják.
Azonban minden ilyen értesítéshez szükség van az igazságügyi hatóság előzetes engedélyére, ha azt a nemzeti jog előírja.
I. CÍM
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MEGKERESÉS ALAPJÁN
4. cikk
A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság átad minden olyan információt, amellyel biztosítható a vám- és mezőgazdasági jogszabályok rendelkezéseinek betartása, különös tekintettel:
5. cikk
A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság átad minden, a birtokában lévő vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett módon megszerzett, a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok által szabályozott tevékenységekre vonatkozó tanúsítványt, dokumentumot vagy az ilyen dokumentum hiteles másolatát.
6. cikk
7. cikk
A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság a működési területén lehetőség szerint különleges megfigyelést alkalmaz vagy gondoskodik az ilyen megfigyelésről:
a személyek, különösen mozgásuk tekintetében, ha nyomós okkal feltételezhető, hogy sértik a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat;
az áruk tárolási helyei tekintetében, ha okkal feltételezhető, hogy ezeket a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokkal ellentétes szállítási műveletekre kívánják felhasználni;
az áruk mozgása tekintetében, ha feltehető, hogy azzal sérthetik a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat;
a szállítási eszközök tekintetében, ha nyomós okkal feltételezhető, hogy azokat a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletek lebonyolítására használják.
8. cikk
A megkereső hatóság megkeresésére a megkeresett hatóság átad minden birtokában lévő vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett módon megszerzett, a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő, észlelt vagy tervezett, vagy a megkereső hatóság számára sértőnek látszó tevékenységekre, valamint adott esetben a 7. cikk alapján végzett különleges megfigyelés eredményeire vonatkozó információt, különösen jelentéseket és más dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait vagy kivonatait.
Eredeti dokumentumokat és tárgyakat azonban csak akkor lehet átadni, ha ez nem ellentétes a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállamban hatályos jogszabályokkal.
9. cikk
A megkeresett hatóság vagy az általa megkeresett közigazgatási hatóság a közigazgatási vizsgálatot úgy folytatja le, mintha saját nevében vagy országa más hatóságának megkeresésére járna el.
A megkeresett hatóság az ilyen közigazgatási eljárás eredményéről értesíti a megkereső hatóságot.
A közigazgatási vizsgálatot mindig a megkeresett hatóság tisztviselői végzik. A megkereső hatóság tisztviselői saját kezdeményezésre nem vehetik át a megkeresett hatóság tisztviselőinek ellenőrzési hatáskörét. Azonban beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe, és megkaphatják ugyanazokat a dokumentumokat, mint a megkeresett hatóság tisztviselői, de csak azok közvetítése révén, kizárólag a folyamatban lévő közigazgatási vizsgálat céljából.
Amennyiben a büntetőeljárásokról szóló nemzeti rendelkezések bizonyos intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban k��lön meghatározott tisztviselők számára tartanak fenn, a megkereső hatóság tisztviselői nem vehetnek részt az ilyen intézkedésekben. Házkutatásokban vagy a büntetőeljárás alá vont személyek hivatalos kihallgatásában semmilyen esetben sem vehetnek részt. A 3. cikkben meghatározott feltételek szerint szerzett információhoz azonban hozzáférhetnek.
10. cikk
A megkereső hatóság és a megkeresett hatóság közötti megállapodás alapján és a megkeresett hatóság által megállapított rendelkezések szerint, a megkereső hatóság által megfelelően felhatalmazott tisztviselők a számukra szükséges, a megkeresett hatóság tagállama szerinti közigazgatási hivatal tisztviselői rendelkezésére álló dokumentumokból származó információt kérhetnek a vám- és mezőgazdasági ügyekkel kapcsolatos jogalkalmazásról az ilyen hivataloktól. E tisztviselőknek jogukban áll az említett dokumentumokról másolatot készíteni.
11. cikk
A 9. és a 10. cikkel összhangban, a megkereső hatóság másik tagállamban lévő tisztviselőjének bármikor képesnek kell lennie arra, hogy olyan írásos meghatalmazást mutasson be, amelyből személyazonossága és hivatalos feladata kiderül.
12. cikk
Az 51. cikk sérelme nélkül, a megkeresett hatóság tisztviselői által beszerzett és a 4–11. cikk szerinti segítségnyújtás során a megkereső hatóságnak átadott információ – ideértve a dokumentumokat, azok hitelesített másolatait, tanúsítványokat, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszközt, illetve határozatot, jelentést és bármely adatot –, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be, felhasználható bizonyítéknak minősülhet:
a megkereső hatóság tagállamában indított közigazgatási eljárásban, beleértve a későbbi fellebbviteli eljárásokat is;
a megkereső hatóság tagállamában indított bírósági eljárásban, kivéve, ha a megkeresett hatóság az információ továbbítása során kifejezetten ennek ellenkezőjét kéri.
II. CÍM
ÖNKÉNTES SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
13. cikk
Az egyes tagállamok illetékes hatóságai a 14. és 15. cikkben megállapítottak szerint előzetes megkeresés nélkül is segítséget nyújtanak más tagállam illetékes hatóságainak.
14. cikk
Amennyiben a vám- vagy a mezőgazdasági jogszabályok betartásának biztosítása érdekében hasznos, valamennyi tagállam illetékes hatóságai:
lehetőség szerint különleges megfigyelést végeznek vagy végeztetnek a 7. cikkben leírtak szerint;
átadják a többi érintett tagállam illetékes hatóságainak a birtokukban lévő összes információt, különösen a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő vagy sértőnek látszó tevékenységekre vonatkozó jelentéseket és egyéb dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait vagy kivonatait.
15. cikk
16. cikk
Az 51. cikk sérelme nélkül, az adatközlő hatóság tisztviselői által beszerzett és a 13–15. cikk szerinti segítségnyújtás során a fogadó hatóságnak átadott információ – ideértve a dokumentumokat, azok hitelesített másolatait, tanúsítványokat, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszközt, illetve határozatot, jelentést és bármely adatot –, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be, felhasználható bizonyítéknak minősülhet:
a fogadó hatóság szerinti tagállam közigazgatási eljárásában, beleértve a későbbi fellebbviteli eljárásokat is;
a fogadó hatóság szerinti tagállam bírósági eljárásában, kivéve, ha a adatközlő hatóság az információ továbbítása során kifejezetten ennek ellenkezőjét kéri.
III. CÍM
KAPCSOLAT A BIZOTTSÁGGAL
17. cikk
Az egyes tagállamok illetékes hatóságai haladéktalanul átadják a Bizottságnak:
az összes fontosnak tekintett információt:
minden, e rendelet alkalmazása során láthatóvá vált, vagy arra visszavezethető, a vám- és mezőgazdasági jogszabályok terén meglévő hiányosságokra vagy joghézagokra vonatkozó információt.
18. cikk
Ha egy tagállam illetékes hatóságainak olyan tevékenység jut tudomására, amely különösen fontos közösségi szintű vám- vagy mezőgazdasági jogszabályt sért, vagy sértőnek látszik, különösen:
haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a saját kezdeményezésre vagy a Bizottság indokolt megkeresésére válaszolva, az összes fontos információ, adott esetben okmányok vagy azok másolatai vagy kivonatai átadásával, a tények megállapítása céljából, hogy a Bizottság összehangolhassa a tagállamok által teendő lépéseket.
A Bizottság átadja ezen információkat a többi tagállam illetékes hatóságainak.
A Bizottság által közölt információ átvételét követő hat hónapon belül a tagállamok illetékes hatóságai benyújtják a Bizottságnak az ezen információk alapján általuk hozott csalás elleni intézkedések összefoglalóját. A Bizottság az összefoglalók alapján rendszeresen jelentéseket készít és küld a tagállamoknak a tagállamok által hozott intézkedések eredményeiről.
Az érintett tagállam vagy tagállamok mielőbb tájékoztatják a Bizottságot a vizsgálat eredményeiről.
18a. cikk
A szállítási nyilvántartás kezelése keretében a Bizottság jogosult:
az adatok tartalmához való hozzáférésre és annak kivonatolására és tárolására, ennek eszközétől és formájától függetlenül, valamint az adatoknak a szellemi tulajdonjogokra alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásával történő felhasználására. A Bizottság megfelelő biztosítékokat hoz létre, köztük technikai és szervezési intézkedéseket, valamint az érintettekkel kapcsolatos átláthatósági követelményeket vezet be. Az érintetteknek jogosultsággal kell rendelkezniük az adatokba való betekintés és azok helyesbítése vonatkozásában;
a szállítási nyilvántartásban hozzáférhető vagy abból kinyert adatok összehasonlítására, szembeállítására, indexálására, más adatforrásokból történő bővítésére és elemzésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 3 ) megfelelően;
a szállítási nyilvántartásban található adatoknak az e rendelet 29. cikkében említett hatóságok részére elektronikus adatfeldolgozási technikák használatával történő rendelkezésre bocsátására.
Az e cikkben említett adatok különösen a konténerek és/vagy szállítóeszközök, áruk mozgására, és az e mozgásokban érintett személyekre vonatkoznak. Az adatok magukban foglalják, ha rendelkezésre állnak, az alábbiakat:
a konténerek mozgása vonatkozásában:
szállítóeszközök mozgásánál:
az a) és b) pontban említett mozgásokban közreműködő személyek esetében: név, leánykori név, utónevek, korábbi vezetéknevek, felvett nevek, születési idő és hely, állampolgárság, nem és cím;
az a) és b) pontban említett mozgásokban közreműködő vállalkozások esetében: a vállalkozás neve, a vállalkozás tevékenysége keretében használt név, a székhely, cégbejegyzési szám, héa-azonosító szám, jövedékiadó-azonosító szám, valamint a tulajdonosok, a szállítók, a címzettek, a szállítmányozók, a fuvarozók és a nemzetközi logisztikai láncban közreműködő más közvetítők vagy személyek címe.
Az e cikk (3) bekezdésében említett konténermozgásokat illetően a Bizottság létrehozza és kezeli a jelentett konténerállapot-üzenetekre vonatkozó nyilvántartást (a továbbiakban: állapotüzenet-nyilvántartás). A állapotüzenet-nyilvántartáshoz a 29. cikkben említett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek Az e cikk(1) bekezdésében említett azon fuvarozók, amelyek a konténerek mozgásával és állapotával kapcsolatos adatokat tárolnak vagy amelyek megbízásából más szolgáltató ilyen adatokat tárol, a konténerállapot-üzeneteket az alábbiak bármelyike tekintetében jelentik a tagállami vámügyi hatóságoknak:
olyan konténerek, amelyeket valamely harmadik országból tengeri hajóval kívánnak behozni az Unió vámterületére, a következők kivételével:
olyan konténerek, amelyeket tengeri hajóval szállítanak az Unió vámterületéről egy harmadik országba, és amelyekben az áruk szállítmányai az alábbiak hatálya alá tartoznak:
A fuvarozóknak közvetlenül az állapotüzenet-nyilvántartásba kell továbbítaniuk az adatokat.
A konténerállapot-üzeneteket az alábbi időszakokban kell jelenteni:
attól az időponttól, amikor a konténert az uniós vámterületre való behozatala vagy az onnan való kivitele előtt üresnek jelentették, addig az időpontig, amikor a konténert ismét üresnek jelentik;
az Unió vámterületére való fizikai megérkezést legalább három hónappal megelőző időponttól az Unió vámterületére való belépést egy hónappal követő időpontig, azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konkrét konténerállapot-üzenetek egy adott esetben nem érhetők el a fuvarozók elektronikus nyilvántartásában; vagy
az Unió vámterületéről való kilépést követően legalább három hónapig, azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konténerállapot-üzenetek nem érhetők el a fuvarozó elektronikus nyilvántartásában.
A fuvarozók jelentik az alábbi eseményekre vagy azokkal egyenértékű eseményekre vonatkozó konténerállapot-üzeneteket, amennyiben ezek az események ismertek a fuvarozó számára, és amelyek vonatkozásában az adatokat az elektronikus nyilvántartásaikban létrehozták, összegyűjtötték, illetve tárolják:
Minden tagállam szankciókat határoz meg az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítésének, illetve a hiányos vagy valótlan adatszolgáltatásnak az esetére. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek az áruk mozgásának (1) bekezdésben említett felderítéséhez, azonnal törölni kell, vagy belőlük törölni kell az azonosításra alkalmas elemeket. Az adatok minden esetben legfeljebb három évig tárolhatók.
A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.
A Bizottság és a tagállamok a nemzeti és uniós joggal összhangban a legmagasabb szintű technikai, szervezési és személyzetbiztonsági jellegű szakmai titoktartási szabályokat vagy a bizalmas kezeléssel kapcsolatos egyéb előírásokat alkalmaznak a kijelölt szakértőik vonatkozásában.
Amennyiben valamely tagállam az állapotüzenet-nyilvántartáson keresztül megosztott egyes információk bizalmas kezelését kéri, a Bizottság és a többi tagállam biztosítja e kérés teljesítését.
18b. cikk
18c. cikk
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket fogad el a konténerállapot-üzenetek jelentési gyakoriságával, adatformátumával és továbbítási módjával kapcsolatban.
A végrehajtási jogi aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, legkésőbb 2016. február 29-ig.
18d. cikk
A Bizottság létrehozza és kezeli a következőkre vonatkozó nyilvántartást (a továbbiakban: behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás):
áruk behozatala;
áruk továbbítása; továbbá
áruk kivitele, amennyiben az e pontban említett áruk
a 92/84/EGK irányelv 2. cikke;
a 2011/64/EU irányelv 2. cikke; vagy
a 2003/96/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartoznak.
A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartást a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 7 ) 37. és 38. mellékletében részletezett módon kell tárolni.
A Bizottság a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet alapján általa üzemeltetett forrásokból származó adatokról rendszeresen másolatot készít, amit aztán rögzíti a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban. A tagállamok az adatok és a tagállami információtechnológiai infrastruktúra meglététől függően az áruk egy adott tagállamon belüli továbbítására és a közvetlen kivitelre vonatkozó adatokat is benyújthatnak a Bizottságnak.
Az e rendelet 29. cikkében említett, a Bizottság által kijelölt szervezeti egységek és a 29. cikkben említett nemzeti hatóságok az e rendelet szerinti célokból felhasználhatják a nyilvántartást arra, hogy elemezzék az adatokat, valamint a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban foglalt adatokat összevessék az állapotüzenet-nyilvántartásba továbbított konténerállapot-üzenetekkel, és információt cserélhetnek az összevetés eredményéről.
A tagállamok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a következőkhöz:
az érintett tagállamban kiállított és benyújtott összes vámáru-nyilatkozat adatai;
a 2454/93/EGK rendeletben meghatározott és az adott tagállam hatóságai által kiadott EORI-számmal rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozó adatok;
továbbítási adatok;
az e rendelet 41b. cikkének (2) bekezdése szerinti személyes adatok kivételével minden egyéb adat.
Azok az illetékes hatóságok, amelyek adatokat vettek fel az e rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett váminformációs rendszerbe, illetve az e rendelet 41b. cikkével összhangban vizsgálati fájlból származó adatot vettek fel az e rendelet 41a. cikkének (1) bekezdésében említett vámügyirat-azonosítási adatbázisba, az adott bejegyzéssel vagy fájllal kapcsolatos összes olyan adathoz hozzáférhetnek, amelyet a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás tartalmaz.
A Bizottságot a 45/2001/EK rendelet 2. cikke d) pontja értelmében vett adatkezelőnek kell tekinteni.
Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének megfelelően előzetesen ellenőrzi a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartást.
A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban szereplő adatok nem tárolhatók öt évnél tovább, mely időtartam indokolt esetben további két évvel meghosszabbítható.
A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása és hozzáférhetővé tétele vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.
Amennyiben valamely tagállam a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartáson keresztül megosztott egyes információk bizalmas kezelését kéri, a Bizottság és a többi tagállam biztosítja e kérés teljesítését.
18e. cikk
A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy a vámjogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok tekintetében továbbítsák részére az azon behozatali és kiviteli vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat, amelyekre vonatkozóan a gazdasági szereplők kísérő okmányokat készítettek vagy gyűjtöttek.
Az első bekezdésben említett megkeresést az illetékes hatóságokhoz kell intézni. Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelölt ki, meg kell jelölnie a Bizottság megkeresésének megválaszolására illetékes közigazgatási egységet.
A tagállam a Bizottság megkeresésének kézhezvételétől számított négy héten belül:
IV. CÍM
KAPCSOLATOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL
19. cikk
Amennyiben az érintett harmadik ország jogilag kötelezettséget vállal arra, hogy megadja a szükséges segítséget azon műveletek szabálytalan jellegét bizonyító elemek összegyűjtéséhez, amelyekről megállapították, hogy a vám- és mezőgazdasági jogszabályokba ütköznek, az e rendelet alkalmazásában megszerzett információk részére átadhatóak:
A tagállamoktól származó tájékoztatások az adott tagállam személyes adatok harmadik országoknak történő átadására alkalmazandó belső szabályainak tiszteletben tartásával történnek.
Mindegyik esetben biztosítani kell, hogy az érintett harmadik ország szabályai a 45. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottal azonos szintű védelmet biztosítsanak.
20. cikk
Az (1) bekezdésben említett, harmadik országokban végrehajtott közösségi küldetéseket a következő feltételek szabályozzák:
a küldetések közösségi kezdeményezésre jönnek létre, adott esetben, az Európai Parlament által adott információ, illetve egy vagy több tagállam kérése alapján;
a küldetéseket az e célra kinevezett közösségi tisztviselők, illetve az érintett tagállam(ok) által e célra kinevezett tisztviselők hajtják végre;
a küldetéseket a Bizottság és az érintett tagállamok közötti megállapodás alapján a Közösség nevében tagállami tisztviselők is végrehajthatják, különösen harmadik országgal kötött kétoldalú segítségnyújtási megállapodás keretében; ebben az esetben a Bizottságot tájékoztatni kell a küldetések eredményeiről.
▼M2 —————
21. cikk
22. cikk
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a harmadik országokkal megvalósuló kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás keretében kicserélt információkról minden olyan esetben, amikor a 18. cikk (1) bekezdése értelmében azok különösen fontosak az e rendelet szerinti vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok hatékonysága szempontjából, és ezek az információk e rendelet hatálya alá taroznak.
V. CÍM
VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZER
1. fejezet
A váminformációs rendszer létrehozása
23. cikk
Ilyen esetben a Bizottság biztosítja az infrastruktúra technikai üzemeltetését.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. február 29-ig el kell fogadni.
▼M2 —————
2. fejezet
A VIR működése és használata
24. cikk
A VIR egy központi adatbázisból áll, amelyet az egyes tagállamok és a Bizottság termináljain keresztül lehet elérni. Ez kizárólag a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél eléréséhez szükséges adatokat tartalmazhat, beleértve a személyes adatokat is, a következő kategóriákban:
áruk;
szállító eszközök;
vállalkozások;
személyek;
csalások alakulása;
szakértelem rendelkezésre állása;
visszatartott, lefoglalt vagy elkobozott áruk;
visszatartott, lefoglalt vagy elkobozott készpénz a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 2. cikke szerint.
25. cikk
A 24. cikk a)–d) pontjában említett kategóriákba csak a következő személyes adatokat lehet felvenni:
név, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;
születési idő és hely;
állampolgárság;
nem;
a személyazonosító okmányok (útlevelek, személyazonosító kártyák, vezetői engedélyek) száma, kiadásának helye és ideje;
cím;
különös objektív és állandó fizikai jellemzők;
figyelmeztető kód, amely korábbi fegyveres, erőszakos cselekményre vagy szökésre utal;
az adatfelvétel oka;
javasolt intézkedés;
a szállítóeszköz rendszáma.
A 24. cikk g) és h) pontjaiban szereplő kategóriákba csak a következő személyes adatokat lehet felvenni:
név, leánykori név, utónevek, korábbi családnevek és felvett nevek;
születési idő és hely;
állampolgárság;
nem;
cím.
26. cikk
A VIR alkalmazása során, a személyes adatokkal kapcsolatban a következő elveket kell figyelembe venni:
személyes adatok gyűjtését és bármilyen feldolgozását tisztességes és jogszerű módon kell folytatni;
az adatokat a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott célra kell gyűjteni, és a későbbiekben sem lehet azokat oly módon feldolgozni, amely e célokkal nem összeegyeztethető;
az adatoknak a feldolgozási célokhoz képest megfelelőnek, jelentősnek kell lenniük és azokkal arányban kell állniuk;
az adatoknak pontosnak, és szükség esetén naprakésznek kell lenniük;
az adatokat olyan formában kell tárolni, amely csak addig teszi lehetővé az érintett személy azonosítását, amíg az az adott célhoz szükséges.
27. cikk
A 24. cikkben említett kategóriákban szereplő személyes adatokat a VIR-be csak az alábbi javasolt fellépések céljából lehet felvenni:
megfigyelés és jelentéstétel;
leplezett megfigyelés;
célzott ellenőrzés; és
operatív elemzés.
28. cikk
Ha a 27. cikk (1) bekezdésében említett cselekményeket követik el, a következő információkat lehet egészben vagy részben összegyűjteni, és átadni az intézkedésre javaslatot tevő VIR-partnernek:
az a tény, hogy a jelentésben szereplő árut, szállítóeszközt, vállalkozást vagy személyt megtalálták;
az ellenőrzés helye, időpontja és indoka;
az útvonal és az úticél;
az érintett személyt kísérő személyek és a szállítóeszközben lévő személyek;
az alkalmazott szállítóeszköz;
a fuvarozott tárgyak;
az áru, a szállítóeszköz, a vállalkozás vagy a személy megtalálásának közelebbi körülményei.
Amennyiben ilyen információkat leplezett megfigyelés során gyűjtenek, gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a megfigyelés titkos jellege ne kerüljön veszélybe.
29. cikk
Az adatokat közlő VIR-partner jogosult meghatározni, hogy az ezen bekezdés első albekezdésében említett nemzeti hatóságok közül melyek férhetnek hozzá az általa a VIR-be felvett adatokhoz.
A Bizottság az érintett tagállamokkal ellenőrzi a kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét a tekintetben, hogy a kijelölt hatóságok köre nem túlzott-e. Az ellenőrzést követően az érintett tagállamok megerősítik vagy módosítják a kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot. Emellett a Bizottság a VIR-hez való hozzáférésre jogosult szervezeti egységeire vonatkozó részletekről is tájékoztat minden tagállamot.
A kijelölt nemzeti hatóságoknak és a Bizottság kijelölt szervezeti egységeinek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a jegyzék későbbi frissítéseit pedig az interneten teszi közzé.
30. cikk
A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot. Továbbá a Bizottság a VIR-hez való hozzáférésre jogosult szervezeti egységeire vonatkozó megfelelő részletekről is tájékoztat minden tagállamot.
A kijelölt nemzeti hatóságok és szervezeti egységek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a jegyzék későbbi frissítéseit pedig az interneten teszi közzé.
E bekezdés első albekezdése értelemszerűen vonatkozik a Bizottságra, ha az vette fel az adatokat a rendszerbe.
31. cikk
3. fejezet
Az adatok módosítása
32. cikk
Ha a bíróságok vagy az e célra kijelölt egyéb hatóságok, beleértve a javítás vagy törlés céljából a 36. cikkben említetteket is, ilyen határozatai ellentmondásosak, akkor a kérdéses adatokat felvett tagállam törli azokat a rendszerből.
Az első albekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell, ha a VIR-be felvett adatokkal kapcsolatos bizottsági határozatot a Bíróság semmisnek nyilvánítja.
4. fejezet
Az adatok tárolása
33. cikk
A VIR-be felvett adatokat csak az azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyre azokat felvették, és nem tárolhatók öt évnél tovább. Ez az időtartam indokolt esetben további két évvel meghosszabbítható.
5. fejezet
A személyes adatok védelme
34. cikk
E rendelet személyes adatok védelmére irányuló rendelkezéseinek helyes alkalmazása céljából a tagállamok és a Bizottság személyes adatok kezelésére szolgáló rendszerként tekinti a VIR-t, melyre az alábbi szabályok vonatkoznak:
35. cikk
Egy tagállam vagy a Bizottság által a VIR-be felvett személyes adatok nem másolhatóak ki olyan adatkezelő rendszerekbe, amelyek felügyelete a tagállamokhoz vagy a Bizottsághoz tartozik, kivéve a nemzeti szintű közvetlen vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelő rendszereket, illetve a fellépések közösségi szintű koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszert.
Ebben az esetben kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatóságai által, valamint a Bizottság szolgálatai által kijelölt elemzőknek van joguk a VIR-ből származó személyes adatok feldolgozására, a nemzeti hatóságok által végzett közvetlen vámellenőrzések irányításáért felelős kockázatkezelési rendszerekben, illetve a fellépések közösségi szintű koordinálását lehetővé tevő operatív elemzési rendszer keretében.
A tagállamok elküldik azoknak a kockázatkezelési szolgáltatásoknak a listáját, amelyek a VIR-be felvett személyes adatok másolására és feldolgozására engedéllyel rendelkező elemzőkhöz tartoznak. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot. A Bizottság az operatív elemzéssel megbízott szolgálataira vonatkozó megfelelő információkról is tájékoztatja az összes tagállamot.
A kijelölt nemzeti hatóságoknak és a Bizottság szolgálatainak jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A VIR-ből másolt személyes adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelynek érdekében azokat kimásolták. Azon VIR-partner, aki az adatokat kimásolta, legalább évente felülvizsgálja, hogy szükséges-e még az adattárolás. A tárolási időszak nem haladja meg a tíz évet. Azokat a személyes adatokat, amelyek nem szükségesek az elemzés folytatásához, azonnal törölni kell, vagy el kell távolítani belőlük a személy esetleges azonosítását lehetővé tevő jellemzőket.
36. cikk
A VIR-ben tárolt személyes adatokkal kapcsolatban a személyek jogaira – különös tekintettel a hozzáférés jogára – a következőket kell alkalmazni:
Amennyiben az érintett tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai úgy állapítják meg, a 37. cikk szerinti nemzeti felügyeleti hatóság dönt arról, hogy az információt közöljék-e és, hogy milyen eljárás szerint.
A hozzáférés iránti kérelmet bármely olyan személyre nézve el lehet utasítani, akinek az adatait feldolgozzák, olyan időszakban, amikor megfigyelés és jelentéstétel, vagy leplezett megfigyelés céljából intézkedést hajtanak végre, valamint az operatív elemzés vagy a közigazgatási vizsgálat, illetve a bűnügyi nyomozás ideje alatt.
Minden tagállam területén bármely személy a kérdéses tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint keresetet nyújthat be, vagy adott esetben panaszt tehet a bíróságnál vagy ilyen célra létrehozott hatóságoknál e törvények, rendeletek és eljárások szerint a VIR-ben tárolt, rá vonatkozó személyes adatokkal kapcsolatban, hogy:
a ténylegesen pontatlan személyes adatokat kijavítsák vagy töröljék;
az e rendelettel ellentétes módon a VIR-be felvett vagy ott tárolt személyes adatokat kijavítsák vagy töröljék;
a személyes adatokról felvilágosítást kapjon;
a 40. cikk (2) bekezdése szerint kártérítést kapjon.
A Bizottság által felvett adatok vonatkozásában a Szerződés 173. cikkével összhangban keresetet lehet benyújtani a Bírósághoz.
A tagállamok és a Bizottság kölcsönös erőfeszítéseket tesznek a bíróságok, a Bíróság, vagy az első albekezdés a), b) és c) pontjára vonatkozóan e célból kijelölt egyéb hatóság végső határozatainak végrehajtására.
6. fejezet
A személyes adatok védelmének felügyelete
37. cikk
A felügyelő hatóságok a mindenkori nemzeti jogszabályaiknak megfelelően látják el a független felügyeletet és ellenőrzést annak biztosítása végett, hogy a VIR-ben tárolt adatok feldolgozása és felhasználása ne sértse az érintett személyek jogait. E célból a felügyeleti hatóságok hozzáférhetnek a VIR-hez.
7. fejezet
Adatbiztonság
38. cikk
Minden, a biztonság fenntartásához szükséges, alkalmas technikai és szervezeti intézkedést meg kell tenniük:
a tagállamoknak és a Bizottságnak – amennyiben az rájuk tartozik – a területükön és a Bizottság szervezeti egységeiben található VIR-terminálok tekintetében;
▼M3 —————
a Bizottságnak a közös kommunikációs hálózat közösségi elemei tekintetében.
A tagállamok és a Bizottság egyaránt intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy:
megakadályozzák az illetéktelen személyek hozzáférését az adatfeldolgozásra használt berendezésekhez;
megakadályozzák az adatok és adathordozók illetéktelen személyek általi olvasását, másolását, módosítását és törlését;
megakadályozzák az illetéktelen adatbevitelt és az adatok illetéktelen lekérdezését, módosítását és törlését;
megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek adatátviteli eszközök segítségével hozzáférjenek a VIR-ben tárolt adatokhoz;
biztosítsák, hogy a VIR használatára jogosult személyek csak a hatáskörükbe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá;
biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely hatóságokhoz továbbíthatók adatok az adatátviteli eszközök segítségével;
biztosítsák, hogy utólagosan ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat ki és mikor vett fel a VIR-be, és hogy figyelemmel lehessen kísérni az adatok lekérdezését;
megakadályozzák az adatátvitel és az adathordozók szállítása során az adatok illetéktelen olvasását, másolását, módosítását és törlését.
▼M3 —————
39. cikk
8. fejezet
Felelősség és közzététel
40. cikk
Ugyanez érvényes, ha a kárt pontatlanul felvett vagy e rendelettel ellentétes adatokkal az a VIR-partner okozta, aki az adatokat felvette.
41. cikk
A Bizottság a VIR megvalósításáról közleményt tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.
Va. CÍM
ÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS
1. fejezet
Ügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása
41a. cikk
2. fejezet
A FIDE működése és használata
41b. cikk
Az illetékes hatóságok felvehetnek a FIDE-be az ügyiratokból származó adatokat a 41a. cikk (3) bekezdésében megállapított célokból olyan esetekre vonatkozóan, amelyek sértik a Közösség vámterületére belépő vagy onnan kilépő árukra alkalmazandó vámjogszabályokat vagy mezőgazdasági jogszabályokat, és amelyek különösen fontosak közösségi szinten. Ezen adatok csak a következő kategóriákat tartalmazzák:
olyan személyek vagy vállalkozások, akikkel/amelyekkel szemben egy tagállam illetékes hivatala közigazgatási vizsgálatot vagy bűnügyi nyomozást folytat vagy folytatott, és:
az ügyiratban érintett terület;
név, állampolgárság és a tagállam vonatkozó szolgálatának elérhetőségei, valamint az ügyszám.
Az a), b) és c) pontban említett adatok felvétele személyenként, illetve vállalkozásonként külön történik. Az adatok közötti kapcsolatok létrehozása tilos.
Az (1) bekezdés a) pontjában említett személyes adatok csak a következőket tartalmazzák:
magánszemélyeknél: név, leánykori név, utónév, korábbi családnevek és felvett név, születési idő és hely, állampolgárság és nem;
vállalkozásoknál: a cég neve, a kereskedelmi név, a vállalkozás székhelye, héa-azonosító szám és a jövedékiadó-azonosító szám.
41c. cikk
A FIDE-be való betekintésnek minden esetben tartalmaznia kell a következő személyes adatokat:
magánszemélyeknél: utónév és/vagy név és/vagy leánykori név és/vagy korábbi családnevek és/vagy felvett név és/vagy születési idő;
vállalkozásoknál: a cég neve és/vagy a kereskedelmi név és/vagy héa-azonosító szám és/vagy a jövedékiadó-azonosító szám.
3. fejezet
Az adatok tárolása
41d. cikk
Az adatok tárolhatóságának időtartama az adatokat szolgáltató tagállam törvényeitől, rendeleteitől és eljárásaitól függ. Az adatoknak a vizsgálati fájlba való felvétele napjától számított maximális, nem kumulálható és nem túlléphető időtartamok a következők:
a folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó adatok tárolásának ideje nem lehet több három évnél, amennyiben nem állapítottak meg semmilyen, vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletet; az adatokat ezen határidő előtt anonimizálni kell, ha egy év eltelt a legutolsó megállapítás óta;
azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatok vagy nyomozások során vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő művelet megállapítására került sor, de amelyek alapján nem hoztak közigazgatási határozatot, elmarasztaló bírósági ítéletet, nem állapítottak meg büntetőbírságot, illetve nem alkalmaztak közigazgatási szankciót, hat évnél tovább nem tárolhatók;
azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyek alapján közigazgatási határozatot, elmarasztaló bírósági ítéletet hoztak, büntetőbírságot állapítottak meg, illetve közigazgatási szankciót alkalmaztak, 10 évnél tovább nem tárolhatók.
VI. CÍM
FINANSZÍROZÁS
42a. cikk
▼M4 —————
VII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. cikk
43a. cikk
43b. cikk
A Bizottság 2017. október 9-ig elvégzi annak értékelését, hogy:
44. cikk
►M2 Az V. és Va. cím ◄ rendelkezéseinek sérelme nélkül az e rendeletben előírt iratok helyettesíthetők az ugyanerre a célra, bármilyen formában készített számítógépesített információkkal.
45. cikk
Különösen az első albekezdésben említett információk kizárólag a tagállamokban vagy a közösségi intézményekben működő olyan személyeknek adhatók ki, amelyek feladatai szükségessé teszik az ilyen információk ismeretét vagy használatát. Az ilyen információ csak az e rendeletben meghatározott célra használható, kivéve, ha az a tagállam, vagy a Bizottság, amely az adatot a VIR-be felvette, a más célú felhasználáshoz kifejezetten hozzájárul a tagállam vagy a Bizottság által megállapított feltételek szerint, és amennyiben az ilyen átadást vagy használatot nem tiltják azon tagállam hatályos rendelkezései, ahol a fogadó hatóság székhelye van.
Az illetékes hatóságot, amely az ilyen információkat átadta, haladéktalanul tájékoztatni kell az ilyen felhasználásról.
Ha az érintett személyre vonatkozó személyes adatok a VIR-ben vannak, akkor azokat törölni kell.
46. cikk
E rendelet alkalmazása céljából a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket:
az 1. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási hatóságok közötti hatékony belső koordináció biztosítására;
kölcsönös kapcsolataikban minden szükséges közvetlen együttműködésre a külön e célra felhatalmazott hatóságok között.
47. cikk
A tagállamok közös megegyezéssel határozhatnak arról, hogy szükség van-e eljárásokra az e rendeletben meghatározott kölcsönös segítségnyújtási szabályok zavartalan működésének biztosításához, különösen azért, hogy megakadályozzák a személyek vagy áruk megfigyelésének megszakadását, amennyiben azok károsan befolyásolhatják a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek feltárását.
48. cikk
A Bizottságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell a segítségnyújtás megtagadásáról és annak indoklásáról.
49. cikk
A Bizottság azon jogának sérelme nélkül, hogy tájékoztatást kapjon az egyéb hatályos rendeletek szerint, a tagállamok értesítik a Bizottságot a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályok megsértése esetén alkalmazott büntető közigazgatási vagy bírósági határozatokról, vagy azok főbb elemeiről, olyan esetekben, amelyek a 17. vagy a 18. cikk szerinti tájékoztatás tárgyát képezték.
50. cikk
A VIR üzemeltetésével kapcsolatos költségek és a 40. cikk szerinti kártérítésként kifizetett összegek sérelme nélkül, a tagállamok és a Bizottság az e rendelet alapján felmerült költségek megtérítésére vonatkozó minden igényről lemondanak, kivéve adott esetben a szakértők részére kifizetett díjakat.
51. cikk
E rendelet nem érinti a büntetőeljárási szabályok alkalmazását a tagállamokban, és a büntetőügyekben történő kölcsönös segítségnyújtást, beleértve a nyomozás titkosságára vonatkozókat is.
51a. cikk
A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet végrehajtása során hozott intézkedésekről.
52. cikk
53. cikk
1998. március 13-tól kell alkalmazni.
Azon fuvarozók esetében, akik 2015. október 8-án olyan magánjogi szerződések hatálya alá tartoznak, amelyek megakadályozzák őket a 18a. cikk (4) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettségük teljesítésében, az említett kötelezettséget 2016. október 9-től kell alkalmazni.
▼M2 —————
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
ADATKÖZLÉS
(30. cikk (1) bekezdés)
1. Adatközlés más állami szerveknek
Állami szerveknek történő adatközlés csak abban a meghatározott esetben engedhető meg, ha:
egyértelmű jogi kötelezettség vagy felhatalmazás, vagy a felügyeleti hatóság engedélye áll fenn; vagy
ezen adatok a fogadó fél számára törvényes feladata teljesítéséhez elengedhetetlenek, feltéve, hogy a fogadó fél által történő adatgyűjtés vagy adatfeldolgozás célja összeegyeztethető az eredeti céllal, és hogy az adatközlés nem áll ellentétben az adatot átadó fél jogi kötelezettségeivel.
Az adatközlés meghatározott esetben kivételesen megengedett, ha:
az adatközlés kétségtelenül az érintett személy érdekében áll, és ehhez hozzájárult, illetve ha a körülmények lehetővé teszik az ilyen hozzájárulás egyértelmű vélelmezését; vagy
az adatközlés súlyos vagy közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges.
2. Adatközlés magánszemélyeknek
Magánszemélyeknek történő adatközlés csak abban a meghatározott esetben engedhető meg, ha egyértelmű jogi kötelezettség vagy felhatalmazás, vagy a felügyeleti hatóság engedélye áll fenn.
A magánszemélyeknek történő adatközlés meghatározott esetben kivételesen megengedett, ha:
az adatközlés kétségtelenül az érintett személy érdekében áll, és ehhez hozzájárult, illetve ha a körülmények lehetővé teszik az ilyen hozzájárulás egyértelmű vélelmezését; vagy
az adatközlés súlyos vagy közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges.
3. Nemzetközi adatközlés
Külföldi hatóságoknak történő adatközlés csak akkor megengedett:
ha a nemzeti vagy nemzetközi jog erre nézve egyértelmű rendelkezést tartalmaz;
ilyen rendelkezés hiányában akkor, ha az adatközlés súlyos és közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges;
feltéve, hogy az érintett személy védelmére vonatkozó nemzeti jogszabályok nem sérülnek.
4.1. Adatközlés kérelmezése
A nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi megállapodásokban foglalt különös rendelkezésekre is figyelemmel, az adatközlésre vonatkozó kérelmekben fel kell tüntetni a kérelmező hatóságot vagy személyt, valamint a kérelem indokát és célját.
4.2. Az adatközlés feltételei
Amennyire lehetséges, az adatok minőségét legkésőbb az adatközlést megelőzően ellenőrizni kell. ►C1 Amennyire lehetséges, minden adatközlésben fel kell tüntetni a bírósági határozatokat és az eljárás megszűnését eredményező határozatokat, ◄ továbbá a véleményeken vagy személyes értékeléseken alapuló adatokat még azok továbbítása előtt ellenőrizni kell a forrásnál, és fel kell tüntetni a pontosság vagy a megbízhatóság fokát is.
Ha kiderül, hogy az adatok már nem pontosak és nem naprakészek, akkor azokat nem szabad átadni; ha elavult vagy pontatlan adatokat adtak át, az átadó hatóság lehetőség szerint minden címzettet tájékoztat arról, hogy azok már nem megfelelőek.
4.3. Az adatközlés védelme
A más szerveknek, magánszemélyeknek és külföldi hatóságoknak átadott adatokat csak az adatközlésre vonatkozó kérelemben feltüntetett célokra lehet felhasználni.
Az adatok más célra való felhasználása az 1.–4.2. pontok sérelme nélkül az adatokat átadó féllel való megállapodás alapján történhet.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
( 2 ) A jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően (HL L 359., 2004.12.4., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
( 4 ) A Tanács 92/84/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 29. o.).
( 5 ) A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).
( 6 ) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).
( 7 ) A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).
( 8 ) HL L 309., 2005.11.25., 9. o.
( 9 ) A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).
( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).