A vízuminformációs rendszerről (VIS) szóló rendelet

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

767/2008/EK rendelet a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)

MI A RENDELET CÉLJA?

Létrehozza a vízuminformációs rendszert (VIS), és kialakítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmekkel kapcsolatos adatoknak az Európai Unió (EU) Schengeni Megállapodást és Egyezményt aláíró tagállamai közötti cseréjére vonatkozó eljárásokat és feltételeket.

FŐBB PONTOK

Megjegyzés az olvasó részére: A rendeletet több alkalommal módosították. Ez az összefoglaló a rendelet módosított tartalmát tükrözi, amennyiben a módosítások ténylegesen hatályba léptek.

Cél

Az eredetileg a 2004/512/EK határozattal létrehozott VIS célja, hogy javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt azáltal, hogy:

• megkönnyíti a vízumkérelmezési eljárást;
• megakadályozza a „vízum-shoppingot”;
• megkönnyíti a csalás elleni küzdelmet;
• megkönnyíti a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzéseket;
• segítséget nyújt az olyan személyek azonosításában, akik nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ottani tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;
• segíti a 604/2013/EU rendelet alkalmazását, amely azt állapítja meg, hogy egy nem uniós állampolgár által benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért mely tagállam felelős (lásd az összefoglalót).
• hozzájárul a tagállamok belső biztonságát érintő veszélyek megelőzéséhez.

A nemzeti hatóságok és az Europol konkrét esetekben hozzáférést kérhetnek a VIS-ben szereplő adatokhoz terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében.

A VIS-ben a következő kategóriákba tartozó adatokat rögzítik:

• alfanumerikus adatokat a kérelmezőről, valamint az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról;
• fényképeket;
• ujjlenyomatadatokat;
• kapcsolódásokat más kérelmekhez és az adott személlyel együtt utazó személyek kérelemfájljaihoz.

A közös személyazonosítóadat-tárban rögzített adatok

A közös személyazonosítóadat-tár (CIR) az alábbi adatokat tartalmazza:

• családi név, utónevek, születési idő, nem;
• születéskori vezetéknév, korábbi vezetéknév (vezetéknevek), születési dátum, hely és ország, jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság;
• az úti okmányra vonatkozó információk, ideértve a következőket:
  • típus és szám;
  • kiállító ország;
  • kiállító hatóság;
  • a lejárat időpontja.

A VIS-hez való hozzáférés

• A VIS-adatok bevitelét, módosítását vagy törlését kizárólag a vízumhatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzete végezheti.
• A VIS-adatokba kizárólag a vízumhatóságok és a külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzéseket, a bevándorlási ellenőrzéseket és menekültügyi ellenőrzéseket végző hatóságok megfelelően felhatalmazott személyzete tekinthet be.
• A VIS-hez való hozzáférésre engedéllyel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy:
  • a VIS felhasználására csak a feladataik ellátásához szükséges, megfelelő és arányos mértékben kerüljön sor;
  • a VIS használata során a vízumkérelmezőket vagy a vízumbirtokosokat ne érje hátrányos megkülönböztetés, továbbá tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és sérthetetlenségüket.

Adatok bevitele a vízumhatóságok által

• Amennyiben a kérelem elfogadható, a vízumhatóság kérelemfájlt hoz létre a 810/2009/EK rendeletben (lásd az összefoglalót) megállapított Vízumkódexnek megfelelően. A 767/2008/EK rendelet 9. cikkében említett adatokat beviszi a VIS-be.
• Ha döntés születik a vízum kiadásáról, akkor a vízumhatóság többek között a következő adatokat adja meg kiegészítésként:
  • kiállító hatóság;
  • a vízum típusa;
  • a vízumbélyeg száma;
  • az a terület, ahol a vízumbirtokosnak joga van utazni;
  • a vízum érvényességi idejének kezdete és lejárata;
  • a vízum által megengedett belépések száma a területre.
• Az okokat is meg kell adni, amennyiben döntés született:
  • a vízum elutasításáról, törléséről vagy visszavonásáról; illetve
  • érvényességi idejének meghosszabbításáról.

A VIS használata

A VIS-t használják:

• az illetékes vízumhatóságok a kérelmek elbírálásához és az ezen kérelmekre vonatkozó határozatokhoz;
• a központi vízumhatóságok közötti konzultáció és dokumentumkérés céljára;
• az illetékes vízumhatóságok jelentési és statisztikai célokból (az egyes kérelmezők személyazonosságának megállapítása nélkül).

Más hatóságok hozzáférése a VIS-adatokhoz

• Az EU határregisztrációs rendszerét (EES) bevezető (EU) 2017/2226 módosító rendelet (lásd az összefoglalót) hatékonyabb és gyorsabb határforgalom-ellenőrzést eredményezett az EES központi rendszere és a központi VIS közötti biztonságos kommunikációs csatorna révén. Az EES és a VIS közötti közvetlen konzultáció csak akkor lehetséges, ha mind a 767/2008/EK rendelet, mind az (EU) 2017/2226 rendelet így rendelkezik.
• A VIS-t használó vízumhatóságok akkor tekinthetnek be a VIS-ből az EES-be, amikor:
  • a vízumkérelmeket vizsgálják, és az azokkal kapcsolatos határozatokat hozzák meg;
  • vízum törlése, visszavonása vagy meghosszabbítása esetén vízummal kapcsolatos adatokat kérnek le vagy ilyen adatokat közvetlenül exportálnak a VIS-ből az EES-be.
• Az EES-t használó határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok akkor tekinthetnek be az EES-ből az VIS-be, amikor:
  • a vízummal kapcsolatos adatokat közvetlenül a VIS-ből kérik le és az EES-be importálják;
  • a vízum eredetiségét és érvényességét ellenőrzik;
  • ellenőrzik, hogy a VIS-ben korábban nyilvántartásba vették-e azokat a vízummentességet élvező nem uniós állampolgárokat, akik az EES-ben nem rendelkeznek egyéni fájllal;
  • a vízumbirtokos személyazonosságát ujjlenyomatának a VIS-szel történő összevetésével ellenőrzik (amennyiben a vízumbirtokos személyazonosságának ellenőrzése ujjlenyomatok segítségével történik).
• A tagállamok területén az ellenőrzésre jogosult hatóságok kizárólag a vízumbirtokos személyazonosságának és/vagy a vízum hitelességének és/vagy a tagállamok területére történő beutazásra vagy az ott-tartózkodásra vonatkozó feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából végezhetnek keresést az adatok között.
• Azok a nemzeti hatóságok, amelyek felelősségi körébe tartozik a menedékjog, kizárólag az alábbi célokból férhetnek hozzá az adatokhoz:
  • a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározása; és
  • a menedékjog iránti kérelem elbírálása.

A VIS működése

• 2018 júniusa óta a nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) felel a központi VIS és a tagállamok nemzeti rendszereihez csatlakozó nemzeti interfészek üzemeltetési igazgatásáért.
• A VIS üzemeltetésének igazgatása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órán keresztül történő működtetéséhez szükséges. Idetartoznak a karbantartási munkák és technikai fejlesztések, amelyek azt célozzák, hogy a rendszer kielégítő műveleti minőségi szinten működjön.
• Minden tagállam felelős:
  • nemzeti rendszere fejlesztéséért, szervezéséért, kezeléséért, működtetéséért és karbantartásáért;
  • az adatok biztonságáért a nemzeti interfész felé való átvitel előtt és alatt, valamint egy e célt szolgáló biztonsági terv elfogadásáért;
  • az illetékes nemzeti hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állománya VIS-hez való hozzáférésének irányításáért;
  • a saját nemzeti rendszerében felmerült költségek viseléséért.
• A VIS-ben található adatok nem uniós országok vagy nemzetközi szervezet számára nem továbbíthatók, kivéve, ha az harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához egyedi esetekben elengedhetetlen.

Adatbiztonság, felelősség és adatvédelmi szabályok

• Az a tagállam, amely a VIS-be bevitte az adatokat, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról a nemzeti interfész felé való átvitel előtt és az alatt. Minden tagállam köteles a VIS-ből kapott adatok biztonságáról gondoskodni, valamint a nemzeti rendszerével kapcsolatban egy biztonsági tervet elfogadni.
• Minden olyan személynek, akit, vagy országnak, amelyet kár ért abból adódóan, hogy a feldolgozás jogszerűtlen volt, vagy a 767/2008/EK rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésre került sor, kártérítésre van joga azzal a tagállammal szemben, amely az elszenvedett kárért felelős.
• Valamennyi ország és az eu-LISA köteles nyilvántartást vezetni a VIS-en belüli valamennyi adatfeldolgozási műveletről, valamint az adatok bevitelére vagy lekérdezésére felhatalmazott személyzetről.
• Minden tagállamnak elő kell írnia egy, az (EU) 2016/679 rendelettel (lásd az összefoglalót) összhangban létrehozott nemzeti felügyeleti hatóság számára, hogy az ellenőrizze a személyes adatok adott tagállam általi feldolgozásának törvényességét. Az eu-LISA tevékenységeit az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi.

Alkalmazás

Ez a rendelet a schengeni rendszerhez kapcsolódó okmány, így Írország kivételével valamennyi tagállamra vonatkozik. Dánia, Izland, Norvégia és Svájc úgy döntött, hogy végrehajtja a rendeletet.

Az 767/2008/EK rendelet közelmúltbeli módosításai

A biztonsági kihívások és a változó migrációs mintázatok kezelése céljából erőfeszítésekre kerül sor annak érdekében, hogy az EU különböző információs rendszerei átjárhatók legyenek. Ezért a 767/2008/EK rendeletet e munka figyelembevétele érdekében többször módosították (bár ezek a változások egy még meghatározásra váró időpontban, legkorábban 2023-ban lépnek hatályba). E módosítások a következők.

• (EU) 2019/817 rendelet az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitásról a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén (lásd az összefoglalót).
• Az 767/2008/EK rendeletet módosító (EU) 2021/1134 rendelet, valamint két olyan szöveg, amely ehhez szorosan kapcsolódik: a Vízumkódex (810/2009/EK rendelet, lásd az összefoglalót) és a Schengeni határ-ellenőrzési kódex ((EU) 2016/399 rendelet, lásd az összefoglalót). Ez többek között megerősíti a vízum megadásáról szóló döntés meghozatala előtt végzett háttérellenőrzéseket.
• Az (EU) 2021/1152 rendelet, amely a 767/2008/EK rendeletet módosítja a VIS-nek az (EU) 2018/1240 rendelettel (lásd az összefoglalót) létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel való interoperabilitása szempontjából.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

• A 767/2008/EK rendelet alkalmazásáról az Európai Bizottság határozott a rendelet 48. cikke (3) bekezdésének megfelelően. A VIS 2011. október 11-én kezdett el működni.
• A rendelet 26., 27., 32., 45. cikke, 48. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése és 49. cikke 2008. szeptember 2. óta van hatályban.

HÁTTÉR

További információk:

• Vízuminformációs rendszer (VIS) (Európai Bizottság)
• Informatikai rendszerek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben (az Európai Unió Tanácsa).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60–81. o.)

Az 767/2008/EK módosító rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99–137. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1–71. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1–52. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31–59. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1–58. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5–7. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 03.08.2023