EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02018R1861-20210803
Regulation (EU) 2018/1861 of the European Parliament and of the Council of 28 November 2018 on the establishment, operation and use of the Schengen Information System (SIS) in the field of border checks, and amending the Convention implementing the Schengen Agreement, and amending and repealing Regulation (EC) No 1987/2006
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
02018R1861 — HU — 03.08.2021 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1861 RENDELETE (2018. november 28.) (HL L 312, 2018.12.7., 14. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/817 RENDELETE (2019. május 20.) |
L 135 |
27 |
22.5.2019 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1152 RENDELETE (2021. július 7.) |
L 249 |
15 |
14.7.2021 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1861 RENDELETE
(2018. november 28.)
a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
A SIS általános célja
A SIS célja, hogy az e rendszeren keresztül szolgáltatott információk felhasználásával biztosítsa a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségen belül a biztonság magas szintjét, beleértve a közbiztonság és a közrend fenntartását, valamint a biztonság védelmét a tagállamok területén, továbbá biztosítsa az EUMSZ harmadik része V. címének 2. fejezetében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
2. cikk
Tárgy
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„figyelmeztető jelzés” : a SIS-be bevitt adatállomány, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt azonosítsanak; |
2. |
„kiegészítő információ” : a figyelmeztető jelzések SIS-ben tárolt adatainak részét nem képező, azonban a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjét a SIRENE-irodákon keresztül a következő esetekben kell elvégezni:
a)
figyelmeztető jelzés bevitelekor annak érdekében, hogy a tagállamok konzultálhassanak egymással, illetve tájékoztathassák egymást;
b)
találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosításának lehetővé tétele érdekében;
c)
ha a kért intézkedést nem lehet foganatosítani;
d)
a SIS-adatok minőségét érintő ügyekben;
e)
a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét és elsőbbségét érintő ügyekben;
f)
a hozzáférési jogokat érintő ügyekben; |
3. |
„kiegészítő adat” : a SIS-ben tárolt és a SIS figyelmeztető jelzésekkel összefüggő adat, amelynek azonnal hozzáférhetőnek kell lennie az illetékes hatóságok számára, ha egy adott személyt, akire vonatkozóan a SIS-be adatokat vittek be, az e rendszerben végrehajtott lekérdezés eredményeként megtalálnak; |
4. |
„harmadik országbeli állampolgár” : bármely személy, aki nem az EUMSZ 20. cikke (1) bekezdésének értelmében vett uniós polgár, az olyan személyek kivételével, akik egyrészt az Unió, illetve az Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok között létrejött megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokkal rendelkeznek; |
5. |
„személyes adat” : az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 1. pontjában meghatározott személyes adat; |
6. |
„személyes adatok kezelése” : a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, naplózás, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés útján vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés; |
7. |
„egyezés” : a következő lépések megtörténtét követően áll fenn:
a)
egy végfelhasználó a SIS-ben lekérdezést végez;
b)
a lekérdezés eredményeként a SIS-be egy másik tagállam által bevitt figyelmeztető jelzés jelenik meg; és
c)
a SIS-ben található figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatok megegyeznek a lekérdezéshez használt adatokkal; |
8. |
„találat” : olyan egyezés, amelynek esetében teljesülnek a következő kritériumok:
a)
az egyezést megerősítette:
i.
a végfelhasználó; vagy
ii.
az illetékes hatóság a nemzeti eljárásoknak megfelelően, ha a szóban forgó egyezés biometrikus adatok összehasonlításán alapult; és
b)
a figyelmeztető jelzés alapján további intézkedéseket kell tenni; |
9. |
„figyelmeztető jelzést kiadó tagállam” : az a tagállam, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS-be; |
10. |
„tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam” : az a tagállam, amely tartózkodási engedély vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megadását vagy meghosszabbítását mérlegeli, illetőleg ilyen engedélyt vagy vízumot adott meg vagy hosszabbított meg, és amely részt vesz egy másik tagállammal való konzultációs eljárásban; |
11. |
„végrehajtó tagállam” : az a tagállam, amely találatot követően foganatosítja vagy foganatosította a szükséges intézkedéseket; |
12. |
„végfelhasználó” : az illetékes hatóság személyzetének azon tagja, aki a CS-SIS, az N.SIS vagy azok technikai másolata közvetlen lekérdezésére jogosult; |
13. |
„biometrikus adat” : egy természetes személy fizikai vagy fiziológiai jellemzőire vonatkozó olyan, sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti az adott természetes személy egyedi azonosítását, nevezetesen a fénykép, az arcképmás és a daktiloszkópiai adat; |
14. |
„daktiloszkópiai adat” : ujjnyomatokra és tenyérnyomatokra vonatkozó adatok, amelyek egyedi jellegüknek és a bennük foglalt referenciapontoknak köszönhetően lehetővé teszik az adott személy személyazonosságával kapcsolatos pontos és kétséget kizáró összehasonlításokat; |
15. |
„arcképmás” : az arcról készített, az automatizált biometrikus megfeleltetés céljára kielégítő felbontású és minőségű digitális felvétel; |
16. |
„visszaküldés” : a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott kiutasítás; |
17. |
„beutazási tilalom” : a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott beutazási tilalom; |
18. |
„terrorista bűncselekmények” : az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 3–14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, vagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve ez az irányelv nem kötelező, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmény; |
19. |
„tartózkodási engedély” : az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének 16. pontjában meghatározott tartózkodási engedély; |
20. |
„hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum” : a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 18. cikkének (1) bekezdésében említett, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum; |
21. |
„közegészségügyi veszély” : az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 21. pontjában meghatározott közegészségügyi veszély; |
22. |
„ESP” : az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 6. cikkének (1) bekezdésével létrehozott európai keresőportál; |
23. |
„közös BMS” : az (EU) 2019/817 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás; |
24. |
„CIR” : az (EU) 2019/817 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével létrehozott közös személyazonosítóadat-tár; |
25. |
„MID” : az (EU) 2019/817 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, többszörös személyazonosságot észlelő rendszer. |
4. cikk
A SIS műszaki architektúrája és működtetése
A SIS a következőkből áll:
a központi rendszer (a továbbiakban: SIS központi rendszer), amelyet a következők alkotnak:
egy adatbázist (a továbbiakban: SIS-adatbázis) tartalmazó technikai támogatóegység (a továbbiakban: CS-SIS), ideértve a tartalék CS-SIS-t is,
egységes nemzeti interfész (a továbbiakban: NI-SIS);
az egyes tagállamok nemzeti rendszere (a továbbiakban: N.SIS), amely a SIS központi rendszerrel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll, ideértve legalább egy nemzeti vagy közös tartalék N.SIS-t;
a CS-SIS, a tartalék CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (a továbbiakban: kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS-adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez; és
egy biztonságos kommunikációs infrastruktúra a CS-SIS, illetve az ESP, a közös BMS és a MID központi infrastruktúrái között.
A b) pontban említett N.SIS a SIS-adatbázis teljes vagy részleges másolatából álló adatállományt (a továbbiakban: nemzeti másolat) tartalmazhat. Két vagy több tagállam egyikük N.SIS-ében létrehozhat egy közös másolatot, amelyet az említett tagállamok közösen használhatnak. Ezt a közös másolatot az egyes említett tagállamok esetében a nemzeti másolatnak kell tekinteni;
A b) pontban említett közös tartalék N.SIS-t két vagy több tagállam közösen is használhatja. Ilyen esetekben a közös tartalék N.SIS-t az egyes említett tagállamok tartalék N.SIS-ének kell tekinteni. Az N.SIS és annak tartalék rendszere egyidejűleg használható annak érdekében, hogy a végfelhasználók részére biztosítva legyen a folyamatos rendelkezésre állás
Azok a tagállamok, amelyek közösen használható közös másolatot vagy közös tartalék N.SIS-t kívánnak létrehozni, a felelősségi köreikről írásban állapodnak meg. E megállapodásukról értesítik a Bizottságot.
A kommunikációs infrastruktúra támogatja és hozzájárul a SIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosításához. Redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz, továbbá mindegyik SIS nemzeti hálózati hozzáférési pont, valamint a CS-SIS és a tartalék CS-SIS közötti kapcsolatokhoz is redundáns és különálló útvonalakkal rendelkezik.
A CS-SIS-nek kell biztosítania a SIS-adatok beviteléhez és kezeléséhez, többek között a SIS-adatbázis lekérdezéséhez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti vagy közös másolatot használnak, a CS-SIS-nek biztosítania kell a következőket:
a nemzeti másolatok online frissítése;
a nemzeti másolatok és a SIS-adatbázis összehangolása és egységessége; valamint
a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete.
5. cikk
Költségek
II. FEJEZET
A TAGÁLLAMOK FELADATAI
6. cikk
Nemzeti rendszerek
Az egyes tagállamok felelnek N.SIS-ük felállításáért, működtetéséért, fenntartásáért és továbbfejlesztésért, valamint N.SIS-üknek az NI-SIS-szel való összekapcsolásáért.
Az egyes tagállamok felelnek a SIS-adatoknak a végfelhasználók részére való folyamatos rendelkezésre állásának biztosításáért.
Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N.SIS-én keresztül továbbítja.
7. cikk
Az N.SIS-hivatal és a SIRENE-iroda
Ez a hatóság felelős az N.SIS zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS-hez való hozzáférését, és meghozza az e rendelet betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az N.SIS-hivatal felel azért, hogy a végfelhasználók részére a SIS valamennyi funkciója megfelelően rendelkezésre álljon.
Minden egyes SIRENE-iroda számára biztosítani kell a nemzeti joggal összhangban, hogy közvetlenül vagy közvetve könnyen hozzáférhessen az összes releváns nemzeti információhoz, beleértve a nemzeti adatbázisokat és a tagállama figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt is, valamint szakértői tanácsadásban részesülhessen, hogy mihamarabb és a 8. cikkben előírt határidőkön belül reagálhasson a kiegészítő információk iránti megkeresésekre.
A SIRENE-irodák kötelesek koordinálni a SIS-be bevitt információk minőségének ellenőrzését. Az irodáknak az említett célokból hozzáféréssel kell rendelkezniük a SIS-ben kezelt adatokhoz.
8. cikk
A kiegészítő információk cseréje
A legmagasabb prioritással kezelendő, kiegészítő információk iránti megkeresések esetében a SIRENE-formanyomtatványokon a „SÜRGŐS” megjelölést kell feltüntetni és meg kell adni a sürgősség okát.
9. cikk
Műszaki és funkcionális megfelelés
10. cikk
Biztonság – tagállamok
Minden egyes tagállam elfogadja N.SIS-ével kapcsolatban a szükséges intézkedéseket – beleértve egy biztonsági tervet, egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet – annak érdekében, hogy:
fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;
megtagadja a jogosulatlan személyek hozzáférését a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez (a berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);
megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (az adathordozók ellenőrzése);
megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (a tárolás ellenőrzése);
megakadályozza a gépi adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát (a felhasználó ellenőrzése);
megakadályozza a SIS-be bevitt adatok jogosulatlan kezelését és a SIS-ben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);
biztosítsa, hogy a gépi adatkezelő rendszer használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);
biztosítsa, hogy a SIS-hez vagy az adatkezelő berendezésekhez hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság kidolgozza az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladat- és hatáskörét, és az ezt rögzítő profilokat kérésre haladéktalanul bocsássa az 55. cikk (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóságok rendelkezésére (személyzeti profilok);
biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (az adattovábbítás ellenőrzése);
biztosítsa, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely személyes adatokat vitték be gépi adatkezelő rendszerekbe, valamint hogy az adatokat ki, mikor és milyen célból vitte be (a bevitel ellenőrzése);
megakadályozza a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (a szállítás ellenőrzése);
figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében (önellenőrzés);
biztosítsa, hogy üzemzavar esetén a telepített rendszer normális működése helyreállítható legyen (helyreállítás); valamint
biztosítsa, hogy a SIS megfelelően teljesítse feladatait, hogy a fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és hogy a SIS-ben tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás).
11. cikk
Titoktartás – tagállamok
12. cikk
Naplózási kötelezettség nemzeti szinten
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ESP-n keresztül a személyes adatokhoz való minden hozzáférést szintén naplózzák a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, továbbá az adatok sértetlensége és biztonsága érdekében.
13. cikk
Önellenőrzés
A tagállamok biztosítják, hogy a SIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, és szükség esetén együttműködjön a felügyeleti hatósággal.
14. cikk
A személyzet képzése
Az említett képzési program képezheti más érintett területeken nyújtott képzésekre is kiterjedő, nemzeti szintű általános képzési program részét.
III. FEJEZET
AZ eu-LISA FELADATAI
15. cikk
Üzemeltetési igazgatás
Az eu-LISA felel a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos következő feladatokért is:
felügyelet;
biztonság;
a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolatok koordinációja.
a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok;
beszerzés és megújítás; és
szerződéses ügyek.
Az eu-LISA felel a SIRENE-irodákkal és a SIRENE-irodák közötti kommunikációval kapcsolatos következő feladatokért is:
a tesztelési tevékenységek koordinálása, irányítása és támogatása;
a kiegészítő információk SIRENE-irodák és a kommunikációs infrastruktúra közötti cseréjére vonatkozó műszaki leírások gondozása és frissítése; valamint
a SIS-t és a kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjét egyaránt érintő műszaki változtatások hatásának kezelése.
Az eu-LISA a felmerült problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést tesz a Bizottságnak.
A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a felmerült adatminőségi problémákról.
16. cikk
Biztonság – eu-LISA
Az eu-LISA elfogadja a szükséges intézkedéseket – beleértve a SIS központi rendszerre és a kommunikációs infrastruktúrára vonatkozó biztonsági tervet, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási tervet – annak érdekében, hogy:
fizikai adatvédelmet valósítson meg, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;
megtagadja a jogosulatlan személyek hozzáférését a személyes adatok kezeléséhez használt adatkezelő berendezésekhez (a berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);
megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (az adathordozók ellenőrzése);
megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (a tárolás ellenőrzése);
megakadályozza a gépi adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát (a felhasználó ellenőrzése);
megakadályozza a SIS-be bevitt adatok jogosulatlan kezelését és a SIS-ben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését (adatbevitel ellenőrzése);
biztosítsa, hogy a gépi adatkezelő rendszer használatára jogosult személyek kizárólag a hozzáférési engedélyben meghatározott adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése);
kidolgozza az adatokhoz vagy az adatkezelő berendezésekhez való hozzáférésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsássa (személyzeti profilok);
biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy az adatátviteli berendezések használatával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani (az adattovábbítás ellenőrzése);
biztosítsa, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely személyes adatokat vitték be gépi adatkezelő rendszerekbe, valamint hogy az adatokat mikor és ki vitte be (a bevitel ellenőrzése);
megakadályozza a személyes adatok továbbítása vagy adathordozók szállítása során a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (a szállítás ellenőrzése);
figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében (önellenőrzés).
biztosítsa, hogy üzemzavar esetén a telepített rendszer normális működése helyreállítható legyen (helyreállítás);
biztosítsa, hogy a SIS megfelelően teljesítse feladatait, hogy a fellépő hibákról jelentés készüljön (megbízhatóság), és hogy a SIS-ben tárolt személyes adatok a rendszer hibás működése esetén ne sérüljenek (integritás); és
biztosítsa műszaki telephelyeinek biztonságát.
17. cikk
Titoktartás – eu-LISA
18. cikk
Naplózási kötelezettség központi szinten
Az európai adatvédelmi biztos számára – hatáskörének korlátain belül, illetve kérésére – feladatai ellátása céljából hozzáférést kell biztosítani az említett naplókhoz.
18b. cikk
Naplózás az ETIAS-szal való interoperabilitás céljából
E rendelet 18. cikkének és az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 69. cikkének megfelelően naplót kell vezetni az e rendelet 36a. és a 36b. cikke alapján a SIS-ben és az ETIAS-ban végzett minden egyes adatkezelési műveletről.
IV. FEJEZET
A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA
19. cikk
Tájékoztató kampányok a SIS-ről
E rendelet alkalmazásának megkezdésekor a Bizottság – a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve – kampányt folytat, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a SIS céljairól, a SIS-ben tárolt adatokról, a SIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az érintettek jogairól. A Bizottság rendszeresen megismétli az ilyen kampányokat a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködve. A Bizottság honlapot tart fenn, amely biztosítja a nyilvánosság számára a SIS-re vonatkozó összes releváns információ elérhetőségét. A tagállamok a felügyeleti hatóságaikkal együttműködve kidolgozzák és végrehajtják az állampolgáraik és lakosaik SIS-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.
V. FEJEZET
HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK TEKINTETÉBEN BEUTAZÁSI ÉS TARTÓZKODÁSI TILALMAT ELRENDELŐ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK
20. cikk
Adatkategóriák
A SIS-be bevitt minden olyan figyelmeztető jelzés, amely személyekre vonatkozó információt foglal magában, kizárólag a következő adatokat tartalmazhatja:
vezetéknevek;
utónevek;
születési nevek;
korábban használt nevek és álnevek;
bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;
születési hely;
születési idő;
nem;
állampolgárságok;
az, hogy az érintett személy:
visel-e fegyvert;
erőszakos-e;
elmenekült vagy megszökött-e;
fennáll-e esetében az öngyilkosság elkövetésének veszélye;
közegészségügyi veszélyt jelent-e; vagy
részt vesz-e az (EU) 2017/541 irányelv 3–14. cikkében említett valamely tevékenységben;
a figyelmeztető jelzés oka;
a figyelmeztető jelzést létrehozó hatóság;
a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;
találat esetén foganatosítandó intézkedés;
a 48. cikk értelmében az egyéb figyelmeztető jelzésekkel való kapcsolatok;
az, hogy az érintett személy uniós polgár családtagja vagy a 26. cikkben említett szabad mozgás jogával rendelkező egyéb személy-e;
az, hogy a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat a következőkön alapul-e:
a 24. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett korábbi elítélés;
a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett súlyos biztonsági kockázat;
a beutazásra és tartózkodásra vonatkozó uniós, illetve nemzeti jogszabályoknak a 24. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett kijátszása;
a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beutazási tilalom; vagy
a 25. cikkben említett korlátozó intézkedés;
a bűncselekmény típusa;
az érintett személy személyazonosító okmányainak típusa;
az érintett személy személyazonosító okmányait kiállító ország;
az érintett személy személyazonosító okmányainak száma(i);
az érintett személy személyazonosító okmányai kiállításának dátuma;
fényképek és arcképmások;
daktiloszkópiai adatok;
a személyazonosító okmányok – lehetőség szerint színes – másolata.
21. cikk
Arányosság
22. cikk
A figyelmeztető jelzések beviteléhez kapcsolódó követelmény
23. cikk
A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége
Ha valamely személyre vonatkozóan különböző tagállamok által bevitt többszörös figyelmeztető jelzés van érvényben, az (EU) 2018/1862 rendelet 26. cikkével összhangban letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzéseket az említett rendelet 25. cikkének figyelembevételével elsőbbséggel kell végrehajtani.
24. cikk
A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések bevitelének feltételei
A tagállamok a következő feltételek valamelyikének a teljesülése esetén visznek be beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést:
a tagállam – az érintett harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeinek, valamint a vele szemben elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom következményeinek elemzését is tartalmazó egyedi elbírálás alapján – megállapította, hogy az említett harmadik országbeli állampolgár jelenléte a területén veszélyt jelent a tagállam közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára nézve, és ennélfogva a tagállam a nemzeti jogával összhangban álló bírósági vagy közigazgatási határozatot fogadott el a beutazás és tartózkodás megtagadásáról, valamint kiadta a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő nemzeti figyelmeztető jelzést, vagy
a tagállam a 2008/115/EK irányelv szerinti eljárásokkal összhangban beutazási tilalmat adott ki valamely harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában.
Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő helyzetek a következő esetekben állnak fenn:
ha valamely harmadik országbeli állampolgárt valamely tagállamban legalább egy évi szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt ítéltek el;
ha megalapozottan feltételezhető, hogy valamely harmadik országbeli állampolgár súlyos bűncselekményt, például terrorista bűncselekményt követett el, vagy egyértelmű jel mutat arra, hogy ilyen bűncselekményt szándékozik elkövetni valamely tagállam területén;
ha valamely harmadik országbeli állampolgár kijátszotta vagy megkísérelte kijátszani a tagállamok területére való beutazásra és az ott tartózkodásra vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.
25. cikk
A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitelének feltételei
A tagállamok bevezetik az ilyen figyelmeztető jelzések beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat.
26. cikk
Az Unión belüli szabad mozgás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitelének feltételei
27. cikk
Előzetes konzultáció a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megadása vagy meghosszabbítása előtt
Ha egy tagállam tartózkodási engedély vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megadását vagy meghosszabbítását mérlegeli olyan harmadik országbeli állampolgár részére, aki egy másik tagállam által bevitt, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, az érintett tagállamok kiegészítő információk cseréje révén konzultálnak egymással a következő szabályok szerint:
a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megadása vagy meghosszabbítása előtt konzultál a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal;
a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam 10 naptári napon belül válaszol a konzultációs megkeresésre;
ha a b) pontban említett határidőn belül nem érkezik válasz, úgy kell tekinteni, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak nincs kifogása a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megadása vagy meghosszabbítása ellen;
vonatkozó határozatának meghozatala során a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam figyelembe veszi a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam határozatának alapjául szolgáló indokokat, és a nemzeti joggal összhangban mérlegel a közrendet vagy a közbiztonságot fenyegető minden olyan veszélyt, amelyet az érintett harmadik országbeli állampolgárnak a tagállamok területén való jelenléte idézhet elő;
a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam határozatáról értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot; és
ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam arról értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, hogy szándékában áll a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megadása vagy meghosszabbítása, illetve erről határozatot hozott, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam törli a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést.
A tartózkodási engedélynek vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumnak a harmadik országbeli állampolgár részére való megadására vonatkozó végleges döntést a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam hozza meg.
28. cikk
Előzetes konzultáció a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések bevitele előtt
Ha valamely tagállam a 24. cikk (1) bekezdésében említett határozatot hozott, és beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés bevitelét mérlegeli olyan harmadik országbeli állampolgár vonatkozásában, aki egy másik tagállam által megadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezik, az érintett tagállamok kiegészítő információk cseréje révén konzultálnak egymással a következő szabályok szerint:
a 24. cikk (1) bekezdésében említett határozatot hozó tagállam tájékoztatja határozatáról a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállamot;
az e cikk a) pontja szerinti információcserének elegendő adatot kell tartalmaznia a 24. cikk (1) bekezdésében említett határozat alapjául szolgáló indokokról;
a 24. cikk (1) bekezdésében említett határozatot hozó tagállam által szolgáltatott információk alapján a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam megvizsgálja, hogy indokolt-e a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum visszavonása;
vonatkozó határozatának meghozatala során a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam figyelembe veszi a 24. cikk (1) bekezdésében említett határozatot meghozó tagállam határozatának alapjául szolgáló indokokat, és a nemzeti joggal összhangban mérlegel a közrendet vagy a közbiztonságot fenyegető minden olyan veszélyt, amelyet az érintett harmadik országbeli állampolgárnak a tagállamok területén való jelenléte idézhet elő;
a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam a konzultációra vonatkozó kérelem kézhezvételét követő 14 naptári napon belül értesíti a 24. cikk (1) bekezdésében említett határozatot meghozó tagállamot a határozatáról, illetve ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam e határidőn belül nem tudta meghozni határozatát, az indokok megadásával kéri a válaszadási határidőnek a kivételes, legfeljebb további 12 naptári nappal történő meghosszabbítását;
ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam arról értesíti a 24. cikk (1) bekezdésében említett határozatot meghozó tagállamot, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot, a határozatot meghozó tagállam nem visz be a SIS-be a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést.
29. cikk
Utólagos konzultáció a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések bevitelét követően
Amennyiben kiderül, hogy valamely tagállam beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést vitt be olyan harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan, aki egy másik tagállam által megadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezik, az érintett tagállamok kiegészítő információk cseréje révén konzultálnak egymással a következő szabályok szerint:
a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést kiadó tagállam értesíti a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállamot a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzésről;
az a) pont szerint megtörtént információcserének elegendő adatot kell tartalmaznia a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló indokokról;
a szolgáltatott információk alapján a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam megvizsgálja, hogy indokolt-e a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum visszavonása;
határozatának meghozatala során a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam figyelembe veszi a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam határozatának alapjául szolgáló indokokat, és a nemzeti joggal összhangban mérlegel a közrendet vagy a közbiztonságot fenyegető minden olyan veszélyt, amelyet az érintett harmadik országbeli állampolgárnak a tagállamok területén való jelenléte idézhet elő;
a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam az konzultációra vonatkozó kérelem kézhezvételét követő 14 naptári napon belül értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot a határozatáról, illetve ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam e határidőn belül nem tudta meghozni határozatát, az indokok megadásával kéri a válaszadási határidőnek a kivételes, legfeljebb további 12 naptári nappal történő meghosszabbítását;
ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó tagállam arról értesíti a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam haladéktalanul törli a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést.
30. cikk
Konzultáció érvényes tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találat esetén
Ha valamely tagállam egy másik tagállam által megadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár tekintetében valamely tagállam által bevitt, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzésre vonatkozó találatot kap, az érintett tagállamok kiegészítő információk cseréje révén konzultálnak egymással a következő szabályok szerint:
a végrehajtó tagállam tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot a helyzetről,
a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam megindítja a 29. cikkben foglalt eljárást;
a konzultációt követően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam értesíti a végrehajtó tagállamot azeredményről.
A harmadik országbeli állampolgár beléptetésre vonatkozó határozatot az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban a végrehajtó tagállam hozza meg.
31. cikk
Az információcserére vonatkozó statisztikák
A tagállamok évente statisztikákat szolgáltatnak az eu-LISA-nak a 27–30. cikkel összhangban végzett információcserékről és azokról az esetekről, amikor az említett cikkekben előírt határidőket nem tartották be.
VI. FEJEZET
BIOMETRIKUS ADATOKKAL TÖRTÉNŐ LEKÉRDEZÉS
32. cikk
A fényképek, arcképmások és daktiloszkópiai adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok
33. cikk
A fényképekkel, arcképmásokkal és daktiloszkópiai adatokkal végzett ellenőrzésekre és lekérdezésekre vonatkozó különös szabályok
Mielőtt e funkciót a SIS-be bevezetnék, a Bizottság jelentést terjeszt elő a szükséges technológia rendelkezésre állásáról, alkalmazhatóságáról és megbízhatóságáról. A Bizottság a jelentésre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.
A funkció állandó határátkelőhelyeken való alkalmazásának megkezdését követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 61. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából azon körülmények meghatározása tekintetében, amelyek fennállása esetén a fényképek és az arcképmások felhasználhatók személyazonosítás céljából.
VII. FEJEZET
A FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSHEZ ÉS AZ AZOK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ ÉS TÖRLÉSÉHEZ VALÓ JOG
34. cikk
A SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre jogosult illetékes nemzeti hatóságok
A harmadik országbeli állampolgárok azonosításáért felelős illetékes nemzeti hatóságok a következő célokból jogosultak hozzáférni a SIS-be bevitt adatokhoz, valamint közvetlenül vagy a SIS adatbázis másolata útján lekérdezni ezen adatokat:
határellenőrzés, az (EU) 2016/399 rendeletnek megfelelően;
az érintett tagállam területén végzett rendőrségi és vámellenőrzések, és azoknak a kijelölt hatóságok általi összehangolása;
terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, illetve a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása az érintett tagállam területén, feltéve, hogy az (EU) 2016/680 irányelv alkalmazandó;
a feltételek vizsgálata és a döntések meghozatala egyrészt a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok területére történő beléptetésével és ott-tartózkodásával – többek között a tartózkodási engedélyekkel és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal –, másrészt a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével, továbbá a tagállamok területére jogellenesen belépő vagy ott jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzésének elvégzésével kapcsolatban is;
a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok biztonsági ellenőrzései, amennyiben az ellenőrzéseket lefolytató hatóságok nem a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikkének f) pontjában meghatározott „eljáró hatóságok”, és adott esetben a 377/2004/EK tanácsi rendelettel ( 7 ) összhangban tanácsadást biztosítanak;
a vízumkérelmek megvizsgálása és az azokkal kapcsolatos döntések meghozatala, beleértve a vízumok megsemmisítésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) szerinti döntéseket is;
a különböző személyazonosságok ellenőrzése és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem az (EU) 2019/817 rendelet V. fejezetének megfelelően;
az ETIAS-kérelmek manuális feldolgozása az ETIAS nemzeti egység által az (EU) 2018/1240 rendelet 8. cikke alapján.
35. cikk
Az Europol hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz
Az Europol:
a (4) és a (6) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolhatja össze a SIS részeit semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett rendszerrel, és a SIS-ben lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbíthatja ilyen rendszerbe adatgyűjtés és -kezelés céljára, valamint nem töltheti le, és más módon sem másolhatja le a SIS részeit;
az (EU) 2016/794 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése ellenére legkésőbb a figyelmeztető jelzés törlésétől számított egy év elteltével törli a személyes adatokat tartalmazó kiegészítő információkat. Ettől eltérve, amennyiben az Europol adatbázisaiban vagy operatív elemzési projektjeiben adatok szerepelnek egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyhez a szóban forgó kiegészítő információk kapcsolódnak, az Europol a feladatának ellátása érdekében szükség esetén kivételesen továbbra is tárolhatja a kiegészítő információt. Az Europolnak tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a végrehajtó tagállamot a kiegészítő információ további tárolásáról, aminek indokolását is mellékelnie kell;
korlátozza a SIS-ben szereplő adatokhoz – többek között a kiegészítő információkhoz – való hozzáférést az Europol-személyzet külön engedéllyel rendelkező azon tagjaira, akiknek feladataik ellátásához az ilyen adatokhoz való hozzáférésre szükségük van;
intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében;
biztosítja, hogy személyzetének a SIS- adatok kezelésére jogosult tagjai a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban megfelelő képzésben és tájékoztatásban részesüljenek; és
az (EU) 2016/794 rendelet sérelme nélkül lehetővé teszi az európai adatvédelmi biztos számára az Europol azon tevékenységének nyomon követését és ellenőrzését, amelyet a SIS-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogának gyakorlása, valamint a kiegészítő információk cseréje és kezelése során végez.
36. cikk
Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatoknak és a migrációkezelést támogató csapatok tagjainak hozzáférése a SIS-ben szereplő adatokhoz
36b. cikk
Az ETIAS központi egysége általi hozzáférés a SIS-adatokhoz
36c. cikk
Az ETIAS-szal való interoperabilitás
37. cikk
Értékelés a SIS-nek az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség általi használatáról
38. cikk
A hozzáférhető adatok köre
A végfelhasználók – ideértve az Europolt és az (EU) 2016/1624 rendelet 2. cikkének 8. és 9. pontjában említett csapatok tagjait – kizárólag a feladataik ellátásához szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.
39. cikk
A figyelmeztető jelzések felülvizsgálati időtartama
40. cikk
Figyelmeztető jelzés törlése
A 24. cikk szerinti, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzéseket törölni kell,
ha az illetékes hatóság visszavonta vagy megsemmisítette azon határozatát, amelynek alapján a figyelmeztető jelzést rögzítették;
adott esetben a 27. és a 29. cikkben említett konzultációs eljárást követően.
VIII. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ADATKEZELÉSI SZABÁLYOK
41. cikk
A SIS-adatok kezelése
Az első albekezdéstől eltérve, a vízumkiadó hatóságok által felhasználandó, hálózaton kívüli adatbázist eredményező technikai másolatok nem megengedettek, kivéve azokat a másolatokat, amelyek kizárólag a hálózat több mint 24 órán keresztül tartó hozzáférhetetlenségét követő rendkívüli szükséghelyzetben való felhasználásra készültek.
A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek ezekről a másolatokról, e nyilvántartást a felügyeleti hatóságaik rendelkezésére bocsátják, valamint gondoskodnak arról, hogy e rendeletet – különös tekintettel a 10. cikkre – alkalmazzák e másolatokra.
42. cikk
SIS-adatok és nemzeti adatállományok
43. cikk
Tájékoztatás egy figyelmeztető jelzés végrehajtásának elmaradása esetén
Amennyiben egy kért intézkedés nem hajtható végre, az intézkedés iránt megkeresett tagállam kiegészítő információk cseréje révén haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.
44. cikk
A SIS-ben szereplő adatok minősége
45. cikk
Biztonsági incidensek
46. cikk
Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése
47. cikk
Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélések kezelése érdekében
Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:
az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik; és
azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.
E cikk alkalmazása céljából és a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személy minden egyes adatkategória tekintetében adott kifejezett hozzájárulásával, a személyazonossággal való visszaélés sértettjévé vált személynek kizárólag a következő személyes adatait lehet a SIS-ben rögzíteni és ott tovább kezelni:
vezetéknevek;
utónevek;
születési nevek;
korábban használt nevek és esetleg külön bevitt álnevek;
bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;
születési hely;
születési idő;
nem;
fényképek és arcképmások;
ujjnyomatok, tenyérnyomatok vagy mindkettő;
állampolgárságok;
az adott személy személyazonosító okmányainak típusa;
az adott személy személyazonosító okmányait kiállító ország;
az adott személy személyazonosító okmányainak száma(i);
az adott személy személyazonosító okmányainak kiállítási dátuma;
az adott személy lakcíme;
az adott személy apjának neve;
az adott személy anyjának neve.
48. cikk
A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok
49. cikk
A kiegészítő információk célja és megőrzési időtartama
50. cikk
Személyes adatok továbbítása harmadik felek részére
A SIS-ben e rendelet szerint kezelt adatok és az e rendelet értelmében kicserélt kapcsolódó kiegészítő információk nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére és nem bocsáthatók a rendelkezésükre.
IX. FEJEZET
ADATVÉDELEM
51. cikk
Alkalmazandó jogszabályok
52. cikk
A tájékoztatáshoz való jog
53. cikk
A hozzáférési jog, valamint a pontatlan adatok helyesbítéséhez és a jogellenesen tárolt adatok törléséhez való jog
A tagállamok a nemzeti joggal összhangban úgy dönthetnek, hogy az információkat részlegesen vagy egyáltalán nem bocsátják az érintett rendelkezésére, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás – kellő tekintettel az érintett alapvető jogaira és jogos érdekeire – egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:
ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;
ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;
biztosított legyen a közbiztonság védelme;
biztosított legyen a nemzetbiztonság védelme; illetve
biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.
Az első albekezdésben említett esetekben a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatják az érintettet a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, valamint a megtagadás vagy korlátozás indokairól. A tájékoztatás elhagyható abban az esetben, ha az ellentétes lenne az első bekezdés a)–e) pontjában meghatározott bármelyik céllal. A tagállamok tájékoztatják az érintettet arról, hogy panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz, illetve bírósági jogorvoslatért folyamodhat.
A tagállam dokumentálja az érintett tájékoztatásának megtagadására vonatkozó döntés alapjául szolgáló ténybeli vagy jogi indokokat. Ezeket az információkat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az érintett számára is, hogy az illetékes felügyeleti hatóságokon keresztül gyakorolhassa a jogait.
54. cikk
Jogorvoslat
A tagállamok évente beszámolnak az Európai Adatvédelmi Testületnek a következőkről:
az adatkezelőhöz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;
a felügyeleti hatósághoz benyújtott, hozzáférés iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor az adatokhoz hozzáférést biztosítottak;
az adatkezelőhöz benyújtott, a pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma, és azoknak az eseteknek a száma, amikor sor került az adatok helyesbítésére vagy törlésére;
a felügyeleti hatósághoz benyújtott, pontatlan adatok helyesbítése és a jogellenesen tárolt adatok törlése iránti kérelmek száma;
a megindított bírósági eljárások száma;
azon ügyek száma, amelyekben a bíróság a felperes javára döntött;
a figyelmeztető jelzést bevitt tagállam által létrehozott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, más tagállamok bíróságai vagy hatóságai által hozott jogerős határozatok kölcsönös elismerésének eseteivel kapcsolatos észrevételek.
A Bizottság formanyomtatványt állít össze az e bekezdésben említett beszámolás céljára.
55. cikk
Az N.SIS felügyelete
56. cikk
Az eu-LISA felügyelete
57. cikk
Együttműködés a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos között
X. FEJEZET
FELELŐSSÉG ÉS SZANKCIÓK
58. cikk
Felelősség
Az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti kártérítéshez való jog és bármely felelősség sérelme nélkül:
minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az N.SIS használatán keresztül megvalósuló jogellenes személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az említett tagállamtól; és
minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely az eu-LISA által végrehajtott, e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult az eu-LISA-tól.
Az említett tagállam vagy az eu-LISA teljes mértékben vagy részben mentesül az első albekezdésben említett felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért nem felelős.
59. cikk
Szankciók
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIS-adatokkal való visszaélésekre és az ilyen adatok e rendelettel ellentétes kezelésére, illetve a kiegészítő információk e rendelettel ellentétes cseréjére a nemzeti joggal összhangban büntetőszankciók vonatkozzanak.
Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
60. cikk
Nyomon követés és statisztika
Az uniós jogi aktusok végrehajtásának – többek között az 1053/2013/EU rendelet céljából történő – nyomon követése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az eu-LISA-t, hogy rendszeresen vagy eseti alapon nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket a SIS teljesítményéről, a SIS használatáról, valamint a kiegészítő információk cseréjéről.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felkérheti az eu-LISA-t, hogy – rendszeresen vagy eseti alapon – nyújtson be további célzott statisztikai jelentéseket az (EU) 2016/1624 rendelet 11. és 13. cikkében említett kockázatelemzések és sebezhetőségi értékelések elvégzése céljából.
Az eu-LISA lehetőséget nyújt a Bizottságnak és az e cikk (5) bekezdésében említett szerveknek arra, hogy személyre szabott jelentéseket és statisztikákat kérjenek le. Kérelemre az eu-LISA az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikkével összhangban jelentéstételi és statisztikai célból hozzáférést biztosít a tagállamok, a Bizottság, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára a központi adattárhoz.
Az értékelési jelentésnek statisztikákat kell tartalmaznia továbbá a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban bevitt figyelmeztető jelzések számáról, valamint az említett bekezdés b) pontjával összhangban bevitt figyelmeztető jelzések számáról. A 24. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kiadott figyelmeztető jelzések vonatkozásában részletesen meg kell adni a 24. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett helyzetek következtében bevitt figyelmeztető jelzések számát. Az értékelési jelentésnek emellett tartalmaznia kell a 24. cikk tagállamok általi alkalmazásának értékelését is.
A Bizottság az értékelési jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
61. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
62. cikk
Bizottsági eljárás
63. cikk
Az 1987/2006/EK rendelet módosítása
Az 1987/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:
A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„6. cikk
Nemzeti rendszerek
A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„11. cikk
Titoktartás – tagállamok
A 15. cikk a következőképpen módosul:
A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
Az igazgató hatóságnak a felmerült problémákra és az érintett tagállamokra kiterjedő rendszeres jelentést kell tennie a Bizottság részére.
A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rendszeres jelentést tesz a felmerült adatminőségi problémákról.”;
A (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
A 17. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
A 20. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ka) a bűncselekmény típusa;”.
A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Amennyiben a 24. cikk (2) bekezdésében említett, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat terrorista bűncselekményhez kapcsolódik, úgy tekintendő, hogy az eset kellően megalapozott, releváns és jelentős ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelét. Közbiztonsággal vagy nemzetbiztonsággal kapcsolatos okokból a tagállamok kivételes esetben eltekinthetnek a figyelmeztető jelzés bevitelétől, amennyiben valószínűsíthető, hogy az akadályozná valamely hatósági vagy jogi vizsgálat, nyomozás vagy eljárás lefolytatását.”
A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„22. cikk
A fényképek és ujjnyomatok bevitelére és az azokon végzett ellenőrzésekre és lekérdezésekre vonatkozó különös szabályok
A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„26. cikk
A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitelének feltételei
A tagállamok bevezetik az ilyen figyelmeztető jelzések beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat.”
A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:
„27a. cikk
Az Europol hozzáférése a SIS II-ben szereplő adatokhoz
Az Europol:
a (4) és a (6) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolhatja össze a SIS II részeit semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett rendszerrel, és a SIS II-ben lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbíthatja ilyen rendszerbe adatgyűjtés és -kezelés céljára, valamint nem töltheti le, és más módon sem másolhatja le a SIS II részeit;
az (EU) 2016/794 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése ellenére legkésőbb a figyelmeztető jelzés törlésétől számított egy év elteltével törli a személyes adatokat tartalmazó kiegészítő információkat. Ettől eltérve, amennyiben az Europol adatbázisaiban vagy operatív elemzési projektjeiben adatok szerepelnek egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyhez a szóban forgó kiegészítő információk kapcsolódnak, az Europol a feladatának ellátása érdekében szükség esetén kivételesen továbbra is tárolhatja a kiegészítő információt. Az Europolnak tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a végrehajtó tagállamot a kiegészítő információ további tárolásáról, és annak indokolását is mellékelnie kell;
korlátozza a SIS II-ben szereplő adatokhoz – és a kiegészítő információhoz – való hozzáférést az Europol-személyzet külön engedéllyel rendelkező azon tagjaira, akiknek munkájuk végzéséhez ilyen adatokra szükségük van;
intézkedéseket fogad el és alkalmaz a biztonságnak, a titoktartásnak és az önellenőrzésnek a 10., a 11. és a 13. cikkel összhangban történő biztosítása érdekében;
biztosítja, hogy személyzetének a SIS II-adatok kezelésére jogosult tagjai a 14. cikkel összhangban megfelelő képzésben és tájékoztatásban részesüljenek; valamint
az (EU) 2016/794 rendelet sérelme nélkül lehetővé teszi az európai adatvédelmi biztos számára az Europol azon tevékenységének nyomon követését és ellenőrzését, amelyet a SIS II-ben szereplő adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogának gyakorlása, valamint a kiegészítő információk cseréje és kezelése során végez.
27b. cikk
Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak, a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatoknak és a migrációkezelést támogató csapatok tagjainak hozzáférése a SIS II-ben szereplő adatokhoz
64. cikk
A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosítása
A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 25. cikkét el kell hagyni.
65. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1987/2006/EK rendelet e rendelet alkalmazásának a 66. cikk (5) bekezdése első albekezdésében meghatározott kezdőnapjától hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
66. cikk
Hatálybalépés, a működés és az alkalmazás kezdőnapja
A Bizottság legkésőbb 2021. december 28-ig határozatot fogad el, amelyben meghatározza azt az időpontot, amikor a SIS megkezdi az e rendelet értelmében végzett műveleteit, annak ellenőrzése után, hogy teljesültek a következő feltételek:
elfogadásra kerültek az e rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási jogi aktusok;
a tagállamok értesítették a Bizottságot, hogy megtették a SIS-ben szereplő adatok kezeléséhez és a kiegészítő információk cseréjéhez e rendelet értelmében szükséges technikai és jogi intézkedéseket; és
az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az N.SIS közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról.
Az első albekezdéstől eltérve:
a 4. cikk (4) bekezdését, az 5. cikket, a 8. cikk (4) bekezdését, a 9. cikk (1) és (5) bekezdését, a 15. cikk (7) bekezdését, a 19. cikket, a 20. cikk (3) és (4) bekezdését, a 32. cikk (4) bekezdését, a 33. cikk (4) bekezdését, a 47. cikk (4) bekezdését, a 48. cikk (6) bekezdését, a 60. cikk (6) és (9) bekezdését, a 61. és a 62. cikket, a 63. cikk 1–6. és 8. pontját, valamint e cikk (3) és (4) bekezdését e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni;
a 63. cikk 9. pontját 2019. december 28-tól kell alkalmazni;
a 63. cikk 7. pontját 2020. december 28-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
1987/2006/EK rendelet |
E rendelet |
1. cikk |
1. cikk |
2. cikk |
2. cikk |
3. cikk |
3. cikk |
4. cikk |
4. cikk |
5. cikk |
5. cikk |
6. cikk |
6. cikk |
7. cikk |
7. cikk |
8. cikk |
8. cikk |
9. cikk |
9. cikk |
10. cikk |
10. cikk |
11. cikk |
11. cikk |
12. cikk |
12. cikk |
13. cikk |
13. cikk |
14. cikk |
14. cikk |
15. cikk |
15. cikk |
16. cikk |
16. cikk |
17. cikk |
17. cikk |
18. cikk |
18. cikk |
19. cikk |
19. cikk |
20. cikk |
20.cikk |
21. cikk |
21. cikk |
22. cikk |
32. és 33. cikk |
23. cikk |
22. cikk |
— |
23. cikk |
24. cikk |
24. cikk |
25. cikk |
26. cikk |
26. cikk |
25. cikk |
— |
27. cikk |
— |
28. cikk |
— |
29. cikk |
— |
30. cikk |
— |
31. cikk |
27. cikk |
34. cikk |
27a. cikk |
35. cikk |
27b. cikk |
36. cikk |
— |
37. cikk |
28. cikk |
38. cikk |
29. cikk |
39. cikk |
30. cikk |
40. cikk |
31. cikk |
41. cikk |
32. cikk |
42. cikk |
33. cikk |
43. cikk |
34. cikk |
44. cikk |
— |
45. cikk |
35. cikk |
46. cikk |
36. cikk |
47. cikk |
37. cikk |
48. cikk |
38. cikk |
49. cikk |
39. cikk |
50. cikk |
40. cikk |
— |
— |
51. cikk |
41. cikk |
53. cikk |
42. cikk |
52. cikk |
43. cikk |
54. cikk |
44. cikk |
55. cikk |
45. cikk |
56. cikk |
46. cikk |
57. cikk |
47. cikk |
— |
48. cikk |
58. cikk |
49. cikk |
59. cikk |
50. cikk |
60. cikk |
— |
61. cikk |
51. cikk |
62. cikk |
52. cikk |
— |
— |
63. cikk |
— |
64. cikk |
53. cikk |
— |
— |
65. cikk |
54. cikk |
— |
55. cikk |
66. cikk |
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 (2019. május 20.) rendelete az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).
( 4 ) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).
( 7 ) A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
( *2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
( *3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).”