Az RDF szemantik�ja

W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10.

Jelen verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-rdf-mt-20040210/

Legutols� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/rdf-mt/

El�z� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-rdf-mt-20031215/

Szerkeszt�:

Patrick Hayes (IHMC)< phayes@ihmc.us>

Sorozatszerkeszt�:

Brian McBride (Hewlett Packard Labs)<bwm@hplb.hpl.hp.com>

K�rj�k, k�vesse figyelemmel a dokumentum eredeti angol nyelv� v�ltozat�ra vonatkoz� hibajegyz�ket, mert ez normat�v korrekci�kat is tartalmazhat.

A dokumentumr�l tov�bbi ford�t�sok is rendelkez�sre �llnak.

Copyright © 2004 W3C^® (MIT, ERCIM, Keio), Minden jog fenntartva. Alkalmazand�k a W3C felel�ss�gi, v�djegyoltalmi, dokumentumhaszn�lati �s szoftverlicenc el��r�sai.

Absztrakt

Ez egy pontos szemantikai specifik�ci�, mely az Er�forr�s Le�r� Keretrendszer (RDF), �s az RDF S�ma (RDFS) k�vetkeztet�si szab�lyainak komplett rendszer�t defini�lja.

Tartalomjegyz�k

0. Bevezet�s
     0.1 Egy form�lis szemantika specifik�l�sa – hat�k�r �s korl�tok
     0.2 A gr�fok szintaxisa
     0.3 A gr�fokra vonatkoz� defin�ci�k
1. Interpret�ci�k
     1.1 Technikai megjegyz�sek (Informat�v)
     1.2 URI hivatkoz�sok, er�forr�sok �s liter�lok
     1.3 Interpret�ci�k
     1.4 Az alapgr�fok jelent�se
     1.5 Az �res csom�pontok mint egzisztenci�lis v�ltoz�k
2. Egyszer� k�vetkezm�nyviszony k�t RDF gr�f k�z�tt
     2.1 Sz�k�szlet-interpret�ci�k �s sz�k�szlet-k�vetkezm�nyek
3. Az RDF sz�k�szlet interpret�l�sa
     3.1 RDF-interpret�ci�k
     3.2 RDF-k�vetkezm�ny
     3.3 T�rgyias�t�s, kont�nerek, kollekci�k �s az rdf:value
       3.3.1 T�rgyias�t�s
       3.3.2 RDF kont�nerek
       3.3.3 RDF kollekci�k
       3.3.4 rdf:value
4. Az RDFS sz�k�szlet interpret�l�sa
     4.1 RDFS-interpret�ci�k
     4.2 Extenzion�lis szemantikai felt�telek (Informat�v)
     4.3 Egy megjegyz�s az rdfs:Literal-r�l
     4.4 RDFS-k�vetkezm�ny
5. Az adatt�pusok interpret�l�sa
     5.1 A tipiz�lt adatok �rtelmez�se
     5.2 A D-k�vetkezm�ny
6. A szemantikai kiterjeszt�sek monotonit�sa
7. A k�vetkeztet�s szab�lyai (Informat�v)
     7.1 Az egyszer� k�vetkezm�ny szab�lyai
     7.2 Az RDF-k�vetkezm�ny szab�lyai
     7.3 Az RDFS-k�vetkezm�ny szab�lyai
       7.3.1 Az extenzion�lis k�vetkezm�ny szab�lyai
     7.4 Az adatt�pus-k�vetkezm�ny szab�lyai
A. f�ggel�k: A lemm�k bizony�t�sa (Informat�v)
B. f�ggel�k: A szakkifejez�sek glossz�riuma (Informat�v)
C. f�ggel�k: K�sz�netnyilv�n�t�s
A hivatkoz�sok list�ja
D. f�ggel�k: V�ltoztat�si napl� (Informat�v)

0. Bevezet�s

0.1 Egy form�lis szemantika specifik�l�sa: hat�k�r �s korl�tok

Az RDF egy olyan deklarat�v nyelv, amelyet �ll�t�soknak prec�z form�lis sz�k�szletek seg�ts�g�vel t�rt�n� kifejez�s�re, weben kereszt�li el�r�s�re �s alkalmaz�s�ra fejlesztettek ki. Az ilyen (felhaszn�l�i) sz�k�szleteket pedig egy m�sik, egy alapvet� sz�k�szlet, konkr�tan az [RDF-SZ�K�SZLET] (RDFS) seg�ts�g�vel lehet specifik�lni. Az RDF-et eleve azzal a sz�nd�kkal dolgozt�k ki, hogy k�zvetlen alapul szolg�ljon m�s, hasonl� c�l�, de j�val fejlettebb deklarat�v nyelvek r��p�t�s�hez is. Az �tfog� tervez�si c�lok az �ltal�noss�gra �s a pontoss�gra teszik a hangs�lyt a b�rmilyen t�mak�rben tehet� �ll�t�sok kifejez�s�ben, �s nem pr�b�lnak meg alkalmazkodni semmilyen konkr�t feldolgoz�si modellhez. (Ennek r�szletesebb diszkusszi�j�t l�sd Az RDF alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa [RDF-FOGALMAK] c�m� dokumentumban.)

Az, hogy sz�lesebb �rtelemben pontosan mit tekint�nk az RDF-ben vagy RDFS-ben megfogalmazott �ll�t�sok 'jelent�s�nek', az nagym�rt�kben a t�rsadalmi konvenci�kt�l, a term�szetes nyelv� magyar�zatokt�l, �s a m�s dokumentumokra val� hivatkoz�sokt�l f�gg. Az ilyen jelent�sek legt�bbje hozz�f�rhetetlen a g�pi feldolgoz�s sz�m�ra, �s csak az�rt eml�tj�k meg itt, hogy hangs�lyozzuk: az a form�lis szemantika, amelyet ebben a dokumentumban le�runk, nem arra k�sz�lt, hogy ebben a sz�lesebb �rtelemben adja meg a 'jelent�s' komplett elemz�s�t; ez csak egy sokkal nagyobb kutat�si ter�let t�m�ja lehetne. Az itt megadott szemantika a jelent�s form�lis fogalm�ra korl�toz�dik, amit �gy lehetne jellemezni, hogy a jelent�snek az a r�sze, mely k�z�s a jelent�s mindenf�le le�r�s�ban, �s ez�rt mechanikus k�vetkeztet�si szab�lyokba foglalhat�.

Ez a dokumentum a modell-elm�let nev� alapvet� technik�t haszn�lja egy form�lis nyelv szemantik�j�nak specifik�l�s�ra. (Azok az olvas�k, akik kev�sb� ismerik a modell-elm�letet, haszonnal forgathatj�k a B. f�ggel�kben szerepl� glossz�riumot. Ebben a dokumentumban a kifejez�sek el�fordul�sa t�bbnyire egy linket is tartalmaz a kifejez�s glossz�riumban szerepl� defin�ci�j�ra.) A modell-elm�let felt�telezi, hogy a nyelv egy adott 'vil�g'-ra hivatkozik, �s le�rja azokat a minim�lis felt�teleket, amelyeket egy vil�gnak ki kell el�g�tenie ahhoz, hogy megfelel� jelent�st lehessen rendelni a nyelv minden kifejez�s�hez. Egy adott vil�got egy interpret�ci�nak h�vunk, �gy teh�t a modell-elm�letet ak�r 'interpret�ci�-elm�letnek' is nevezhetn�nk. Ennek alapelve az, hogy az ilyen interpret�ci�k elv�rt tulajdons�gainak egy olyan absztrakt matematikai le�r�s�t adjuk meg, amelyben a lehet� legkevesebb felt�telez�ssel �l�nk ezek t�nyleges term�szet�re vagy bels� strukt�r�j�ra n�zve, annak �rdek�ben, hogy az �ltal�noss�got a lehet� legnagyobb m�rt�kben fenntarthassuk. Egy form�lis szemantikai elm�let alapvet� c�lja �s szerepe nem az, hogy a nyelv �ltal le�rt dolgok val�di term�szet�nek b�rmif�le m�lyebb elemz�s�t adja, vagy hogy valamilyen konkr�t feldolgoz�si modellt inspir�ljon, hanem az, hogy egy technikai m�dszert ny�jtson annak meghat�roz�s�hoz, hogy mely esetekben �rv�nyes egy k�vetkeztet�si folyamat, vagyis, hogy mely esetekben �rzi meg az igazs�got. Ez lehet�v� teszi az alkalmaz�sok sz�m�ra a maxim�lis szabads�got, mik�zben a jelent�s �ltal�nosan �rtelmezett, koherens fogalma is megmarad.

A modell-elm�let teh�t megpr�b�l metafizikai �s ontol�giai �rtelemben semleges maradni. Ez tipikusan a halmazelm�let nyelv�n fejezhet� ki, egyszer�en az�rt, mert ez a matematika norm�lis nyelve – p�ld�ul ez a szemantika felt�telezi, hogy a nevek dolgokat jel�lnek egy IR halmazban, amelyet 'univerzum'-nak nevez�nk – de a halmazelm�let nyelv�nek haszn�lata itt kor�nt sem jelenti azt, hogy az univerzum�ban l�v� dolgok halmazelm�leti term�szet�ek lenn�nek. A modell-elm�let legrelev�nsabb implement�ci�ja �ltal�ban a k�s�bb le�rt k�vetkezm�ny fogalm�n kereszt�l val�sulhat meg, mely lehet�v� teszi az �rv�nyes k�vetkeztet�s szab�lyainak defini�l�s�t.

Egy szemantika specifik�l�s�nak m�sik lehets�ges m�dja az, hogy megadnak egy ford�t�st az RDF-r�l egy form�lis logik�ra, kv�zi egy hozz� csatolt modell-elm�lettel. Ezt az 'axiomatikus szemantikai' k�zel�t�st kor�bban m�r t�bben is javasolt�k �s alkalmazt�k k�l�nb�z� logikai nyelvekre t�rt�n� ford�t�sokn�l [Conen&Klapsing] [Marchiori&Saarela] [McGuinness&al]. Az RDF �s az RDFS sz�m�ra is k�sz�tettek ilyen ford�t�st, mely az L_base specifik�ci�ban [LBASE] van megadva. Az axiomatikus szemantikai st�lusnak van n�h�ny el�nye a g�pi feldolgoz�sban, �s olvashat�bb is, �m abban az esetben, ha a v�lasztott �s alkalmazhat� axiomatikus szemantika valami�rt nem felelne meg az ebben a dokumentumban le�rt modell-elm�leti szemantik�nak, akkor a modell-elm�letet kell normat�vnak tekinteni.

Az RDF-ben a jelent�snek t�bb olyan aspektusa is van, amellyel nem foglalkozik ez a szemantika; �gy pl. csup�n egyszer� nevekk�nt kezeli az URI hivatkoz�sokat, �s nem vesz tudom�st az egyes URI form�kba [l�sd: RFC 2396] k�dolt jelent�sek szempontjair�l, �s nem ny�jt semmif�le elemz�st az id�ben v�ltoz� adatokr�l, �s az URI hivatkoz�sokban be�llott v�ltoz�sokr�l sem. Nem ny�jt semmilyen elemz�st tov�bb� az URI hivatkoz�sok r�mutat� jelleg� haszn�lat�r�l, p�ld�ul egy ilyen jelent�s�ben, mint 'ez a dokumentum'. Az RDF �s RDFS sz�k�szletek egyes r�szeihez nem rendel semmilyen form�lis jelent�st, m�s r�szeihez pedig kevesebb jelent�st rendel, mint amit elv�rhatn�nk (ez ut�bbira p�lda a t�rgyias�t�si �s kont�ner sz�k�szletek form�lis kezel�se). Ezekre az esetekre felh�vja a figyelmet a dokumentum, �s a korl�tokat is r�szletesen ismerteti. Az RDF egy kijelent�slogika, amelyben minden egyes triplet egy egyszer� �ll�t�st fejez ki. Ez egy meglehet�sen szigor� monotonikus fegyelmet er�ltet a nyelvre, �gy hogy az nem felt�telezhet 'z�rt vil�got', �s nem fejezhet ki helyileg alap�rtelmezett tulajdons�gokat, �s m�s, �ltal�nosan haszn�lt nem-monoton jelleg� konstrukci�kat sem.

Az RDF speci�lis haszn�lata – bele�rtve azt is, amikor olyan, nagyobb kifejez� erej� nyelvek b�zisak�nt alkalmazzuk, mint a DAML+OIL [DAML] �s OWL [OWL] – tov�bbi szemantikai felt�telekkel gyarap�thatja az eddig le�rtakat, �s az ilyen extra szemantikai felt�telek befoly�solhatj�k az egyes RDF sz�k�szletek kifejez�seinek jelent�s�t is. Az RDF kiterjeszt�seit vagy dialektusait, amelyekhez az ilyen extra szemantikai felt�telek bevezet�se �tj�n jutunk, az RDF szemantikai kiterjeszt�seinek is nevezhetj�k. Az RDF szemantikai kiterjeszt�seinek korl�tait ebben az aj�nl�sban az [RFC 2119] szabv�ny �ltal defini�lt ilyen kulcsszavakkal korl�tozzuk mint MUST, MUST NOT, SHOULD �s MAY [�s ezeket az angol kifejez�seket a magyar ford�t�sban is (z�r�jelben) ki�rjuk, hogy a korl�tok szabv�nyos jelent�se garant�lhat� legyen a magyar nyelv hasonl� szavainak n�mileg elt�r� jelent�se ellen�re is – a ford.] Az RDF szemantikai kiterjeszt�seinek meg kell felelni�k (MUST conform) az egyszer� interpret�ci�kra megadott szemantikai felt�teleknek, amelyeket az 1.3 az 1.4, �s az 1.5 szekci� ismertet, valamint az RDF interpret�ci�kra megadott azon felt�teleknek, amelyeket e dokumentum 3.1 szekci�ja �r le. Egy szemantikai kiterjeszt�sben minden k�vetkezm�ny-nevet egy sz�k�szlet-k�vetkezm�ny kifejez�ssel kell megjel�lni (SHOULD be indicated). Egy RDF szemantikai kiterjeszt�sre megadott szemantikai felt�teleknek defini�lniuk kell (MUST define) egy sz�k�szlet-k�vetkezm�ny fogalmat, mely �rv�nyes a szerint a modell-elm�leti szemantika szerint, amelyet a jelen dokumentum normat�v r�szei �rnak le; ez al�l kiv�tel, ha a szemantikai kiterjeszt�s a gr�fok valamilyen szintaktikailag korl�tozott r�szhalmaz�ra van defini�lva – ilyenkor a szemantikai felt�teleket csak erre a r�szhalmazra kell alkalmazni. Az ilyen, szintaktikailag korl�tozott szemantikai kiterjeszt�sek specifik�ci�inak tartalmazniuk kell (MUST include) a szintaktikai felt�teleik olyan specifik�ci�j�t, mely elegend� ahhoz, hogy egy szoftver k�pes legyen egy�rtelm�en megk�l�nb�ztetni azokat az RDF gr�fokat, amelyekre �rv�nyesek a szemantikai felt�telek, azokt�l, amelyekre nem. Azok az alkalmaz�sok, amelyek az ilyen, szintaktikailag korl�tozott szemantikai kiterjeszt�sekre �p�lnek, szintaktikai hibak�nt kezelhetik (MAY treat) azokat az RDF gr�fokat, amelyek nem felelnek meg az el��rt szintaktikai korl�toz�soknak.

Az RDF szemantikai kiterjeszt�s�re p�lda az RDF S�ma [RDF-SZ�K�SZLET], amelyet RDFS-k�nt r�vid�t�nk, �s amelynek szemantik�j�t e dokumentum k�s�bbi fejezeteiben defini�ljuk. Az RDF S�ma nem �r el� extra szintaktikai korl�toz�sokat.

0.2 A gr�fok szintaxisa

Minden szemantikai elm�letet valamilyen szintaxishoz kell kapcsolni. Az RDF szemantik�j�t az RDF absztrakt szintaxis�hoz kapcsolva defini�ljuk, amelyet "Az RDF alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa" c�m� [RDF-FOGALMAK] dokumentum �r le. Ez a dokumentum a k�vetkez� terminol�gi�t haszn�lja: URI hivatkoz�s, liter�l, t�pus n�lk�li liter�l, tipiz�lt liter�l, XML-liter�l, XML �rt�k, csom�pont, �res csom�pont, triplet �s RDF gr�f. A jelen dokumentumban v�gig, amikor a 'karakterl�nc' fogalm�t haszn�ljuk, mindig egy Unicode karaktersorozatra �s a hozz� tartoz� 'nyelv teg'-re gondolunk (az RFC 3066 szabv�ny �rtelm�ben. – V�. az [RDF-FOGALMAK] dokumentum 6.5 szekci�j�val). Jegyezz�k meg, hogy az RDF gr�f karakterl�ncainak Normal Form C k�dol�sban kell lenni�k (SHOULD be).

Ez a dokumentum az RDF gr�fok le�r�s�ra a triplet not�ci�s (N-Triples) szintaxist haszn�lja, amelyet "Az RDF tesztsorozata" c�m� [RDF-TESZTEK] dokumentum defini�l. Ez a not�ci� az �rescsom�pont-azonos�t� (nodeID) konvenci�t haszn�lja a gr�f tripletjeiben az �res csom�pontok jel�l�s�re. Noha az ilyen csom�pont azonos�t�k, mint '_:xxx', �res csom�pontok azonos�t�s�ra szolg�lnak a fel�leti szintaxisban, m�gsem tekinthet�k az adott gr�fcsom�pont c�mk�j�nek; ezek ugyanis nem nevek, �s nem r�szei a t�nyleges gr�fnak. S�t, k�t RDF gr�f, amelyet k�t olyan N-Triples szintaxis� dokumentum �r le, amelyek csup�n az �res csom�pontjaik �tnevez�se miatt t�rnek el egym�st�l, egyen�rt�k� gr�foknak tekintend�k. Ezt az �tnevez�si konvenci�t �gy kell �rteni, hogy mindig eg�sz dokumentumra vonatkozik, mert ha a csom�pontokat csup�n a dokumentum egy r�sz�ben nevezz�k �t, akkor ez olyan dokumentumot eredm�nyezhet, mely m�r egy k�l�nb�z� RDF gr�fot �r le.

Az N-Triples szintaxis elv�rja, hogy az URI hivatkoz�sokat teljes hosszban ki�rjuk, �s hegyes z�r�jelek k�z� tegy�k. A r�vid�t�s kedv��rt az illusztrat�v p�ld�kban az 'ex:' t�pus� k�pzetes URI s�m�t haszn�ljuk. Hogy az olvas� realisztikusabb k�pet kapjon az N-Triples szintaxisr�l, k�pzeljen az 'ex:' hely�re valami ilyen karakterl�ncot: http://www.example.org/rdf/mt/artificial-example/. A konvencion�lis rdf:, rdfs: �s xsd: min�s�tett-n�v (QName) prefixek defin�ci�ja az al�bbi:

Prefix = rdf:, n�vt�r-URI = http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#

Prefix = rdfs:, n�vt�r-URI = http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#

Prefix = xsd: n�vt�r-URI = http://www.w3.org/2001/XMLSchema#

Minthogy a QName szintaxis haszn�lata nem leg�lis az N-Triples szintaxisban, de a r�vids�g �s a k�nnyebb olvashat�s�g �rdek�ben m�gis haszn�lni szeretn�nk, a p�ld�inkban azt a konvenci�t k�vetj�k, hogy a min�s�tett neveket (QNames) hegyes z�r�jelek n�lk�l �rjuk, �s ezeket �gy tekintj�k, mintha a nekik megfelel� URI hivatkoz�sokat �rn�nk le hegyes z�r�jelek k�z�tt. P�ld�ul az al�bbi triplet:

<ex:a> rdf:type rdfs:Class .

�gy olvasand�, mintha N-Triples szintaxissal ezt �rtuk volna le:

<ex:a> <http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#type> <http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#Class> .

Az �ltal�nos szemantikai felt�telek ismertet�s�n�l haszn�lt n�vkonvenci�ban az egyed�l �ll� karaktereket, vagy az olyan karaktersorozatokat, amelyekben nem szerepel kett�spont, tetsz�leges neveknek, �res csom�pontoknak, vagy karakterl�ncoknak stb. tekintj�k. A konkr�t jelent�st az adott kontextus specifik�lja.

0.3 A gr�fokra vonatkoz� defin�ci�k

Egy RDF gr�f, vagy egyszer�en csak gr�f, RDF tripletek halmaza.

Egy RDF gr�f r�szgr�fja a gr�fot alkot� tripletek r�szhalmaza. Egy tripletet az �t �br�zol� elemi gr�ffal azonos�tunk �gy, hogy a gr�f minden egyes tripletj�t egy-egy r�szgr�fnak (subgraph) tekintj�k. Egy val�di r�szgr�f a gr�fban szerepl� tripletek val�di r�szhalmaza.

Egy RDF alapgr�f olyan gr�f, amelynek nincs �res csom�pontja.

Egy n�v egy URI hivatkoz�s, vagy egy liter�l. Ezek azok a kifejez�sek, amelyekhez jelent�st kell kapcsolnunk egy interpret�ci� r�v�n. Megjegyzend�, hogy egy tipiz�lt liter�l k�t n�vb�l �ll: �nmag�b�l �s a t�pus�t jelz�, bels� URI hivatkoz�sb�l.

A nevek halmaz�t sz�k�szletnek nevezz�k. Egy gr�fnak a sz�k�szlete olyan nevek halmaza, amelyek a gr�f valamelyik tripletj�ben el�fordul� alanyt, �ll�tm�nyt vagy t�rgyat azonos�tj�k. Megjegyezz�k, hogy azoknak az URI hivatkoz�soknak, amelyek csak tipiz�lt liter�lokban fordulnak el�, nem sz�ks�ges a gr�f sz�k�szlet�ben lenni�k.

T�telezz�k fel, hogy M egy lek�pez�s egy �rescsom�pont-halmazr�l liter�lok, �res csom�pontok �s URI hivatkoz�sok valamilyen halmaz�ra; ekkor b�rmilyen gr�f, amelyet �gy nyer�nk egy G gr�fb�l, hogy annak n�h�ny, vagy �sszes N �res csom�pontj�t egy M(N) lek�pez�ssel helyettes�tj�k, G egyik p�ld�nya lesz. Megjegyzend�, hogy minden gr�f egyben p�ld�nya is �nmag�nak, tov�bb� hogy G valamelyik p�ld�ny�nak a p�ld�nya szint�n G egyik p�ld�nya, valamint, ha G-nek egy p�ld�nya H, akkor H minden tripletje egyben G valamelyik tripletj�nek a p�ld�nya is.

Egy V sz�k�szletre vonatkoz� p�ld�ny egy olyan p�ld�ny, amelyben az �sszes n�v, amellyel az eredeti gr�f �res csom�pontjait helyettes�tett�k, a V sz�k�szletb�l val�.

Egy gr�f val�di p�ld�nya (proper instance) egy olyan p�ld�ny, amelyben egy �res csom�pontot egy n�vvel helyettes�tett�nk, vagy pedig a gr�f k�t �res csom�pontj�t a p�ld�ny azonos csom�pontj�ra k�pezt�k le.

Egy gr�f b�rmilyen p�ld�nya, amelyben egy �res csom�pontot egy olyan �j �res csom�pontra k�pezt�nk le, mely nem szerepelt az eredeti gr�fban, az eredetinek a p�ld�nya, az eredeti pedig emennek a p�ld�nya, �s ez a folyamat ism�telhet�, �gy hogy b�rmilyen 1:1 ar�ny� lek�pez�s az �res csom�pontok k�z�tt a gr�fnak egy olyan p�ld�ny�t defini�lja, amelynek viszont az eredeti gr�f a p�ld�nya. Azt a k�t gr�fot, amelyek egym�s p�ld�nyai, de egyik�k sem val�di p�ld�ny (vagyis, csak az �res csom�pontjaik identit�s�ban k�l�nb�znek egym�st�l), egyen�rt�k� gr�foknak tekintj�k. K�t egyen�rt�k� gr�fot azonos gr�fk�nt fogunk kezelni. Ez lehet�v� teszi sz�munkra, hogy elker�lj�nk n�h�ny olyan probl�m�t, amelyek az �rescsom�pont-azonos�t�k (nodeID) ''�tnevez�s�b�l' keletkeznek, r�ad�sul ez megfelel annak a konvenci�nak is, hogy az �res csom�pontoknak nincs c�mk�j�k. Az egyen�rt�k� gr�fok k�lcs�n�s p�ld�nyok, invert�lhat� p�ld�nylek�pez�ssel.

Egy RDF gr�fr�l azt mondjuk, hogy "sov�ny", ha nincs egyetlen olyan p�ld�nya sem, mely val�di r�szgr�fja lenne a gr�fnak. A nem-sov�ny gr�fok rendelkeznek bizonyos bels� redundanci�val, �s ugyanazt a tartalmat fejezik ki, mint a sov�ny r�szgr�fjuk. P�ld�ul az al�bbi gr�f:

<ex:a> <ex:p> _:x .
_:y <ex:p> _:x .

nem sov�ny, az

<ex:a> <ex:p> _:x .
_:x <ex:p> _:x .

azonban sov�ny.

RDF gr�fok egy halmaz�nak egyes�t�s�t a k�vetkez�k�ppen defini�ljuk: Ha a halmazban l�v� gr�foknak nincs k�z�s �res csom�pontjuk, akkor a gr�fok uni�ja lesz az egyes�t�s. Ha van k�z�s �res csom�pontjuk, akkor az egyes�t�st azon gr�fok uni�ja alkotja, amelyekhez �gy jutunk, hogy olyan (egyen�rt�k�) gr�fokkal helyettes�tj�k �ket, amelyeknek nincsenek k�z�s �res csom�pontjaik. Ezt az elj�r�st gyakran �gy emlegetj�k, hogy az �res csom�pontokat 'sz�tszabv�nyos�tottuk'. K�nnyen bel�that�, hogy b�rmelyik k�t egyes�t�s egyen�rt�k�, �gy teh�t az egyes�t�sr�l besz�l�nk, k�vetve az egyen�rt�k� gr�fok konvenci�j�t. Alkalmazva az egyen�rt�k� gr�fok �s az egyen�rt�k� identit�s konvenci�j�t, az eredeti halmazban l�v� b�rmilyen gr�fot az egyes�t�s r�szgr�fj�nak tekint�nk.

�ltal�ban nem juthatunk egy gr�fhalmaz egyes�t�s�hez oly m�don, hogy egybetoldjuk a nekik megfelel� N-Triples form�tum� dokumentumokat, �s fel�p�tj�k az �gy egyes�tett dokumentum �ltal le�rt gr�fot. Ha a dokumentumok k�z�l n�h�ny ugyanazokat a csom�pont-azonos�t�kat haszn�lja, akkor az egyes�tett dokumentum egy olyan gr�fot �r le, amelyben n�h�ny �res csom�pont azonos�t�sa 'v�letlenszer�' lesz. Ahhoz, hogy N-Triples dokumentumokat egyes�thess�nk, ellen�rizn�nk kell, hogy nem haszn�lja-e k�t vagy t�bb dokumentum ugyanazt az azonos�t�t (nodeID), �s ha igen, akkor mindegyiket ki kell cser�ln�nk valami k�l�nb�z�re, miel�tt egyes�tj�k a dokumentumokat. Ugyanilyen el�vigy�zatoss�gra van sz�ks�g a gr�fok egyes�t�s�n�l akkor is, ha olyan RDF/XML dokumentumok �rj�k le �ket, amelyekben �rescsom�pont-azonos�t�k vannak. (L�sd Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s) [RDF-SZINTAXIS] dokumentumban.)

1. Interpret�ci�k

1.1 Technikai megjegyz�sek (Informat�v)

Az RDF nem �r el� semmilyen logikai korl�toz�st a tulajdons�gok �rv�nyess�gi k�r�re �s �rt�ktartom�ny�ra, s �gy k�l�n�sen nem akad�lyozza meg, hogy egy tulajdons�got �nmag�ra alkalmazzunk. Tov�bb�, amikor oszt�lyokat vezet�nk be RDFS-ben, azok tartalmazhatj�k �nmagukat is. �gy t�nhet, hogy az ilyen 'tags�gi hurkok' megs�rtik a fund�lts�g axi�m�t, a Zermelo-Fraenkel-f�le halmazelm�let egyik axi�m�j�t (axiom of foundation), mely tiltja a tags�gok v�g n�lk�li lesz�ll� l�ncolat�t. A jelen dokumentumban megadott szemantikai modell azonban k�l�nbs�get tesz a tulajdons�gok �s oszt�lyok mint objektumok, illetve ezek kiterjed�se – vagyis azon objektum-�rt�k p�rok halmaza, amelyek kiel�g�tik a tulajdons�got, vagy azon dolgok halmaza, amelyek az oszt�lyban 'vannak' – k�z�tt, lehet�v� t�ve ez�ltal, hogy egy tulajdons�g vagy oszt�ly kiterjed�se tartalmazza a tulajdons�got vagy az oszt�lyt, mag�t is, an�lk�l, hogy ezzel megs�rten�nk a fund�lts�g axi�m�t. K�l�n�sen fontos, hogy az oszt�lykiterjed�s-lek�pez�s ilyen haszn�lata lehet�v� teszi az oszt�lyoknak, hogy �nmagukat tartalmazz�k. P�ld�ul teljesen hely�nval�, hogy egy 'univerz�lis' oszt�ly (kiterjed�se) tartalmazza az oszt�lyt, mint tagot, ami egy gyakran alkalmazott konvenci� az oszt�lyhierarchia cs�cs�n. (Ha azonban az oszt�ly kiterjed�se �gy tartalmazn� �nmag�t, mint saj�t kiterjed�s�t, akkor az axi�ma val�ban s�r�lne, de ez a helyzet a mi eset�nkben sohasem �ll el�.) Ennek technik�j�t teljess�g�ben t�rgyalja [Hayes&Menzel].

Ebben a tekintetben az RDFS k�l�nb�zik sok konvencion�lis ontol�giai keretrendszert�l (mint pl. az UML), amelyek az egyedek egy struktur�ltabb hierarchi�j�t felt�telezik (egyedek halmazait stb.), vagy amelyek egy szigor� v�laszt�vonalat h�znak az adatok �s a meta-adatok k�z�. Az RDFS nem felt�telezi ugyan ilyen strukt�r�k l�tez�s�t, de nem is z�rja ki. Az RDF lehet�v� teszi a tags�gi hurkokat, de nem teszi k�telez�v� ezek haszn�lat�t egy felhaszn�l�i sz�k�szlet minden r�sz�ben. Ha az RDFS-nek ez az aspektusa aggaszt�nak t�nik, akkor ez a lehet�s�g esetleg korl�tozhat� az RDF gr�fok egy olyan r�szhalmaz�ra, mely nem tartalmaz ilyen oszt�lytags�gi vagy tulajdons�galkalmaz�si 'hurkot'; ett�l f�ggetlen�l megmaradhat az RDFS kifejez� erej�nek nagy r�sze, mely sok gyakorlati c�lra alkalmass� teszi; emellett az ilyen szemantikai kiterjeszt�sek szintaktikai felt�teleket is kik�thetnek, amelyek eleve megtilthatj�k az ilyen hurkolt konstrukci�kat.

Az explicit kiterjed�s-lek�pez�s haszn�lata lehet�v� teszi, hogy k�t tulajdons�g pontosan ugyanazokkal az �rt�kkel rendelkezz�k, vagy hogy k�t oszt�ly ugyanazokat az egyedeket tartalmazza, �s m�gis k�l�nb�z� entit�sok maradjanak. Ez azt jelenti, hogy az RDFS oszt�lyokat j�val t�bbnek kell tekinten�nk, mint egyszer� halmazoknak; Ezeket 'oszt�lyoz�soknak' vagy 'fogalmaknak' tekinthetj�k, amelyek sokkal er�teljesebb fogalmi identit�ssal rendelkeznek, mint az egyszer� extenzion�lis azonoss�g. A modell-elm�letnek ez a tulajdons�ga jelent�s k�vetkezm�nyekkel j�r az olyan, nagyobb kifejez� erej� nyelvekre, amelyek az RDF-re �p�lnek, mint pl. az OWL [OWL], mely �gy k�zvetlen�l k�pes kifejezni az azonoss�got oszt�lyok �s tulajdons�gok k�z�tt. Az oszt�lyoknak �s tulajdons�goknak err�l az 'intenzion�lis' term�szet�r�l n�ha azt �ll�tj�k, hogy fontos tulajdons�g egy le�r� nyelv eset�ben, de ennek a k�rd�snek a kimer�t� t�rgyal�sa meghaladja e dokumentum kereteit.

Vegy�k �szre azonban, hogy az a k�rd�s, hogy egy oszt�ly tartalmazza-e �nmag�t tagk�nt, teljesen k�l�nb�zik att�l a k�rd�st�l, hogy aloszt�lya-e �nmag�nak, vagy sem. Minden oszt�ly egy�rtelm�en aloszt�lya is �nmag�nak.

Azok az olvas�k, akik j�l ismerik a konvencion�lis logikai szemantik�t, hasznosnak tal�lhatj�k �gy felfogni az RDF-et, mint az egzisztenci�lis bin�r rel�ci�s logika egy v�ltozat�t, amelyben a rel�ci�k els� oszt�ly� entit�sok a kvantifik�ci� univerzum�ban. Egy ilyen logik�hoz juthatunk az R(a,b) rel�ci�s atomnak egy konvencion�lis logikai szintaxisba t�rt�n� bek�dol�s�val, ha haszn�lunk egy k�pzeletbeli Triplet(a,R,b) rel�ci�t; az itt le�rt alapvet� szemantika rekonstru�lhat� ebb�l a szeml�letb�l az y kiterjed�s�nek egy ilyen halmazk�nt t�rt�n� defini�l�s�val: {<x,z> : Triplet(x,y,z)}, valamint annak megjegyz�s�vel, hogy pontosan ez lenne R jelent�se a konvencion�lis Tarski-f�le modell-elm�let rel�ci�s atomj�nak eredeti, R(a,b) form�j�ban. Ugyanez a konstrukci� k�vethet� nyomon az L_base axiomatikus le�r�s [LBASE] szemantik�j�ban is.

1.2 URI hivatkoz�sok, er�forr�sok �s liter�lok

Ez a dokumentum nem foglal �ll�st azzal kapcsolatban, hogy az URI hivatkoz�sok kompon�lhat�k-e m�s kifejez�sekb�l, pl. relat�v URI-kb�l vagy min�s�tett nevekb�l (QName); a szemantika egyszer�en felt�telezi, hogy az ilyen lexik�lis k�rd�sek m�r meg vannak oldva valamilyen glob�lisan koherens m�don, teh�t �gy tekinthet�, hogy egy adott URI hivatkoz�s mindig ugyanazt jelenti, b�rhol jelenj�k is meg. Hasonl�k�ppen, a szemantika nincs felk�sz�tve arra sem, hogy nyomon k�vesse az id�beni v�ltoz�sokat, hanem implicit m�don felt�telezi, hogy az URI hivatkoz�sok mindig ugyanazt jelentik, b�rmikor haszn�lj�k �ket. Egy olyan adekv�t szemantika l�trehoz�sa, amelyik �rz�keny lenne a tempor�lis v�ltoz�sokra, m�r egy olyan kutat�si probl�ma, mely k�v�l esik ennek a dokumentumnak a t�rgyk�r�n.

A szemantika nem felt�telez semmilyen speci�lis viszonyt egy URI hivatkoz�s jelent�se, �s a k�z�tt a webes vagy m�sf�le er�forr�s k�z�tt, amely ezzel az URI hivatkoz�ssal el�rhet� ak�r HTTP protokollon kereszt�l, ak�r m�s m�don. Egy ilyen ig�ny teljes�thet� esetleg egy szemantikai b�v�tm�nnyel, mert az itt le�rt form�lis szemantika nem felt�telez semmilyen kapcsolatot az URI hivatkoz�sok elnevez�se �s az ilyen hivatkoz�sok m�s protokollban t�rt�n� haszn�lata k�z�tt.

A szemantika minden RDF nevet csup�n egy olyan kifejez�snek tekint, ami valamit jelent. Az ilyen "valamit" itt 'er�forr�snak' nevezz�k az [RFC 2396] szabv�ny szerint, de ez a szemantika semmilyen felt�telez�ssel nem �l az er�forr�sok term�szet�re n�zve; az 'er�forr�st' csup�n �gy kezeli, mintha az 'entit�s' szinonim�ja volna, vagyis, egy olyan �ltal�nos fogalom, amibe b�rmi belef�r az adott univerzumon bel�l.

A nevek k�l�nb�z� szintaktikai form�it egyedi m�don kezelj�k. Az URI hivatkoz�sokat egyszer�en csak logikai konstansoknak tekintj�k. A t�pus n�lk�li liter�lokat �gy tekintj�k, hogy �nmagukat jelentik, s �gy r�gz�tett jelent�s�k van. A tipiz�lt liter�lok jelent�se egy olyan �rt�k, amely a benne l�v� karakterl�ncnak a benne megjel�lt t�pus szerinti lek�pez�se. Az RDF egy speci�lis jelent�st kapcsol azokhoz a liter�lokhoz, amelyek rdf:XMLLiteral-k�nt vannak tipiz�lva (l�sd a 3. szekci�ban ennek a le�r�s�t.

1.3 Interpret�ci�k

A modell-elm�leti szemantika alapvet� bels� szeml�lete az, hogy egy mondat kimond�sa nem m�s, mint egy t�ny�ll�t�s a vil�gr�l: egyfajta kifejez�se annak, hogy a vil�g val�j�ban �gy van elrendezve, mint egy olyan interpret�ci�, mely igazz� teszi ezt a mondatot. M�s sz�val: egy t�ny�ll�t�s egyen�rt�k� egy korl�toz�s kimond�s�val arr�l, hogy milyen lehet a vil�g. Vegy�k �szre, azonban, hogy itt nincs olyan felt�telez�s, hogy egy t�ny�ll�t�s elegend� inform�ci�t tartalmaz ahhoz, hogy egyetlen kiz�r�lagos interpret�ci�t specifik�ljon. �ltal�ban is lehetetlen elegend� t�ny�ll�t�st tenni b�rmilyen nyelven ahhoz, hogy egyetlen lehets�ges vil�gra korl�tozzuk az interpret�ci�t, �gy teh�t nem l�tezik eff�le fogalom sem, hogy "egy RDF gr�f kiz�r�lagos interpret�ci�ja". �ltal�ban min�l nagyobb egy RDF gr�f – azaz, min�l t�bbet jelent ki a vil�gr�l, ann�l kisebb lesz az interpret�ci�knak az a halmaza, amelyet a gr�f egy t�ny�ll�t�sa igazz� tehet – ann�l kevesebb olyan elrendez�se lehet a vil�gnak, mely igazz� teszi a gr�fot.

Az interpret�ci� al�bbi defin�ci�j�t a matematika nyelv�n fejezz�k ki, �s amit ez szeml�leti �rtelemben jelent, az annyi, hogy egy interpret�ci� �ppen elegend� inform�ci�t ny�jt a vil�g egy lehets�ges elrendez�s�r�l – egy 'lehets�ges vil�gr�l' – ahhoz, hogy egy RDF alapgr�f b�rmelyik tripletj�nek igazs�g�rt�k�t (igaz vagy hamis volt�t) meg lehessen �llap�tani. Az interpret�ci� ezt oly m�don teszi, hogy minden URI hivatkoz�s sz�m�ra specifik�lja, hogy az minek a neve, hogy mit jel�l, �s ha ez egy tulajdons�got jel�l, akkor annak milyen �rt�kei vannak az adott univerzumban l�v� minden egyes dolog sz�m�ra; ha pedig ez egy adatt�pust jel�l, akkor specifik�lja a lek�pez�st az adat lexik�lis form�ja �s �rt�ke k�z�tt. Ez �ppen elegend� inform�ci� ahhoz, hogy meg�llap�thassuk egy alapgr�f tripletj�nek, �s �gy mag�nak a teljes alapgr�fnak is az igazs�g�rt�k�t. (A nem-alapgr�fokat a k�vetkez� szekci�ban t�rgyaljuk.) Jegyezz�k meg, hogy ha ezek k�z�l az inform�ci�k k�z�l b�rmelyiket kihagyn�nk, akkor el�fordulhatna, hogy egyes j�l form�lt tripletek hat�rozott igazs�g�rt�k n�lk�l maradn�nak; tov�bb�, hogy minden m�s inform�ci� is, mint pl. az univerzumban l�v� dolgok egzakt term�szete – tekintet n�lk�l annak bels� �rdek�re – irrelev�ns lenne b�rmelyik triplet t�nyleges igazs�g�rt�ke szempontj�b�l.

Minden interpret�ci�t nevek egy halmaz�hoz viszony�tunk, amelyet az interpret�ci� sz�k�szlet�nek nevez�nk; az interpret�ci�r�l teh�t, szigor�an v�ve, azt mondhatjuk, hogy az mindig egy RDF sz�k�szlet interpret�ci�ja, �s nem mag�� az RDF-�. Egyes interpret�ci�k speci�lis jelent�seket rendelhetnek egy adott sz�k�szlet szimb�lumaihoz. Azok az interpret�ci�k, amelyek sz�m�ra k�z�s egy adott sz�k�szlet speci�lis jelent�se, err�l a sz�k�szletr�l vannak elnevezve (pl. rdf-interpretat�ci�, rdfs-interpret�ci� stb). Az olyan interpret�ci�t, amelynek nincsenek konkr�t extra felt�telei egy sz�k�szletre (bele�rtve mag�t az RDF sz�k�szletet is), egyszer� interpret�ci�nak, vagy csak interpret�ci�nak h�vjuk.

Az RDF a liter�lok t�bb form�j�t haszn�lja. A liter�lok legf�bb szemantikai jellemz�je, hogy az �rt�k�ket nagym�rt�kben meghat�rozza annak a karakterl�ncnak a form�ja, amelyet tartalmaznak. A t�pus n�lk�li liter�lokat (amelyek nem tartalmaznak URI hivatkoz�st), mindig �gy �rtelmezz�k, hogy �nmagukra hivatkoznak, legyenek azok ak�r egyszer� karakterl�ncok, ak�r olyan p�rosok, amelyek egy karakterl�ncb�l �s egy nyelv-tegb�l �llnak; az ilyen karakterl�ncra mink�t esetben �gy hivatkozunk, hogy "leter�l karakterl�nc". A tipiz�lt liter�lok eset�n azonban a jelent�s teljes meghat�roz�sa att�l f�gg, hogy hozz�f�rhet�nk-e valamilyen adatt�pus-inform�ci�hoz, ami csak az RDF-en k�v�l �rhet� el. A tipiz�lt liter�lok jelent�s�nek komplett diszkusszi�ja az 5. fejezetben tal�lhat�, mely bevezeti az adatt�pus interpret�ci� speci�lis fogalm�t. Minden interpret�ci� egy IL lek�pez�st defini�l tipiz�lt liter�lokr�l ezek interpret�ci�ira. Az IL-re vonatkoz�an egyre er�sebb felt�teleket defini�lunk, ahogy az 'interpret�ci�' fogalmat fokozatosan kiterjesztj�k a k�s�bbi szekci�kban.

Ebben a dokumentumban v�gig, prec�z szemantikai felt�teleket adunk meg t�bl�zatos form�ban; ezek k�z�tt lesznek olyan t�bl�zatok, amelyek szemantikai felt�teleket �llap�tanak meg, tov�bb� olyan t�bl�zatok, amelyek igaz �ll�t�sokat �s �rv�nyes k�vetkeztet�si szab�lyokat tartalmaznak, �s olyan t�bl�zatok is, amelyek a szintaxist list�zz�k ki; ezeket a t�bl�zatokat m�s-m�s h�tt�rsz�nnel k�l�nb�ztetj�k meg. Ezeknek a t�bl�zatoknak az egy�ttese az eg�sz szemantika form�lis �sszefoglal�s�t adja meg. Jegyezz�k meg, hogy az RDF szemantik�ja nem f�gg az RDFS szemantik�j�t�l. Az RDF teljes szemantik�j�t az 1. �s a 3. fejezet, az RDFS teljes szemantik�j�t pedig az 1.,a 3. �s a 4. fejezet defini�lja.

Az IEXT(x), az x kiterjed�se (extenzi�ja), azon p�rok halmaza, amelyek azokat az argumentumokat azonos�tj�k, amelyekre a tulajdons�g igaz, vagyis, ez az x bin�r rel�ci�s kiterjed�se. Az a tr�kk hogy megk�l�nb�ztetj�k a rel�ci�t mint objektumot a rel�ci�s kiterjed�s�t�l, lehet�v� teszi, hogy egy tulajdons�g saj�t kiterjed�s�ben is el�fordulhasson, amint azt fentebb m�r t�rgyaltuk.

Az a felt�telez�s, hogy LV az IR r�szhalmaza, ugyanazt jelenti, mintha azt mondan�nk, hogy a liter�l-�rt�keket val�di, 'l�tez�' entit�soknak tekintj�k, ez pedig azzal a kijelent�ssel egyen�rt�k�, hogy a liter�l �rt�kek er�forr�sok. Ez azonban nem implik�lja azt, hogy a liter�lokat URI hivatkoz�sokkal kellene azonos�tanunk. Megjegyezz�k , hogy az LV halmaz a t�pus n�lk�li liter�lok mellett tartalmazhat m�s elemeket is. Technikai okai vannak annak, hogy IL �rt�ktartom�nya mi�rt IR, �s hogy mi�rt nem korl�toz�dik csup�n LV-re. Amikor az interpret�ci�k figyelembe veszik az adatt�pus inform�ci�t, szintaktikailag lehets�ges, hogy egy tipiz�lt liter�l bel�lr�l inkonzisztens legyen, �s az ilyen, rosszul tipiz�lt liter�loknak nem-liter�l (non-literal) �rt�ket kell megjel�lni�k, ahogy az 5. fejezet magyar�zza.

A k�vetkez� szekci�k azt defini�lj�k, hogy egy sz�k�szlet interpret�ci�ja mik�nt hat�rozza meg egy RDF gr�f igazs�g�rt�keit, az RDF kifejez�sek jelent�s�nek (szemantikai "�rt�k�nek") rekurz�v defin�ci�j�val, mely a kifejez�sek k�zvetlen alkifejez�seinek jelent�seire �p�l. Ez �rv�nyes minden tov�bbi szemantikai kiterjeszt�sre is. Az RDF-nek k�tf�le jelent�shordoz�ja van: a nevek jelentik a dolgokat az univerzumban, a tripletek halmazai pedig igazs�g�rt�keket jelentenek.

1.4 Az alapgr�fok jelent�se

Egy RDF alapgr�f jelent�se I-ben rekurz�v m�don van megadva az al�bbi szab�lyok seg�ts�g�vel, amelyek kiterjesztik az I interpret�ci�s lek�pez�st nevekr�l alapgr�fokra. Ezek a szab�lyok (�s a k�s�bb ismertetend� kiterjeszt�seik) �gy m�k�dnek, hogy egy E RDF szintaxis b�rmely szakasz�nak jelent�s�t E k�zvetlen szintaktikai �sszetev�inek jelent�seivel defini�lj�k, lehet�v� t�ve, ily m�don, b�rmilyen RDF k�dszekci� jelent�s�nek egyfajta szintaktikai rekurzi�val t�rt�n� meghat�roz�s�t.

Az al�bbi t�bl�zatban, �s v�gig ebben a dokumentumban az egyenl�s�gjel (=) azonoss�got jelent, az ilyen hegyes z�r�jeles kifejez�sek, mint (<x,y>) pedig az x-b�l �s y-b�l �ll� rendezett p�rt �br�zolj�k. Az RDF gr�fszintaxist az N-Triples nev� triplet not�ci�s konvenci� haszn�lat�val jelezz�k, ahogyan ezt "Az RDF tesztsorozata" dokumentum [RDF-TESZTEK] le�rja: a liter�l karakterl�ncok id�z�jelek k�z�tt szerepelnek, a nyelv tegeket '@' karakterek jelzik, a tripleteket pedig pont karakterek (.) z�rj�k.

Ha egy RDF gr�f sz�k�szlete olyan neveket tartalmaz, amelyek nem szerepelnek egy I interpret�ci� sz�k�szlet�ben – azaz, ha I egyszer�en nem ad szemantikai �rt�ket egy olyan n�vnek, amelyik szerepel a gr�fban – akkor ezek az igazs�gfelt�telek mindig a "hamis" �rt�ket adj�k valamelyik tripletnek a gr�fban, �s ez�ltal mag�nak a gr�fnak is. Megford�tva ez azt jelenti, hogy a gr�f minden t�ny�ll�t�sa implicite azt is kimondja, hogy a gr�fban minden n�v t�nylegesen hivatkozik valamire a vil�gban. A t�bl�zatban l�v� utols� felt�tel implik�lja, hogy egy �res gr�f (a tripletek �res halmaza) trivi�lisan "igaz" �rt�k�.

Figyelj�k meg, hogy a t�pus n�lk�li liter�lok jelent�se mindig benne van LV-ben, b�rmelyik igaz triplet alany�nak �s t�rgy�nak jelent�se pedig benne van IR-ben. �gy b�rmelyik URI hivatkoz�s, amelyik el�fordul egy gr�fban, ak�r �ll�tm�nyk�nt, ak�r pedig alanyk�nt vagy t�rgyk�nt, jelentenie kell valamit az IP �s IR halmazok metszet�ben, b�rmely interpret�ci�ban, amelyik kiel�g�ti a gr�fot.

Illusztrat�v p�ldak�nt megadunk egy kisebb interpret�ci�t a k�vetkez� "mesterk�lt" sz�k�szletre {ex:a, ex:b, ex:c, "b�rmi", "b�rmi"^^ex:b}. Eg�sz sz�mokat haszn�lunk a nem-liter�lis dolgok ('things') jel�l�s�re az univerzumban. Ez nem akarja azt jelenteni, hogy az interpret�ci�kat �gy �rtelmezz�k, hogy aritmetik�r�l sz�lnak, hanem ink�bb azt k�v�nja hangs�lyozni, hogy az univerzumban l�v� dolgok egzakt term�szete irrelev�ns. Az LV b�rmilyen halmaz lehet, ami kiel�g�ti a szemantikai felt�teleket. (Ebben, �s a k�vetkez� p�ld�kban is a "<" �s a ">" szimb�lumokat k�l�nb�z� m�dokon haszn�ljuk: a matematikai haszn�latot k�vetve absztrakt p�rokat �s N-eseket jel�lnek, az N-Triples szintaxisban pedig URI hivatkoz�sokat z�rnak k�zre. Emellett ny�lhegyk�nt is el�fordulhatnak, �s ilyenkor lek�pez�st szimboliz�lnak.)

IR = LV union{1, 2}

IP={1}

IEXT: 1=>{<1,2>,<2,1>}

IS: ex:a=>1, ex:b=>1, ex:c=>2

IL: "b�rmi"^^ex:b =>2

Ez az interpret�ci� az al�bbi tripleteket igazz� teszi:

  <ex:a> <ex:b> <ex:c> .

  <ex:c> <ex:a> <ex:a> .

  <ex:c> <ex:b> <ex:a> .

  <ex:a> <ex:b> "b�rmi"^^<ex:b> .

P�ld�ul, I(<ex:a> <ex:b> <ex:c> .) = igaz ha <I(ex:a),I(ex:c)> eleme IEXT(I(<ex:b>))-nek, azaz, ha <1,2> benne van IEXT(1)-ben, ami {<1,2>,<2,1>} �s �gy val�ban tartalmazza <1,2>-t, teh�t I(<ex:a <ex:b> ex:c>) = igaz.

A negyedik triplet igazs�g�rt�ke annak a meglehet�sen saj�tos interpret�ci�nak a k�vetkezm�nye, amelyet itt a tipiz�lt liter�lok sz�m�ra v�lasztottunk.

Ebben az interpret�ci�ban IP az IR r�szhalmaza; ez jellemz� lesz az RDF tov�bbi szemantikai interpret�ci�ira is, de ez nem k�vetelm�ny.

Ez az interpret�ci� a k�vetkez� tripleteket hamiss� teszi:

  <ex:a> <ex:c> <ex:b> .

  <ex:a> <ex:b> <ex:b> .

  <ex:c> <ex:a> <ex:c> .

  <ex:a> <ex:b> "b�rmi" .

P�ld�ul, I(<ex:a> <ex:c> <ex:b> .) = igaz, ha <I(ex:a), I(<ex:b>)>, azaz <1,1>, eleme IEXT(I(ex:c))-nek; de I(ex:c)=2, ami nincs benne IP-ben, �gy IEXT nincs defini�lva 2-re, ez�rt a felt�tel nem teljes�l, teh�t I(<ex:a> <ex:c> <ex:b> .) = hamis.

Ez hamiss� teszi az �sszes olyan tripletet is, amelyik t�pus n�lk�li liter�lt tartalmaz, mivel a tulajdons�g-kiterjed�sben nincs egyetlen olyan p�r sem, amelyik egy t�pus n�lk�li liter�lt tartalmazna.

Hangs�lyozzuk: ez csak egy lehets�ges interpret�ci�ja ennek a sz�k�szletnek; elk�pzelhet� (v�gtelen�l) sok m�s is. P�ld�ul, ha ezt az interpret�ci�t �gy m�dos�tan�nk, hogy a tulajdons�g-kiterjed�st az 1 helyett a 2-h�z csatoln�nk, akkor a fenti tripletek k�z�l egyik sem lenne "igaz".

Ez a p�lda illusztr�lta, hogy b�rmilyen interpret�ci�, mely lek�pez egy �ll�tm�ny szerep� URI hivatkoz�st valamire, ami nincs benne az IP-ben, az hamiss� teszi a gr�fot.

1.5. Az �res csom�pontok mint egzisztenci�lis v�ltoz�k

Az �res csom�pontokat �gy kezelj�k, hogy ezek egyszer�en csak jelzik valamilyen dolognak a l�tez�s�t an�lk�l, hogy haszn�ln�nk ennek a dolognak a nev�t, vagy b�rmit mondan�nk a nev�r�l. (Ez nem ugyanaz, mintha azt felt�telezn�nk, hogy egy �res csom�pont egy 'ismeretlen' URI hivatkoz�st jel�l; p�ld�ul, ez nem felt�telezi, hogy l�tezik b�rmif�le URI hivatkoz�s, ami erre a dologra hivatkozik. A Skolemiz�c� diszkusszi�ja, mely az A. f�ggel�kben tal�lhat�, relev�ns erre az esetre.)

Egy interpret�ci� specifik�lhatja egy olyan gr�f igazs�g�rt�k�t, amelyik �res csom�pontokat tartalmaz. Ehhez sz�ks�g lesz n�h�ny defin�ci�ra, minthogy az elm�let eddig m�g nem adott semmilyen jelent�st az �res csom�pontoknak. Tegy�k fel, hogy I egy interpret�ci�, �s A egy lek�pez�s �res csom�pontok valamely halmaz�r�l I-nek az IR univerzum�ra, �s defini�ljuk, hogy I+A legyen egy kiterjesztett interpret�ci�, mely olyan, mint I, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy itt A-t haszn�ljuk arra, hogy megadja az �res csom�pontok interpret�ci�j�t. Defini�ljuk �res(E)-t mint az E-ben l�v� �res csom�pontok halmaz�t. Ezut�n a fenti szab�lyok kiterjeszthet�k �gy, hogy tartalmazz�k azt a k�t �j esetet, amelyeket akkor vezet�nk be, amikor �res csom�pontok fordulnak el� a gr�fban:

Vegy�k �szre, hogy ez nem v�ltoztatja meg egy interpret�ci� defin�ci�j�t; ez m�g mindig ugyanazokb�l az IR, IP, IEXT, IS, LV �s IL �rt�kekb�l �ll. Egyszer�en csak kiterjeszti a jelent�sek defini�l�s�nak szab�lyait egy interpret�ci� alatt, �gyhogy ugyanaz az interpret�ci�, amelyik el��ll�tja az igazs�g�rt�keket az alapgr�fok sz�m�ra, az az �res csom�pontokat tartalmaz� gr�fok sz�m�ra is el��ll�tja ezeket, m�g akkor is, ha maguknak az �res csom�pontoknak semmilyen jelent�st sem ad. Vegy�k �szre azt is, hogy az �res csom�pontok, maguk, t�k�letesen j�l defini�lt entit�sok; ezek csak abban k�l�nb�znek a t�bbi csom�pontt�l, hogy nem rendelt�nk hozz�juk jelent�st egy interpret�ci�val, ami azt az intu�ci�t t�kr�zi, hogy ezeknek nincs 'glob�lis' jelent�s�k (azaz nincs jelent�s�k azon a gr�fon k�v�l, amelyben defini�lt�k �ket).

P�ld�ul a k�vetkez� tripletekkel defini�lt gr�f hamis az 1. �br�n bemutatott interpret�ci�ban:

  _:xxx <ex:a> <ex:b> .

  <ex:c> <ex:b> _:xxx .

ugyanis, ha A' az �res csom�pontot 1-re k�pezi le, akkor az els� triplet hamis lesz I+A'-ben, �s ha 2-re k�pezi le, akkor pedig a m�sodik triplet lesz hamis.

Jegyezz�k meg, hogy e tripletek mindegyike, ha egy egyed�l�ll� gr�fnak tekinten�nk, igaz lenne I-ben, a teljes gr�f azonban nem; tov�bb�, ha k�t k�l�nb�z� csom�pont-azonos�t�t haszn�ln�nk a k�t tripletben, jelezve, hogy az RDF gr�fnak nem egy, hanem k�t csom�pontja van, akkor A' az egyik csom�pontot lek�pezhetn� 2-re, a m�sikat pedig 1-re, �s az eredm�ny�l kapott gr�f "igaz" lenne az I interpret�ci� szerint.

Ez t�nylegesen �gy kezeli az �sszes �res csom�pontot, mintha ugyanaz lenne a jelent�s�k, mint az egzisztenci�lisan kvantifik�lt v�ltoz�knak abban az RDF gr�fban, amelyben el�fordulnak, �s amelyeknek a l�t�k�re kiterjed az eg�sz gr�fra. Az N-Triples szintaxis �rtelm�ben ez egy olyan konvenci�val egyen�rt�k�, amelyik a kvantorokat a gr�fnak megfelel� N-Triples dokumentumon k�v�lre, vagy annak a k�ls� hat�r�ra helyezn�. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nehezen megfoghat�, de fontos jelent�sk�l�nbs�g van a k�z�tt a k�t m�velet k�z�tt, amikor k�t gr�f uni�j�t k�pezz�k, illetve amikor az egyes�t�s�ket �ll�tjuk el�. K�t gr�f egyszer� uni�ja megfelel a gr�fban l�v� �sszes triplet konjunkci�j�nak (�S kapcsolat�nak), fenntartva mindazon �res csom�pontok identit�s�t, amelyek mindk�t gr�fban el�fordulnak. Ez teljesen hely�nval�, amikor a gr�fban l�v� inform�ci� egyetlen forr�sb�l j�n, vagy amikor az egyiket a m�sikb�l sz�rmaztatjuk valamilyen �rv�nyes k�vetkeztet�si folyamat r�v�n (mint pl. amikor egy k�vetkeztet�si szab�ly alkalmaz�s�val egy �j tripletet adunk a gr�fhoz). K�t gr�f egyes�t�se �gy kezeli az �res csom�pontokat, mindk�t gr�fban, hogy azok egzisztenci�lisan kvantifik�ltak abban a gr�fban, azaz, egyik gr�f egyetlen �res csom�pontj�nak sem szabad "�tk�borolnia" a m�sik gr�fot k�r�lvev� kvantor l�t�ter�be. Ez hely�nval�, amikor a gr�fok k�l�nb�z� forr�sokb�l j�nnek, �s semmi okunk nincs azt felt�telezni, hogy az egyik gr�f valamelyik �res csom�pontja ugyanarra az entit�sra hivatkozik, mint a m�sik gr�f valamelyik �res csom�pontja.

2. Egyszer� k�vetkezm�nyviszony k�t RDF gr�f k�z�tt

A hagyom�nyos terminol�gi�t k�vetve: I kiel�g�ti E-t, ha I(E)=igaz, �s az RDF gr�fok egy S halmaz�nak (egyszer�) k�vetkezm�nye egy E gr�f, ha minden interpret�ci�, mely kiel�g�ti S minden elem�t, egyben kiel�g�ti E-t is. A k�s�bbi fejezetekben ezeket a fogalmakat adapt�lni fogjuk az interpret�ci�k m�s oszt�lyaihoz is, de ebben a fejezetben, v�gig, 'k�vetkezm�ny' alatt mindig egyszer� k�vetkezm�nyt �rt�nk.

A k�vetkezm�ny az a kulcs-elv, mely a modell-elm�leti szemantik�t a val� vil�g alkalmaz�saihoz kapcsolja. Mint m�r kor�bban megjegyezt�k, egy t�ny�ll�t�ssal tulajdonk�ppen azt mondjuk, hogy a vil�g egy olyan interpret�ci�, mely a t�ny�ll�t�shoz az "igaz" �rt�ket rendeli, Ha A-nak k�vetkezm�nye B, akkor minden interpret�ci�, mely igazz� teszi A-t, igazz� teszi B-t is, �gyhogy A-nak az �ll�t�sa m�r tartalmazza ugyanazt a "jelent�st", mint B-nek �ll�t�sa; azt mondhatn�nk, hogy A jelent�se mintegy tartalmazza, mag�ban foglalja B jelent�s�t. Ha A �s B egym�s k�vetkezm�nyei, akkor mindkett� ugyanazt a dolgot "jelenti", abban az �rtelemben, hogy b�rmelyik�ket kijelentve ugyanazt mondjuk a vil�gr�l. Ennek a megfigyel�snek az �rdekess�ge akkor mutatkozik meg igaz�n, amikor A �s B k�l�nb�z� kifejez�sek, minthogy ilyenkor a k�vetkezm�ny rel�ci� adja meg a megfelel� szemantikai felhatalmaz�st arra, hogy valamely alkalmaz�s az egyiket kik�vetkeztetheti vagy kigener�lhatja a m�sikb�l. A form�lis szemantika a kiel�g�t�s, a k�vetkezm�ny, �s az �rv�nyess�g fogalmain kereszt�l egy nagyon szigor� defin�ci�j�t adja a "jelent�s" fogalm�nak, amely k�zvetlen�l �sszekapcsolhat� olyan sz�m�t�si m�dszerekkel, amelyek meg�llap�thatj�k, hogy valamely �br�zolt tud�s valamilyen transzform�ci�ja meg�rzi-e annak jelent�startalm�t.

B�rmely folyamatot, mely egy E gr�fot konstru�l valamilyen m�s S gr�f(ok)b�l, "(egyszer�en) �rv�nyes"-nek nevez�nk, ha E minden esetben k�vetkezm�nye S-nek; egy�bk�nt pedig �rv�nytelennek kell nevezn�nk. Megjegyzend�, hogy ha egy folyamat �rv�nytelen, az nem jelenti, hogy a konkl�zi� hamis, �s az �rv�nyess�g nem garant�lja, hogy a konkl�zi� igaz. Az �rv�nyess�g azonban a legt�bb garancia, amit egy kijelent�s-logikai nyelv aj�nlhat: igaz inputb�l sohasem von le hamis konkl�zi�t.

Ez a szekci� bemutat n�h�ny alapvet� eredm�nyt az egyszer� k�vetkezm�nyr�l �s az �rv�nyes k�vetkeztet�sr�l. Az egyszer� k�vetkezm�ny m�r viszonylag egyszer� szintaktikai �sszehasonl�t�sokkal is felismerhet�. Az egyszer�en �rv�nyes k�vetkeztet�s k�t alapvet� form�ja RDF-ben, logikai kifejez�sekkel: a k�vetkeztet�s (P �s Q)-b�l P-re, �s a foo(abcd)-b�l a (l�tezik(?x) foo(?x))-re.

Ezek az eredm�nyek csak az egyszer� k�vetkezm�nyre �rv�nyesek, a k�vetkezm�ny kiterjesztett fogalm�ra azonban m�r nem (ez ut�bbiakat a k�s�bbi szekci�kban ismertetj�k). A bizony�t�sokat, amelyek mindegyike egyszer�, az A. mell�kletben adjuk meg; ez a mell�klet le�rja a k�vetkezm�ny n�h�ny m�s tulajdons�g�t is, ami szint�n �rdekes lehet.

�res gr�f lemma. A tripletek �res halmaza b�rmely gr�f k�vetkezm�nye lehet, de a tripletek �res halmaz�nak k�vetkezm�nye csak �nmaga lehet. [Bizony�t�s]

R�szgr�f lemma. Egy gr�fnak k�vetkezm�nye minden r�szgr�fja. [Bizony�t�s]

P�ld�ny lemma. Egy gr�f k�vetkezm�nye b�rmelyik p�ld�ny�nak. [Bizony�t�s]

A viszony az egyes�t�s �s a k�vetkezm�ny k�z�tt egyszer�, �s azonnal nyilv�nval�v� v�lik az al�bbi defin�ci�kb�l:

Egyes�t�si lemma. RDF gr�fok egy S halmaz�nak egyes�t�se S-nek k�vetkezm�nye, S minden tagja pedig az egyes�t�s k�vetkezm�nye. [Bizony�t�s]

Ez azt jelenti, hogy gr�fok egy halmaza a modell-elm�let szempontj�b�l �gy kezelhet�, mintha egyen�rt�k� volna azok egyes�t�s�vel, azaz egyetlen gr�ffal. Ezzel valamelyest r�vid�thet� a terminol�gia: �gy pl. a fenti "S k�vetkezm�nye E" defin�ci� �gy is parafraze�lhat�: S k�vetkezm�nye E, ha minden interpret�ci�, mely kiel�g�ti S-t, kiel�g�ti E-t is.

Az 1.5 szekci�ban megadott p�lda kimutatja, hogy �ltal�ban nem az a helyzet, hogy gr�fok egy halmaz�nak egyszer� uni�ja a halmaz k�vetkezm�nye lenne.

Az egyszer� RDF k�vetkeztet�s f� eredm�nye:

Interpol�ci�s lemma. S k�vetkezm�nye egy E gr�f, ha, �s csak akkor, ha S egyik r�szgr�fja E egyik p�ld�nya. [Bizony�t�s]

Az interpol�ci�s lemma szintaktikai �rtelemben t�k�letesen jellemzi az egyszer� RDF k�vetkezm�nyt. Ahhoz, hogy meg tudjuk �llap�tani, hogy egy RDF gr�fhalmaznak k�vetkezm�nye-e egy m�sik, ellen�rizn�nk kell, hogy van-e a k�vetkezm�nygr�fnak egy olyan p�ld�nya mely az eredeti gr�fhalmaz egyes�t�s�nek egy r�szhalmaza. Term�szetesen, ehhez nem sz�ks�ges t�nylegesen l�trehozni az egyes�t�st. Ha az E k�vetkezm�nyt�l haladunk visszafel�, hat�kony technika lehet, ha a r�szgr�f �tk�ztet�si folyamatban az �res csom�pontokat v�ltoz�kk�nt kezelj�k, lehet�v� t�ve ily m�don, hogy azok egy tal�latot jelz� n�vhez k�t�djenek az S-ben l�v� el�zm�ny-gr�f(ok)ban – vagyis azokban a gr�fokban, amelyekb�l sz�rmaztathat� a k�vetkezm�ny-gr�f. Az Interpol�ci�s lemma kimutatja, hogy ez a folyamat �rv�nyes, �s m�g komplett is, ha az r�szgr�f-�tk�ztet� algoritmus is az. A komplett r�szgr�f-ellen�rz� algoritmusok l�te azt is mutatja, hogy az RDF k�vetkezm�ny eld�nthet�, azaz, van olyan befejez�d� algoritmus, mely meg tudja hat�rozni b�rmely v�ges S halmaz, �s b�rmilyen E gr�f eset�n, hogy E k�vetkezm�nye-e S-nek, vagy sem.

Egy ilyen v�ltoz�-�sszek�t� folyamat csak akkor lenne hely�nval�, ha egy tervezett k�vetkezm�ny konkl�zi�j�ra alkalmazn�nk. Ez annak felel meg, mintha a dokumentumot c�lk�nt vagy k�rd�sk�nt haszn�ln�nk, szemben azzal, mintha t�nyk�nt �ll�tan�nk. Ha ugyanis egy RDF dokumentumot t�nyk�nt kezel�nk, akkor �rv�nytelen lenne �j �rt�keket k�tni b�rmelyik �res csom�pontj�hoz, hiszen az eredm�ny�l kapott gr�f �gy esetleg nem lenne k�vetkezm�nye a t�ny dokumentumnak.

Az Interpol�ci�s lemm�nak van egy k�zvetlen k�vetkezm�nye, egy nem-k�vetkezm�ny krit�rium:

Anonimit�si lemma. Tegy�k fel, hogy E egy sov�ny gr�f �s E' egy val�di p�ld�nya E-nek. Ekkor E' nem k�vetkezm�nye E-nek. [Bizony�t�s]

Ism�t megjegyezz�k, hogy ez csak az egyszer� k�vetkezm�nyre vonatkozik, �s nem azokra a sz�k�szlet-k�vetkezm�ny viszonyokra, amelyeket e dokumentum tov�bbi r�sz�ben defini�lunk.

A k�vetkezm�ny t�bb alapvet� tulajdons�ga k�vetkezik m�g k�zvetlen�l a fenti defin�ci�kb�l �s eredm�nyekb�l, de itt csak a teljess�g kedv��rt eml�tj�k meg �ket:

Monotonit�si lemma. Tegy�k fel, hogy S egy r�szgr�fja S'-nek, �s S k�vetkezm�nye E. Ekkor S' k�vetkezm�nye E. [Bizony�t�s]

A v�ges kifejez�seknek azt a tulajdons�g�t, hogy mindig deriv�lhat�k el�zm�nyek egy v�ges halmaz�b�l, t�m�rs�gnek (compactness) nevezz�k. Azok a szemantika-elm�letek, amelyek t�mogatj�k a k�vetkezm�ny nem-t�m�r fogalm�t, nem rendelkeznek az ehhez sz�ks�ges kisz�m�that� k�vetkeztet�si rendszerekkel.

T�m�rs�gi lemma. Ha S k�vetkezm�nye E, �s E egy v�ges gr�f, akkor S valamely v�ges S' r�szhalmaz�nak k�vetkezm�nye E. [Bizony�t�s]

2.1 Sz�k�szlet-interpret�ci�k �s sz�k�szlet-k�vetkezm�nyek

Az egyszer� interpret�ci�k �s az egyszer� k�vetkezm�nyek akkor tudj�k megragadni az RDF gr�fok szemantik�j�t, amikor a gr�fban szerepl� nevek konkr�t jelent�s�vel egy�ltal�n nem foglalkoznak. Hogy megragadhassuk egy olyan RDF gr�f teljes jelent�s�t, amelyet egy meghat�rozott sz�k�szlet seg�ts�g�vel �rtak le, �ltal�ban sz�ks�g van tov�bbi szemantikai felt�telek megad�s�ra, amelyek er�sebb jelent�st csatolnak az egyes URI hivatkoz�sokhoz �s tipiz�lt liter�lokhoz a gr�fban. Az olyan interpret�ci�kat, amelyeknek extra szemantikai felt�teleket kell kiel�g�teni�k egy bizonyos sz�k�szletre, �ltal�nos form�ban sz�k�szlet-interpret�ci�knak nevezz�k. Az ilyen interpret�ci�kra vonatkoz� k�vetkezm�nyeket pedig �ltal�nos form�ban sz�k�szlet-k�vetkezm�nyeknek h�vjuk. Az interpret�ci�knak �s k�vetkezm�nyeknek ezt az er�sebb fogalm�t egy n�vt�r-prefixszel jel�lj�k, �s �gy hivatkozunk r�juk, mint rdf-interpret�ci�, rdf-k�vetkezm�ny, rdfs-k�vetkezm�ny �s �gy tov�bb. Minden esetben, amikor egy sz�k�szlet jelent�s�t korl�tozzuk, �s hozz� egzakt felt�teleket asszoci�lunk, akkor a sz�k�szletet �s a felt�teleket egy�rtelm�en �s r�szletesen meg kell adnunk.

3. Az RDF sz�k�szlet interpret�l�sa

3.1 RDF-interpret�ci�k

Az RDF sz�k�szlet, rdfV, URI hivatkoz�sok halmaza az rdf: n�vt�rben:

Egy V sz�k�szlet rdf-interpret�ci�ja (V uni� rdfV)-nek egy egyszer� I interpret�ci�ja, mely kiel�g�ti azokat az extra felt�teleket, amelyeket az al�bbi t�bl�zat �r le, valamint az �sszes tripletet, amelyek az ut�na k�vetkez� t�bl�zatban vannak felsorolva. Ezeket a tripleteket rdf axiomatikus tripleteknek nevezz�k.

Az els� felt�telt �gy tekinthetj�k, mint amelyik az interpret�ci� univerzum�ban l�v� er�forr�sok halmazak�nt defini�lja IP-t, amelynek az �rt�ke az I(rdf:type) tulajdons�g I(rdf:Property) �rt�ke. Az univerzumnak az ilyen r�szhalmazai k�zponti szerepet j�tszanak az RDFS interpret�ci�kban. Megjegyzend�, hogy ez a felt�tel elv�rja, hogy IP r�szhalmaza legyen IR-nek. A harmadik felt�tel azt k�ti ki, hogy a rosszul tipiz�lt XML-liter�lok valami m�st jelentsenek, mint liter�l-�rt�ket: ez lesz a szabv�nyos m�dja a rosszul form�lt liter�lok kezel�s�nek.

A k�s�bb k�vetkez� 4. fejezetben le�rt rdfs-interpret�ci�k tov�bbi szemantikai felt�teleket (�rt�ktartom�ny- �s �rv�nyess�gik�r-felt�teleket) rendelnek az RDF sz�k�szletben szerepl� tulajdons�gokhoz, �s m�s szemantikai kiterjeszt�sek m�g tov�bbi felt�teleket is kik�thetnek (MAY impose) az�rt, hogy m�g tov�bb korl�tozz�k ezek jelent�s�t. K�vetelm�ny azonban, hogy az ilyen felt�teleknek kompatibiliseknek kell lenni�k (MUST be compatible) azokkal a felt�telekkel, amelyeket ebben a szekci�ban le�runk.

P�ld�ul a k�vetkez� rdf-interpret�ci� kiterjeszti az 1. �br�n bemutatott egyszer� interpret�ci�t arra az esetre, ahol V tartalmazza rdfV-t is. Az egyszer�s�g kedv��rt ebben a p�ld�ban mell�zz�k az XML-liter�lokat.

IR = LV uni� {1, 2, T , P}

IP = {1, T}

IEXT: 1=>{<1,2>,<2,1>}, T=>{<1,P>,<T,P>}

IS: ex:a=>1, ex:b=>1, ex:c=> 2, rdf:type=>T, rdf:Property=>P, rdf:nil=>1, rdf:List=>P,  rdf:Statement=>P, rdf:subject=>1, rdf:predicate=>1, rdf:object=>1, rdf:first=>1, rdf:rest=>1, rdf:Seq=>P, rdf:Bag=>P, rdf:Alt=>P, rdf:_1, rdf:_2, ... =>1

(Az �bra sz�vege: A piros sz�nnel jel�lt lek�pez�sek azt mutatj�k, hogy ez az interpret�ci� kiel�g�ti az rdf:type rdf:type rdf:property tripletet.)

Ez nem a legkisebb rdf-interpret�ci�, amelyik kiterjeszthetn� az el�z� p�ld�t, hiszen megtehett�k volna, hogy az IEXT(T) legyen {<1,2>,<T,2>}, �s kezelhett�k volna an�lk�l, hogy P benne lenne az univerzumban. �ltal�ban egy adott entit�s egy interpret�ci�ban t�bb 'szerepet' is j�tszhat egyidej�leg, addig a hat�rig, am�g ez megtehet� an�lk�l, hogy megs�rten�nk b�rmelyik el��rt szemantikai felt�telt. A fenti interpret�ci� – p�ldak�ppen – a tulajdons�gokat azonos�tja a list�kkal; k�nnyen lehet, hogy m�s interpret�ci�k nem alkalmazn�nak ilyen azonos�t�st.

Minden rdf-interpret�ci� egyben egyszer� interpret�ci� is. A t�bblet-strukt�ra nem akad�lyozza meg abban, hogy az egyszer�bb szerepet is elj�tssza.

3.2. RDF-k�vetkezm�ny

S-nek rdf-k�vetkezm�nye E, amikor minden rdf-interpret�ci�, mely kiel�g�ti S minden elem�t, egyben kiel�g�ti E-t is. Ez a fogalmaz�s k�veti az egyszer� k�vetkezm�ny 2. fejezetben megadott defin�ci�j�t, �s csak abban t�r el att�l, hogy rdf-interpret�ci�ra hivatkozik egyszer� interpret�ci� helyett. Az rdf-k�vetkezm�ny a sz�k�szlet k�vetkezm�nyek egyik p�ld�ja.

K�nnyen bel�that�, hogy a 2. fejezet lemm�i k�z�l nem mindegyik alkalmazhat� az rdf-k�vetkezm�nyre: p�ld�ul az al�bbi triplet:

rdf:type rdf:type rdf:Property .

"igaz" minden rdf-interpret�ci�ban, s �gy az �res gr�f rdf-k�vetkezm�nye is lehet, ami viszont ellentmond az rdf-k�vetkezm�nyre vonatkoz� interpol�ci�s lemm�nak. A 7.2 szekci� le�rja az rdf-k�vetkezm�ny felismer�s�nek egzakt felt�teleit.

3.3. T�rgyias�t�s, kont�nerek, kollekci�k �s az rdf:value

Az RDF szemantikai felt�telei jelent�s form�lis korl�toz�sokat csak a k�zponti RDF sz�k�szlet jelent�s�re vezetnek be, �gy az rdf-k�vetkezm�ny �s az rdf-interpret�ci� fogalmak minden tov�bbi v�ltoztat�s n�lk�l �rv�nyesek a sz�k�szlet fennmarad� r�sz�re. Ez a r�sz mag�ban foglalja azt a sz�k�szletet, amelyet kont�nerek �s z�rt kollekci�k le�r�s�ra sz�ntak, de mag�ban foglalja az �n. t�rgyias�t�si sz�k�szletet is, mely lehet�v� teszi, hogy egy RDF gr�f k�r�l�rjon �s bemutasson tripleteket. Ebben a szekci�ban �ttekintj�k ennek a sz�k�szletnek a sz�nd�kolt jelent�seit, �s felh�vjuk a figyelmet n�h�ny olyan intuit�v k�vetkezm�nyre, amelyet nem t�mogat a form�lis modell-elm�let. A szemantikai kiterjeszt�sek korl�tozhatj�k (MAY limit) ezeknek a sz�k�szleteknek a form�lis interpret�ci�j�t, hogy megfeleljenek ezeknek a sz�nd�kolt jelent�seknek.

Az intuit�v k�vetkezm�nyekre vonatkoz� felt�teleknek a kihagy�sa a form�lis szemantik�b�l egy tervez�si d�nt�s volt, annak �rdek�ben, hogy a nyelv alkalmazkodj�k az RDF haszn�lat m�r megl�v�, k�l�nb�z� v�ltozataihoz, �s hogy egyszer�s�dj�k a form�lis RDF k�vetkezm�nyeket ellen�rz� folyamatok implement�ci�ja. Az alkalmaz�sok d�nthetnek pl. �gy, hogy speci�lis elj�r�si technik�kat haszn�lnak az RDF kollekci�s sz�k�szlet�nek a megval�s�t�s�ra.

3.3.1 T�rgyias�t�s

A szemantikai kiterjeszt�sek korl�tozhatj�k (MAY limit) ezek interpret�ci�j�t, �gyhogy egy ilyen form�j� triplet:

aaa rdf:type rdf:Statement .

csak akkor lesz "igaz" I-ben, ha I(aaa) egy RDF triplet szimb�luma valamely RDF dokumentumban, �s a h�rom tulajdons�g, amikor egy �gy megjel�lt tripletre alkalmazzuk, ugyanazokkal az �rt�kekkel rendelkezik, mint ennek a tripletnek a megfelel� komponensei.

Ezt illusztr�lhat� a k�vetkez� k�t RDF gr�ffal, amelyek k�z�l az els� csak egyetlen tripletb�l �ll:

<ex:a> <ex:b> <ex:c> .

�s

_:xxx rdf:type rdf:Statement .
_:xxx rdf:subject <ex:a> .
_:xxx rdf:predicate <ex:b> .
_:xxx rdf:object <ex:c> .

A m�sodik gr�fot az els� gr�f t�rgyias�t�s�nak h�vjuk; azt az �res csom�pontot pedig, amellyel a m�sodik gr�fban az els� gr�f tripletj�re hivatkozunk, n�mileg zavarkelt�en t�rgyias�tott tripletnek nevezz�k. (Ez nemcsak �res csom�pont, hanem URI hivatkoz�s is lehet.) A t�rgyias�t�si sz�k�szlet sz�nd�kolt interpret�ci�j�ban a m�sodik gr�fot azzal tehetn�nk igazz� egy I interpret�ci�ban, ha �gy interpret�ln�nk a t�rgyias�tott tripletet, mintha az az els� gr�f tripletj�nek szimb�lum�ra hivatkozna valamilyen konkr�t RDF dokumentumban (felt�ve, hogy ez a szimb�lum �rv�nyes RDF), �s azut�n I seg�ts�g�vel �gy interpret�ln�nk azt a szintaktikus tripletet, amelyet a szimb�lum el��ll�t, hogy e triplet alany�nak, �ll�tm�ny�nak �s t�rgy�nak interpret�ci�ja azonos legyen a t�rgyias�t�sban �s abban a tripletben, amelyet a t�rgyias�t�s le�r. Ezt (az alanyra) form�lisabban �gy �rhatn�nk le: <x,y> benne van IEXT(I(rdf:subject))-ben, ahol x egy ilyen form�tum� RDF triplet szimb�luma:

aaa bbb ccc .

�s y azonos I(aaa)-val – �s ugyan�gy tov�bb, az �ll�tm�ny �s a t�rgy eset�ben is. Vegy�k �szre, hogy az rdf:subject tulajdons�g �rt�ke nem az alany URI hivatkoz�sa, maga, hanem annak az interpret�ci�ja, �s �gy ez a felt�tel egy k�tfokozat� interpret�ci�s folyamatot felt�telez: az egyikben interpret�lnunk kell a t�rgyias�tott csom�pontot (a t�rgyias�t�sban l�v� tripletek alany�t), hogy egy m�sik tripletre hivatkozz�k, �s azut�n �gy kezelve a tripletet mint RDF szintaxist, ism�t alkalmazzuk az interpret�ci�s lek�pez�st, hogy megkapjuk azt, amire az alanya hivatkozik. Ez megk�veteli, hogy a tripletszimb�lumok els�rend� entit�sk�nt szerepeljenek egy interpret�ci� IR univerzum�ban. �sszefoglalva: egy t�rgyias�t�s jelent�se az, hogy l�tezik egy dokumentum, mely tartalmaz egy tripletszimb�lumot, mely ugyanazt jelenti, mint amit az els� gr�f jelent, b�rmi legyen is az. Megjegyezz�k, hogy a t�rgyias�t�si sz�k�szlet ilyen felfog�sa nem �gy �rtelmezi a t�rgyias�t�st, mint az id�zet egy form�j�t, hanem �gy, hogy a t�rgyias�t�s le�rja azt a viszonyt, mely egy triplet szimb�luma, �s azok k�z�tt az er�forr�sok k�z�tt �ll fenn, amelyekre a triplet hivatkozik. Intuit�ve a t�rgyias�t�st �gy olvassuk: "ez az RDF szakasz ezekr�l a dolgokr�l sz�l", �s nem �gy, hogy "ennek az RDF szakasznak ez a form�ja".

Az itt le�rt szemantikai kiterjeszt�s elv�rja hogy az a triplet, amelyet a t�rgyias�t�s le�r – a fenti p�ld�ban az I(_:xxx) –, egy konkr�t szimb�lum vagy triplet p�ld�ny legyen egy (val�di vagy k�pzeletbeli) RDF dokumentumban, �s nem egy 'absztrakt' triplet, amelyet egy nyelvtani form�nak tekint�nk. El�fordulhat ugyanis t�bb olyan entit�s is, mely azonos alany-�ll�tm�ny-t�rgy tulajdons�gokkal rendelkezik. Noha egy gr�fot tripletek halmazak�nt defini�lunk, t�bb ilyen, azonos strukt�r�j� szimb�lum is el�fordulhat a k�l�nb�z� dokumentumokban. �gy ak�r azt is lehetne �ll�tani, hogy a fenti m�sodik gr�fban l�v� �res csom�pont nem is az els� gr�fban l�v� tripletre hivatkozik, hanem valami m�s tripletre, amelynek azonos a strukt�r�ja. A t�rgyias�t�snak ezt a konkr�t interpret�ci�j�t olyan alkalmaz�si esetek alapj�n v�lasztott�k meg, ahol eff�le tulajdons�gokat alkalmaznak a t�rgyias�tott tripletre, mint a k�sz�t�s d�tuma vagy eredet-inform�ci�ja, amelyeknek csak akkor van �rtelm�k, ha felt�telezz�k, hogy a szimb�lum vagy a triplet egy meghat�rozott p�ld�ny�ra vonatkoznak.

Noha az RDF alkalmaz�sok az RDF dokumentumokban t�rgyias�t�st haszn�lhatnak a tripletszimb�lumokra val� hivatkoz�sra, a kapcsolatot a dokumentum �s a t�rgyias�t�sa k�z�tt az RDF gr�fszintaxis�n k�v�l es� eszk�z�kkel kell fenntartaniuk. (Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja [RDF-SZINTAXIS] szerint az rdf:ID attrib�tumot haszn�lhatjuk egy triplet le�r�s�ban arra a c�lra, hogy el��ll�tsuk annak a tripletnek a t�rgyias�t�s�t, ahol a t�rgyias�tott triplet egy URI hivatkoz�s lesz, amelyet a dokumentum b�zis-URI-j�b�l, valamint az rdf:ID �rt�k�b�l mint er�forr�sr�sz-azonos�t�b�l konstru�lunk.) Minthogy egy triplet t�rgyias�t�s�nak a kijelent�se implicite nem jelenti ki mag�t a tripletet, ez azt jelenti, hogy nem �ll fenn k�vetkezm�ny-viszony a triplet �s a t�rgyias�t�sa k�z�tt. Ez�rt a t�rgyias�t�si sz�k�szletben nincsenek is erre vonatkoz� t�nyleges szemantikai korl�toz�sok azokon t�l, amelyek az rdf-interpret�ci�ra is vonatkoznak.

Egy triplet t�rgyias�t�s�nak teh�t nem k�vetkezm�nye a triplet, �s a tripletnek sem k�vetkezm�nye a t�rgyias�t�sa. (A t�rgyias�t�s csup�n annyit mond, hogy a tripletszimb�lum l�tezik, �s hogy mir�l sz�l, de azt nem mondja, hogy a triplet "igaz". Ez a m�sodik nem-k�vetkezm�ny annak a t�nynek a velej�r�ja, hogy egy triplet kijelent�se nem �ll�tja automatikusan, hogy l�tezik olyan tripletszimb�lum az univerzumban, amelyet a triplet le�r. P�ld�ul a triplet szerepelhet egy �llatokat le�r� ontol�gi�ban, amelyet egy olyan interpret�ci� el�g�tene ki, amelyben az univerzum csak �llatokat tartalmaz; egy ilyen interpret�ci�ban ennek a tripletnek a t�rgyias�t�sa ny�lv�n hamis lenne.)

Mivel az RDF gr�fban/gr�fokban a viszony a tripletek �s azok t�rgyias�t�sa k�z�tt nem kell, hogy egy-az-egyhez t�pus� legyen, egy t�rgyias�t�ssal le�rt entit�s tulajdons�g�t megad� �ll�t�sb�l nem sz�ks�gszer�en k�vetkezik, hogy ez a tulajdons�g �rv�nyes lesz egy m�sik ugyanilyen entit�s eset�re is. (M�g akkor sem lesz felt�tlen�l �rv�nyes, ha ez a m�sik entit�s ugyanazokb�l a komponensekb�l �ll.) P�ld�ul ebb�l a k�t t�rgyias�t�sb�l, �s ebb�l az egy tulajdons�g-kijelent�sb�l:

_:xxx rdf:type rdf:Statement .
_:xxx rdf:subject <ex:subject> .
_:xxx rdf:predicate <ex:predicate> .
_:xxx rdf:object <ex:object> .
_:yyy rdf:type rdf:Statement .
_:yyy rdf:subject <ex:subject> .
_:yyy rdf:predicate <ex:predicate> .
_:yyy rdf:object <ex:object> .
_:xxx <ex:property> <ex:foo> .

nem k�vetkezik ez:

_:yyy <ex:property> <ex:foo> .

3.3.2 RDF kont�nerek

Az RDF sz�k�szleteket bocs�t rendelkez�s�nkre a kont�nerek h�rom oszt�ly�nak le�r�s�hoz. A kont�nereknek van egy t�pusuk, �s a tagjaik felsorolhat�k r�gz�tett sz�m� kont�nertags�g-tulajdons�g seg�ts�g�vel. Ezeket a tulajdons�gokat index-sz�mokkal l�thatjuk el, hogy meg tudjuk k�l�nb�ztetni �ket egym�st�l, de ezek az indexek nem sz�ks�gszer�en jelentenek sorrendet vagy egy�b rendezetts�get mag�ban a kont�nerben (n�h�ny kont�nert�pust eleve rendezetlennek tekint�nk).

Az al�bb le�rt RDFS sz�k�szlet hozz�ad az RDF sz�k�szlet�hez egy generikus tags�gtulajdons�got, mely a poz�ci�j�t�l f�ggetlen�l �rv�nyes, �s hozz�ad olyan oszt�lyokat, amelyek tartalmazz�k az �sszes kont�nert �s tags�gtulajdons�got.

�gy kell felfogni ezt az RDF sz�k�szletet, mint amelyik le�rja a kont�nereket, �s nem �gy, mint amelyik konstru�lja �ket, ahogy a programnyelvekn�l szok�sos. Ilyen n�zetb�l a t�nyleges kont�nerek a szemantikai univerzum entit�sai, �s azok az RDF gr�fok, amelyek ezt a sz�k�szletet haszn�lj�k, csak nagyon alapvet� inform�ci�kat ny�jthatnak ezekr�l az entit�sokr�l (pl. jellemezhetik a kont�ner t�pus�t, �s r�szleges inform�ci�t szolg�ltathatnak a kont�ner tagjair�l). Az RDF kont�ner sz�k�szlet ilyen korl�tai miatt sok olyan 'term�szetes' felt�telez�s marad, amelyre vonatkoz�an az RDF modell-elm�lete form�lisan nem int�zkedik. Ezt azonban nem szabad egy olyan jelent�sk�nt �rtelmezni, hogy ezek a felt�telez�sek hamisak, hanem csup�n olyannak, hogy az RDF form�lisan nem defini�l olyan k�vetkezm�nyt, hogy ezeknek igazaknak kell lenni�k.

Nincsenek megadva speci�lis szemantikai felt�telek a kont�ner sz�k�szletre: az egyetlen 'strukt�ra', amelyet az RDF a kont�nerei sz�m�ra felt�telez, kik�vetkeztethet� ennek a sz�k�szletnek a haszn�lat�b�l, valamint az RDF �ltal�nos szemantikai felt�teleib�l. Ez mind�ssze annyi, hogy tudja, milyen t�pus� a kont�ner, �s ismeri a kont�ner tagjainak a r�szleges felsorol�s�t. A sz�nd�kolt haszn�lati m�d az, hogy az rdf:Bag t�pus� dolgokat rendezetlennek tekintj�k, �s megengedj�k a tagjaik duplik�ci�j�t; az rdf:Seq t�pus� dolgokat rendezettnek felt�telezz�k, m�g az rdf:Alt kont�nert�pust alternat�v�k gy�jtem�ny�nek fogjuk fel, egy esetleges preferencia-sorrenddel. A rendezett kont�nerekben a tagok sorrendj�t a kont�nertags�g-tulajdons�gok numerikus �rt�ke jelzi, amelyet egyetlen �rt�k�nek tekint�nk. Ezek az inform�lis interpret�ci�k azonban nem t�kr�z�dnek semmilyen form�lis RDF k�vetkezm�nyben.

Az RDF nem t�mogat semmi olyan k�vetkezm�nyt, ami egy rdf:Bag tagjainak k�l�nb�z� sorrendben t�rt�n� felsorol�s�b�l sz�rmazhatna. P�ld�ul ennek a felsorol�snak:

_:xxx rdf:type rdf:Bag .
_:xxx rdf:_1 <ex:a> .
_:xxx rdf:_2 <ex:b> .

nem k�vetkezm�nye ez:

_:xxx rdf:_1 <ex:b> .
_:xxx rdf:_2 <ex:a> .

Vegy�k �szre, hogy ha ez a konkl�zi� �rv�nyes lenne, akkor az eredeti gr�ffal val� egyes�t�s�nek az eredm�nye szint�n egy �rv�nyes k�vetkezm�ny lenne, mely azt mondan� ki, hogy mindk�t tag el�fordult mindk�t poz�ci�n. Ez annak a t�nynek a k�vetkezm�nye, hogy az RDF egy tiszt�n deklarat�v nyelv.

Nincs olyan felt�telez�s, hogy egy kont�ner tulajdons�ga �rv�nyes b�rmelyik tagj�ra, vagy megford�tva.

Nincs olyan form�lis ig�ny, hogy a h�rom kont�neroszt�ly diszjunkt legyen, �gyhogy kijelenthet� p�ld�ul valamir�l hogy az egyidej�leg rdf:Bag �s rdf:Seq is. Olyan felt�telez�s sincs, hogy a kont�nerek tagjainak index-sz�moz�sa folyamatos, �gyhogy pl. ebb�l a szekvencia-kont�nerb�l:

_:xxx rdf:type rdf:Seq.
_:xxx rdf:_1 <ex:a> .
_:xxx rdf:_3 <ex:c> .

nem k�vetkezik ez a triplet:

_:xxx rdf:_2 _:yyy .

Az RDF-ben nincs m�d arra, hogy 'lez�rjunk' egy kont�nert, azaz kijelents�k, hogy r�gz�tett sz�m� tagja van. Ez annak a t�nynek a t�kr�z�d�se, hogy – teljesen konzisztens m�don – b�rmikor adhatunk egy olyan tripletet egy gr�fhoz, mely egy �jabb tags�gtulajdons�got deklar�l egy kont�ner sz�m�ra. �s v�g�l: nincs olyan be�p�tett felt�telez�s, hogy egy RDF kont�nernek csak v�ges sok tagja lehet.

3.3.3 RDF kollekci�k

Az RDF tartalmaz egy sz�k�szletet kollekci�k (azaz 'lista-strukt�r�k') le�r�s�ra, "fej-farok" l�ncok seg�ts�g�vel. A kollekci�k k�l�nb�znek a kont�nerekt�l annyiban, hogy el�gaz�si strukt�r�kat tesznek lehet�v�, �s explicit z�r� elemmel rendelkeznek, amellyel lehet�v� teszik az alkalmaz�soknak, hogy meghat�rozz�k a kollekci� elemeinek egzakt halmaz�t.

Ugyan�gy, mint a kont�nerek eset�ben, a kollekci�s sz�k�szletre sincsenek megadva speci�lis felt�telek azon k�v�l, hogy az rdf:nil t�pus egy rdf:List. Ezt a sz�k�szletet tipikusan olyan k�rnyezetekben val� haszn�latra sz�nt�k, ahol a kont�nert �res csom�pontokkal �rjuk le, hogy �gy �sszekapcsolhassuk az elemek egy 'j�l form�lt' sorozat�t, ahol az elemek mindegyik�t k�t ilyen form�j� triplet �rja le:

_:c1 rdf:first aaa .
_:c1 rdf:rest _:c2

ahol az utols� elemet az rdf:nil haszn�lat�val jelezz�k, amelyet az rdf:rest �rt�kek�nt adunk meg. Egy ismer�s konvenci�val az rdf:nil-t egy �res kollekci�nak tekinthetj�k. Minden ilyen gr�f annak kijelent�s�vel egyenl�, hogy a kollekci� l�tezik, �s minthogy a kollekci� elemei meghat�rozhat�k a v�gign�z�s�kkel, ez gyakran elegend� arra, hogy az alkalmaz�sok meghat�rozhass�k az ilyen gr�f jelent�s�t. Megjegyzend� azonban, hogy a szemantika nem v�rja el, hogy b�rmilyen kollekci� l�tezz�k azokon k�v�l, amelyek explicit m�don meg vannak eml�tve egy gr�fban (valamint az �res kollekci�n k�v�l). P�ld�ul, az al�bbi kollekci� l�tez�se, amelyik k�t elemet tartalmaz, nem garant�lja automatikusan, hogy egy hasonl� kollekci�, permut�lt elemekkel, �gyszint�n l�tezik:


_:c1 rdf:first <ex:aaa> .
_:c1 rdf:rest _:c2 .
_:c2 rdf:first <ex:bbb> .
_:c2 rdf:rest rdf:nil .

ennek nem k�vetkezm�nye ez:

_:c3 rdf:first <ex:bbb> .
_:c3 rdf:rest _:c4 .
_:c4 rdf:first <ex:aaa> .
_:c4 rdf:rest rdf:nil .

Hasonl�k�ppen, az RDF semmif�le 'j�l form�lts�gi' felt�telt nem k�t ki ennek a sz�k�szletnek a haszn�lat�n�l, �gyhogy �rhatunk olyan RDF gr�fokat is, amelyek ilyen k�l�nleges objektumok l�tez�s�t is kijelenthetik, mint pl. el�gaz� v�g� list�k, nem lista-elemmel v�gz�d� list�k, vagy ak�r t�bbfej� list�k:

_:666 rdf:first <ex:aaa> .
_:666 rdf:first <ex:bbb> .
_:666 rdf:rest <ex:ccc> .
_:666 rdf:rest rdf:nil .

M�g az is lehets�ges, hogy olyan tripletek halmaz�t �rjuk le, amelyek alulspecifik�lj�k a kollekci�t (pl. oly m�don, hogy nem adj�k meg az rdf:rest tulajdons�g �rt�k�t).

Szemantikai kiterjeszt�sek megadhatnak (MAY place) extra szintaktikai korl�toz�sokat (j�l form�lts�gi felt�teleket) erre a sz�k�szletre, hogy kiz�rj�k az ilyen jelleg� gr�fokat. Kitilthatj�k tov�bb� (MAY exclude) a kollekci�s sz�k�szlet olyan interpret�ci�it is, amelyek megs�rtik azt a konvenci�t, hogy a fenti form�tum�, k�t tripletb�l �ll�, �s rdf:nil-lel v�gz�d� 'l�ncolt' kollekci�k alanya mindig egy teljesen rendezett sorozatot jelent, amelynek elemeit a t�telek rdf:first �rt�kei adj�k, m�gpedig abban a sorrendben, amelyben az rdf:rest tulajdons�gokon kereszt�l v�gigj�rjuk a kollekci�t az alanyt�l az rdf:nil-ig. Ez a konvenci� megenged olyan sorozatokat is, amelyek m�s sorozatokat tartalmaznak.

Megjegyezz�k, hogy az al�bbiakban le�rt RDFS szemantikai felt�telek megk�vetelik, hogy az rdf:first tulajdons�g minden alany�nak, �s az rdf:rest tulajdons�g minden alany�nak a t�pusa (rdf:type) rdf:List kell hogy legyen.

3.3.4 rdf:value

Az rdf:value sz�nd�kolt haszn�lat�nak intuit�v magyar�zata megtal�lhat� "Az RDF bevezet� tank�nyve" [RDF-BEVEZET�S] dokumentumban. Ezt tipikusan egy olyan tulajdons�g 'els�dleges' vagy 'f�' �rt�k�nek azonos�t�s�ra haszn�ljuk, amelynek t�bb �rt�ke lehet, vagy amelyiknek az �rt�ke egy �sszetett entit�s, t�bb saj�t tulajdons�ggal vagy adatt�pus-m�dos�t� elemmel (facet).

Mivel az rdf:value lehets�ges alkalmaz�sainak a ter�lete ilyen sz�les, neh�z megfogalmazni erre egy olyan le�r�st, mely lefedn� az �sszes sz�nd�kolt jelent�st, vagy alkalmaz�si esetet. A felhaszn�l�nak ez�rt �gyelnie kell arra, hogy az rdf:value jelent�se alkalmaz�sr�l alkalmaz�sra v�ltozhat. A gyakorlatban a sz�nd�kolt jelent�se gyakran vil�gosan kider�l a kontextusb�l, de k�nnyen elveszhet, amikor gr�fokat egyes�t�nk, vagy amikor konkl�zi�kat vonunk le bel�l�k.

4. Az RDFS sz�k�szlet interpret�l�sa

4.1 RDFS-interpret�ci�k

Az RDF S�ma [RDF-SZ�K�SZLET] kiterjeszti az RDF-et egy nagyobb sz�k�szlettel (rdfsV), amely komplexebb szemantikai korl�toz�sokkal rendelkezik:

(Az rdfs:comment, rdfs:seeAlso, rdfs:isDefinedBy �s az rdfs:label kifejez�seket az�rt vett�k fel ide, mert n�h�ny korl�toz�s, mely �rv�nyes a haszn�latukra, megadhat� az rdfs:domain, az rdfs:range �s az rdfs:subPropertyOf haszn�lat�val. Ezen k�v�l, a form�lis szemantika nem rendel hozz�juk semmi m�s speci�lis jelent�st.)

Noha nem felt�tlen�l sz�ks�ges, de hely�nval� az RDFS szemantik�j�t egy �j szemantikai konstrukci�, az 'oszt�ly' fogalomk�r�ben kifejezve megadni (az oszt�ly egy er�forr�s, mely az univerzumban l�v�, olyan dolgok halmaz�t �br�zolja, amelyek mindegyik�nek rdf:type tulajdons�ga ez az oszt�ly). Az oszt�lyokat olyan dolgokk�nt defini�ljuk, amelyeknek a t�pusa rdfs:Class. Egy interpret�ci�ban szerepl� �sszes oszt�ly halmaz�t a tov�bbiakban IC-vel jel�lj�k. A szemantikai felt�teleket egy, az IC-r�l IR r�szhalmazainak halmaz�ra t�rt�n� ICEXT lek�pez�s �rtelm�ben adjuk meg, ahol az ICEXT r�vid�t�st �gy olvassuk: "interpret�ci�beli oszt�lykiterjed�se" (Class Extension in I).

Az ICEXT �s az IC jelent�s�t az RDFS sz�k�szlet rdf-interpret�ci�j�ban teljes m�rt�kben defini�lja az "RDFS szemantikai felt�telei" t�bl�zat els� k�t felt�tele (l�sd al�bb). Figyelj�k meg, hogy egy oszt�ly kiterjed�se lehet �res; tov�bb�, hogy (amint azt kor�bban m�r megjegyezt�k) k�t k�l�nb�z� oszt�ly t�pus� entit�snak az oszt�lykiterjed�se lehet azonos; valamint, hogy az rdfs:Class oszt�lykiterjed�se tartalmazza az rdfs:Class oszt�lyt (azaz �nmag�t) is.

V-nek egy rdfs-interpret�ci�ja egy I rdf-interpret�ci� (V uni� rdfV uni� rdfsV)-re, mely kiel�g�ti a k�vetkez� t�bl�zatban felsorolt szemantikai felt�teleket, valamint az ut�na k�vetkez� t�bl�zatban szerepl� �sszes tripletet, amelyeket RDFS axiomatikus tripleteknek nevez�nk.

Mivel I egy rdf-interpret�ci�, az els� felt�tel implik�lja, hogy IP = ICEXT(I(rdf:Property)).

Ezekben az axi�m�kban �s felt�telekben van n�mi redundancia: p�ld�ul Az RDF axiomatikus tripletjei, egy kiv�tel�vel, sz�rmaztathat�k az RDFS axiomatikus tripletjeib�l, valamint az ICEXT, rdfs:domain �s rdfs:range szemantikai felt�teleib�l. A t�bbi tripletet, amelyeknek igaznak kell lenni�k minden rdfs-interpret�ci�ban, az al�bbi t�bl�zat tartalmazza:

Jegyezz�k meg, hogy az adatt�pusoknak is lehet oszt�lykiterjed�s�k, ugyanis, ezeket szint�n oszt�lyoknak tekintj�k az RDFS-ben. Amint az rdf:XMLLiteral oszt�lykiterjed�s�re megadott szemantikai felt�telek illusztr�lt�k, egy adatt�pus-oszt�ly egyedei az adatt�pus �rt�kei. Ezt a k�vetkez�, 5. fejezet t�rgyalja r�szletesebben. Az rdfs:Literal oszt�ly tartalmazza az �sszes liter�l �rt�k�t; k�vetelm�ny azonban, hogy azok a tipiz�lt liter�lok, amelyeknek a karakterl�nca nem felel meg az adatt�pusuk lexik�lis k�vetelm�nyeinek, ne ebben az oszt�lyban rendelkezzenek jelent�ssel. Az rdf-interpret�ci�kra megadott szemantikai felt�telek implik�lj�k, hogy az ICEXT(I(rdf:XMLLiteral)) a j�l tipiz�lt XML-liter�lok minden XML �rt�k�t tartalmazz�k.

Ha egyes�tj�k az rdf:XMLLiteral-ra �s az rdfs:range-re vonatkoz� felt�teleket, akkor ellentmond� kijelent�seket is �rhatunk az RDFS-ben. Ez t�rt�nik, ha kijelentj�k, hogy egy tulajdons�g�rt�knek az rdf:XMLLiteral oszt�lyban kell lennie, de ezt a tulajdons�got egy olyan �rt�kkel haszn�ljuk, ami egy rosszul form�lt XML-liter�l, �s ez�rt nem szerepelhetne ebben az oszt�lyban. P�ld�ul:

<ex:a> <ex:p> "<nemLeg�lisXML"^^rdf:XMLLiteral .
<ex:p> rdfs:range rdf:XMLLiteral .

nem lehet "igaz" egyetlen rdfs-interpret�ci�ban sem, mivel rdfs-inkonzisztens.

4.2 Extenzion�lis szemantikai felt�telek (Informat�v)

A fentebb megadott szemantik�t sz�nd�kosan �gy v�lasztott�k meg, hogy az RDFS sz�k�szlet leggyeng�bb elfogadhat� interpret�ci�ja legyen. Szemantikai kiterjeszt�sekkel er�s�teni lehet (MAY strengthen) az �rt�ktartom�ny, az �rv�nyess�gi k�r, az aloszt�ly �s altulajdons�g (range, domain, subclass �s subproperty) szemantikai felt�teleit, a k�vetkez� 'extenzion�lis' v�ltozatokkal:

amelyek garant�ln�k, hogy az altulajdons�ga �s aloszt�lya tulajdons�gok tranzit�vak �s reflex�vek lenn�nek, de ezeknek tov�bbi k�vetkezm�nyeik is lenn�nek.

Ezek az er�sebb felt�telek trivi�lisan kiel�g�thet�k lenn�nek az RDFS extenzion�lis szemantik�j�val, ha a tulajdons�gokat tulajdons�gkiterjed�sekkel, az oszt�lyokat oszt�lykiterjed�sekkel azonos�tan�nk, �s az rdfs:SubClassOf (aloszt�lya) alatt pedig a r�szhalmaza fogalmat �rthetn�nk. N�ha az extenzion�lis v�ltozatok egyszer�bb szemantik�t eredm�nyeznek, de komplexebb k�vetkeztet�si szab�lyokat ig�nyelnek. Az 'intenzion�lis' szemantika, amelyet a f� sz�vegr�szben ismertet�nk, az aloszt�ly- �s altulajdons�g kijelent�sek leggyakrabban haszn�lt v�ltozat�t k�n�lja, �s lehet�v� teszi, hogy egyszer�bben implement�ljuk az RDFS-k�vetkezm�ny szab�lyainak komplett halmaz�t, ahogy a 7.3 szekci� le�rja.

4.3 Egy megjegyz�s az rdfs:Literal-r�l

Hab�r az rdfs-interpret�ci�ra vonatkoz� szemantikai felt�telek tartalmazz�k azt az intuit�ve �sszer� felt�telt, hogy az ICEXT(I(rdfs:Literal))-nak LV halmaznak kell lennie, nincs lehet�s�g arra, hogy kik�ss�k ezt a felt�telt egy RDF kijelent�sben vagy k�vetkeztet�si szab�lyban. Ez a korl�t abb�l a t�nyb�l ered, hogy az RDF nem engedi meg liter�lok haszn�lat�t a tripletek alany�nak hely�n, �s ezzel szigor�an behat�rolja, hogy mit lehet kimondani a liter�lokr�l az RDF-ben. Hasonl�k�ppen, noha kijelenthet�nk tulajdons�gokat az rdfs:Literal oszt�lyr�l, ezekb�l semmi sem vihet� �t magukra a liter�lokra.

P�ld�ul egy ilyen form�tum� triplet:

<ex:a> rdf:type rdfs:Literal .

konzisztens m�g akkor is, ha 'ex:a' egy URI hivatkoz�s, �s nem egy liter�l. Ez azt mondja ki, hogy I(ex:a) egy liter�l-�rt�k, vagyis, hogy az 'ex:a' URI hivatkoz�s egy liter�l-�rt�ket jel�l. De nem specifik�lja pontosan, hogy milyen liter�l-�rt�ket jel�l.

A szemantikai felt�telek garant�lj�k, hogy b�rmely tripletnek, amelyik t�rgyk�nt egy t�pus n�lk�li liter�lt tartalmaz, k�vetkezm�nye egy hasonl� triplet, amelynek a t�rgya egy �res csom�pont. Ennek a tripletnek:

<ex:a> <ex:b> "10" .

a k�vetkezm�nye egy ilyen triplet:

<ex:a> <ex:b> _:xxx .

Ez azt jelenti, hogy a liter�l egy entit�st jel�l meg, amelynek ily m�don nevet is adhatn�nk (legal�bbis elvben) egy URI hivatkoz�s form�j�ban.

4.4 RDFS-k�vetkezm�ny

S rdfs-k�vetkezm�nye E, ha minden rdfs-interpret�ci�, mely kiel�g�ti S minden elem�t, egyszersmind kiel�g�ti E-t is. Ez a fogalmaz�s k�veti az egyszer� k�vetkezm�ny 2. fejezetben megadott defin�ci�j�t, �s csak abban t�r el att�l, hogy rdfs-interpret�ci�ra hivatkozik egyszer� interpret�ci� helyett. Az rdfs-k�vetkezm�ny a sz�k�szlet-k�vetkezm�nyek egy �jabb p�ld�ja.

Mivel minden rdfs-interpret�ci� egyben rdf-interpret�ci� is, ez�rt, ha S rdfs-k�vetkezm�nye E, akkor S rdf-k�vetkezm�nye is E; az rdfs k�vetkezm�ny azonban er�sebb, mint az rdf-k�vetkezm�ny. M�g az �res gr�fnak is van egy nagysz�m� rdfs-k�vetkezm�nye, amelyek nem rdf-k�vetkezm�nyek. P�ld�ul minden ilyen form�tum� triplet:

xxx rdf:type rdfs:Resource .

"igaz" b�rmilyen sz�k�szlet minden rdfs-interpret�ci�j�ban, amelyik tartalmazza a xxx URI hivatkoz�st.

Egy rdfs-inkonzisztens gr�f rdfs-k�vetkezm�nye b�rmilyen gr�f (a k�vetkezm�ny defin�ci�ja alapj�n); az inkonzisztens halmazok ilyen 'trivi�lis k�vetkezm�nyeit' azonban a gyakorlatban nem nagyon �rdemes konkl�zi�k�nt levonni.

5. Az adatt�pusok interpret�l�sa

5.1 A tipiz�lt adatok �rtelmez�se

Az RDF lehet�v� teszi RDF-en k�v�l defini�lt adatt�pusok haszn�lat�t, �s ezeket egy-egy konkr�t URI hivatkoz�ssal azonos�tja. Rendelkezik azonban egyetlen be�p�tett adatt�pussal, �s ez az rdf:XMLLiteral. A nagyobb �ltal�noss�g �rdek�ben az RDF kev�s k�vetelm�nyt t�maszt az adatt�pusokkal szemben.

Az adatt�pusok RDF szemantik�ja teh�t minim�lis. Nem gondoskodik pl. arr�l, hogy �sszekapcsoljon egy adatt�pust egy tulajdons�ggal oly m�don, hogy ez �rv�nyes legyen a tulajdons�g minden �rt�k�re, �s arra sem ny�jt semmilyen m�dot, hogy explicite kijelents�k, hogy egy �res csom�pont egy meghat�rozott adatt�pust jel�l. Az RDF szemantikai kiterjeszt�se �s k�s�bbi verzi�i jobban kidolgozott adattipiz�l�si felt�teleket is bevezethetnek majd. A szemantikai kiterjeszt�sek hivatkozhatnak m�s t�pus� inform�ci�kra is egy adatt�pussal kapcsolatban (p�ld�ul az �rt�kterek k�l�nb�z� elrendez�seire).

Az adatt�pus egy olyan entit�s, amelyet egyfel�l karakterl�ncok halmaza jellemez, amelyeket lexik�lis form�knak nevez�nk, m�sfel�l pedig egy olyan lek�pez�si szab�ly, mely ezt a halmazt �rt�kek halmaz�nak felelteti meg. Az, hogy ezek a halmazok �s lek�pez�si szab�lyok mik�ppen vannak defini�lva, az m�r az RDF-en k�v�l es� t�ma.

Form�lisan, egy d adatt�pust h�rom dolog defini�l:

1. karakterl�ncoknak egy nem �res halmaza, amelyet d lexik�lis ter�nek nevez�nk;

2. egy nem �res halmaz, amelyet d �rt�kter�nek h�vunk;

3. egy lek�pez�s d lexik�lis ter�r�l, d �rt�kter�re, amelyet d lexik�lis-�rt�k lek�pez�s�nek szoktunk nevezni (lexical-to-value mapping, vagy L2V).

Ennek megfelel�en, a d adatt�pus lexik�lis-�rt�k lek�pez�s�t L2V(d). form�ban �rjuk.

A szemantika meghat�roz�s�n�l felt�telezz�k, hogy az interpret�ci�k az adatt�pusok meghat�rozott halmaz�hoz vannak viszony�tva, amelyek mindegyik�t egy URI hivatkoz�s azonos�tja.

Form�lisan: legyen D olyan p�rok halmaza, amelyek egy URI hivatkoz�sb�l �s egy adatt�pusb�l �llnak, �s ahol egyetlen URI hivatkoz�s sem jelenik meg k�tszer a halmazban, �gyhogy D egy lek�pez� f�ggv�nynek tekinthet� URI hivatkoz�sok halmaz�r�l adatt�pusok halmaz�ra; h�vjuk ezt adatt�pus-lek�pez�snek. (Az egyes URI hivatkoz�sokat explicit m�don ki kell �rni, hogy biztos�thassuk: az interpret�ci�k megfelelnek b�rmilyen n�vkonvenci�nak, amelyet az adatt�pusok defini�l�s��rt felel�s k�ls� szervezetek elv�rnak.) Minden adatt�pus-lek�pez�sr�l felt�telezz�k, hogy az tartalmazza az <rdf:XMLLiteral, x> szab�lyt, ahol x az a be�p�tett XML-liter�l adatt�pus, amelynek lexik�lis tere �s �rt�ktere, valamint lexik�lis-�rt�k lek�pez�se Az RDF alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa [RDF-FOGALMAK] dokumentumban van defini�lva.

Tov�bb�, azt az adatt�pus-lek�pez�st, mely tartalmazza az �sszes olyan p�rok halmaz�t, amelyek form�ja <http://www.w3.org/2001/XMLSchema#sss, sss>, ahol sss egy be�p�tett adatt�pus, amely sss n�ven szerepel az XML Schema Part 2: Datatypes [XML-SCHEMA2] dokumentumban, �s amelyeket az al�bbi t�bl�zat is felsorol, XSD-nek nevezz�k ebben a dokumentumban.

A t�bbi be�p�tett XML S�ma adatt�pus k�l�nf�le okokb�l alkalmatlan, �s ez�rt nem c�lszer� haszn�lni �ket (SHOULD NOT be used). �gy pl. az xsd:duration nem rendelkezik j�l defini�lt �rt�kt�rrel (lehet, hogy az XML S�ma adatt�pusok k�s�bbi verzi�i v�ltoztatnak ezen, �s akkor ez a jav�tott adatt�pus haszn�lhat� lesz az RDF adattipiz�l�s�ban is); az xsd:QName �s az xsd:ENTITY egy befogad� XML dokumentum-kontextust ig�nyel; az xsd:ID �s az xsd:IDREF XML dokumentumon bel�li kereszthivatkoz�sokra szolg�l; az xsd:NOTATION t�pust nem k�zvetlen haszn�latra sz�nt�k; az xsd:IDREFS, xsd:ENTITIES �s az xsd:NMTOKENS pedig sorozat-�rt�k� adatt�pusok, amelyek nem illeszkednek bele az RDF adatt�pus-modellj�be.

Ha D egy adatt�pus-lek�pez�s, akkor egy V sz�k�szlet D-interpret�ci�ja V-nek b�rmilyen I rdfs-interpret�ci�ja az uni� {aaa: < aaa, x > D-ben n�mely x-re }, mely kiel�g�ti az al�bbi extra felt�teleket a D-ben szerepl� minden < aaa, x > p�r eset�n.

Az els� felt�tel biztos�tja, hogy I a megadott adatt�pus-lek�pez�snek megfelel�en interpret�lja az URI hivatkoz�st. Megjegyzend�, hogy ez nem z�rja ki, hogy m�s URI hivatkoz�sok is ugyanezt az adatt�pust jelents�k.

A m�sodik felt�tel biztos�tja, hogy egy adatt�pus URI hivatkoz�sa, amikor oszt�lyn�vk�nt haszn�ljuk, az adatt�pus �rt�kter�re hivatkozz�k, �s hogy az �rt�kt�r minden eleme liter�l-�rt�k legyen.

A harmadik felt�tel garant�lja, hogy a tipiz�lt liter�lok a sz�k�szletben tiszteletben tartj�k az adatt�pus lexik�lis-�rt�k lek�pez�s�t. P�ld�ul, ha I egy XSD-interpret�ci�, akkor I("15"^^xsd:decimal)-nak a tizen�t�s sz�m�rt�knek kell lennie. A felt�tel azt is megk�veteli, hogy egy rosszul tipiz�lt liter�l, amelyn�l a liter�l karakterl�nc nincs az adatt�pus lexik�lis ter�ben, ne jelentsen semmilyen liter�l-�rt�ket. Intuit�ve, egy ilyen n�v ugyan nem jelent semmilyen �rt�ket, de hogy elker�lj�k a szemantikai bonyolults�got, ami az �res nevek miatt keletkezik, a szemantika megk�veteli, hogy egy ilyen tipiz�lt liter�l ink�bb egy 'tetsz�leges' nem-liter�l �rt�ket jelentsen. �gy p�ld�ul, ha I egy XSD-interpret�ci�, akkor minden ami kik�vetkeztethet� az I("arthur"^^xsd:decimal)-r�l, az csak annyi, hogy nincs benne LV-ben, vagyis, nincs benne ICEXT(I(rdfs:Literal))-ban. Egy rosszul tipiz�lt liter�l nem �nmaga okoz inkonzisztenci�t, hanem egy olyan gr�f, amelynek a k�vetkezm�nye az, hogy egy rosszul tipiz�lt liter�l t�pusa (rdf:type) m�gis rdfs:Literal, vagy hogy egy rosszul tipiz�lt XML-liter�l t�pusa (rdf:type) m�gis rdf:XMLLiteral lesz, ami inkonzisztens lenne.

Megjegyzend�, hogy ez a harmadik felt�tel csak adatt�pusokra �rv�nyes D �rt�ktartom�ny�ban. Azokat a tipiz�lt liter�lokat, amelyeknek a t�pusa nincs benne az interpret�ci� adatt�pus-lek�pez�s�ben, ugyan�gy kezelj�k, mint az el�bb, vagyis, mintha valamilyen ismeretlen dolgot jelenten�nek. A felt�tel nem k�ti ki, hogy a tipiz�lt liter�lban l�v� URI hivatkoz�s ugyanaz legyen, mint ami az adatt�pushoz van asszoci�lva. Ez lehet�v� tesz olyan szemantikai kiterjeszt�seket, amelyek azonoss�gi felt�teleket defini�lhatnak az URI hivatkoz�sokra, hogy ezekb�l megfelel� konkl�zi�kat lehessen levonni.

A negyedik felt�tel azt biztos�tja, hogy az rdfs:Datatype oszt�ly tartalmazza azokat az adatt�pusokat, amelyeket b�rmilyen kiel�g�t� D-interpret�ci�ban haszn�lunk. Figyelj�k meg, hogy ez egy sz�ks�ges, de nem el�gs�ges felt�tel; ez lehet�v� teszi, hogy az I(rdfs:Datatype) oszt�ly m�s adatt�pusokat is tartalmazzon.

Az rdf-interpret�ci�kra vonatkoz� szemantikai felt�telek elv�rj�k az 'rdf:XMLLiteral' adatt�pus seg�ts�g�vel tipiz�lt liter�lok korrekt interpret�ci�j�t. A D-interpret�ci�k azonban entit�sk�nt l�tez�nek ismerik fel az adatt�pust, teh�t nem puszt�n egy szemantikai felt�telnek, amelyet az RDF tipiz�lt liter�lok szintaxis�ra kik�t�nk. Ez�rt azok a szemantikai kiterjeszt�sek, amelyek azonoss�gi felt�teleket k�pesek megadni az er�forr�sokra, er�sebb konkl�zi�kat tudn�nak levonni a D-interpret�ci�kb�l, mint az rdfs-interpret�ci�kb�l.

Ha a D adatt�pus-lek�pez�sben l�v� adatt�pusok diszjunktivit�si felt�teleket szabnak meg az �rt�kter�kre, el�fordulhat, hogy egy RDF gr�fnak nem lesz olyan D-interpret�ci�ja, amelyik kiel�g�ten�. P�ld�ul az XML S�ma diszjunktk�nt defini�lja az xsd:string �s xsd:decimal �rt�kter�t, s ez�rt lehetetlen egy olyan XSD-interpret�ci�t defini�lni, mely kiel�g�ten� az al�bbi gr�fot:

<ex:a> <ex:b> "25"^^xsd:decimal .
<ex:b> rdfs:range xsd:string .

Ezt a szitu�ci�t �gy lehetne jellemezni, hogy azt mondjuk: a gr�f XSD-inkonzisztens, vagy �ltal�nosabban, hogy ez egy adatt�pus �tk�z�s. Megjegyezz�k, hogy lehetne konstru�lni egy kiel�g�t� rdfs-interpret�ci�t ehhez a gr�fhoz, de ez megs�rten� az XSD felt�teleket, mivel az I(xsd:decimal) �s az I(xsd:string) oszt�lykiterjed�s�nek ilyenkor lenne egy nem-�res halmazmetszete.

Adatt�pus �tk�z�sek egy�b m�dokon is el��llhatnak. P�ld�ul b�rmilyen �ll�t�s, amelyik azt mondja, hogy valami benne van e k�t diszjunkt adatt�pus oszt�ly mindegyik�ben:

_:x rdf:type xsd:string .
_:x rdf:type xsd:decimal .

vagy hogy egy tulajdons�g, amelynek az �rt�ktartom�nya 'lehetetlen', �rt�kk�nt ezt tartalmazza:

<ex:p> rdfs:range xsd:string .
<ex:p> rdfs:range xsd:decimal .
_:x <ex:p> _:y .

egy adatt�pus �tk�z�st okozna. De egy adatt�pus �tk�z�s keletkezhetne egy k�l�nleges lexik�lis forma haszn�lat�b�l is. P�ld�ul:

<ex:a> <ex:p> "2.5"^^xsd:decimal .
<ex:p> rdfs:range xsd:integer .

vagy egy rosszul tipiz�lt lexik�lis form�b�l is:

<ex:a> <ex:p> "abc"^^xsd:integer .
<ex:p> rdfs:range xsd:integer .

Az adatt�pus �tk�z�s az egyed�li inkonzisztencia, amelyet ez a modell-elm�let felismer; jegyezz�k meg azonban, hogy olyan adatt�pus �tk�z�sek, amelyekben XML-liter�lok szerepelnek, keletkezhetnek az RDFS-ben.

Ha D r�szhalmaza D'-nek, akkor egy gr�f interpret�ci�inak D'-interpret�ci�ra t�rt�n� korl�toz�sa egy szemantikai kiterjeszt�st jelent a D-re megadott azonos korl�toz�shoz k�pest. Ugyanis, az adatt�pus-lek�pez�s tulajdonk�ppen implicit �ll�t�sokat tesz a tipiz�lt liter�lokr�l az�ltal, hogy megk�veteli t�l�k: olyan entit�sokat jelentsenek, amelyek benne vannak egy adatt�pus �rt�kter�ben. Azok az extra szemantikai korl�toz�sok teh�t, amelyeket egy nagyobb adatt�pus-lek�pez�shez asszoci�lunk, kik�nyszer�ti az interpret�ci�kt�l, hogy t�bb tripletet tegyenek igazz�, de ugyanakkor, ezek a korl�toz�sok felsz�nre hozhatnak adatt�pus �tk�z�seket �s adatt�pus s�rt�seket is, s �gy egy D-konzisztens gr�f k�nnyen D'-inkonzisztens lehet.

Mondjuk, hogy egy RDF gr�f felismer egy aaa adatt�pus URI hivatkoz�st, amikor a gr�f k�vetkezm�nye egy ilyen form�j� adattipiz�l� triplet:

aaa rdf:type rdfs:Datatype .

Az rdfs-interpret�ci�kra vonatkoz� szemantikai felt�telek megk�vetelik az 'rdf:XMLLiteral' be�p�tett adatt�pus URI hivatkoz�s�nak felismer�s�t.

Ha egy gr�fban minden felismert URI hivatkoz�s egy ismert adatt�pus neve, akkor l�tezik egy DG term�szetes adatt�pus-lek�pez�s, mely �sszep�ros�tja az �sszes URI hivatkoz�st a neki megfelel� adatt�pussal (valamint az 'rdf:XMLLiteral'-t az rdf:XMLLiteral-lal). Ekkor a gr�f b�rmely I rdfs-interpret�ci�j�nak l�tezik egy 'term�szetes' DG-interpret�ci�ja, mely ugyanolyan mint I, azzal a k�l�nbs�ggel I(aaa) a megfelel� adatt�pus, �s az rdfs:Datatype oszt�lykiterjed�se is ennek megfelel�en m�dosul. Az alkalmaz�sok megk�vetelhetik (MAY require), hogy az RDF gr�fok interpret�l�sa olyan D-interpret�ci�k alapj�n t�rt�nj�k, ahol D a gr�f egy term�szetes adatt�pus-lek�pez�s�t tartalmazza. Ez azzal egyen�rt�k�, hogy az adattipiz�l� tripleteket �gy kezelj�k, mint az adatt�pusok gr�f �ltali 'deklar�ci�j�t', tov�bb�, hogy a negyedik szemantikai felt�telt �talak�tjuk 'ha �s csak akkor, ha' t�pus� felt�tell�. Megjegyzend� azonban, hogy egy adattipiz�l� triplet �nmag�ban nem biztos�tja a sz�ks�ges inform�ci�t annak ellen�rz�s�hez, hogy a gr�f kiel�g�ti-e a t�bbi adatt�pus szemantikai felt�telt, �s form�lisan nem z�r ki m�s interpret�ci�kat sem, �gyhogy ennek a k�vetelm�nynek egy form�lis k�vetkezm�ny-alapelvk�nt t�rt�n� adopt�l�sa megs�rten� az �ltal�nos monotonit�si lemm�t, amelyet al�bb, a 6. fejezetben t�rgyalunk r�szletesebben.

5.2 A D-k�vetkezm�ny

S D-k�vetkezm�nye E, ha minden D-interpret�ci�, mely kiel�g�ti S minden elem�t, egyszersmind kiel�g�ti E-t is. Ez a megfogalmaz�s k�veti az egyszer� k�vetkezm�ny 2. fejezetben megadott defin�ci�j�t, �s csak abban t�r el att�l, hogy D-interpret�ci�ra hivatkozik az �sszes egyszer� interpret�ci� helyett. A D-k�vetkezm�ny a sz�k�szlet k�vetkezm�nyek egy �jabb p�ld�ja.

Mint fentebb m�r megjegyezt�k, el�fordulhat, hogy egy gr�f, mely konzisztens az egyik sz�k�szletben, inkonzisztenss� v�lik egy olyan szemantikus kiterjeszt�sben, amelyet egy nagyobb sz�k�szletre defini�lunk, �s a D-interpret�ci�k megengedik az ilyen inkonzisztenci�kat egy RDF r�fban. A sz�k�szlet k�vetkezm�nyek defin�ci�ja azt jelenti, hogy egy inkonzisztens gr�fnak b�rmilyen gr�f a k�vetkezm�nye lehet az er�sebb sz�k�szlet k�vetkezm�nyben. P�ld�ul, egy D-inkonzisztens gr�f D-k�vetkezm�nye minden RDF gr�f. Ennek ellen�re, �ltal�ban nem c�lszer� az ilyen 'trivi�lis' k�vetkezm�nyeket hasznos k�vetkezm�nyeknek tekinteni, mert ezek esetleg nem lesznek �rv�nyes k�vetkezm�nyek egy kisebb sz�k�szletben.

6. A szemantikai kiterjeszt�sek monotonit�sa

Legyen adott RDF gr�fok egy halmaza; Ehhez t�bbf�le m�don adhatunk �jabb inform�ci�t: b�rmelyik gr�f kaphat �jabb tripleteket; a gr�fok halmaza extra gr�fokkal b�v�lhet; vagy a gr�f sz�k�szlet�t interpret�lhatjuk a sz�k�szlet k�vetkezm�ny egy er�sebb fogalm�hoz (azaz a szemantikai felt�telek egy nagyobb halmaz�hoz) viszony�tva, amelyeket az interpret�ci�kkal szemben t�masztunk. Mindez �gy tekinthet�, mint inform�ci�k hozz�ad�sa, mely t�bb k�vetkezm�nyt tesz �rv�nyess� a gr�f sz�m�ra, mint amennyi a hozz�ad�s el�tt �rv�nyes volt. Ezek a b�v�t�sek mind monotonok, abban az �rtelemben, hogy azok a k�vetkezm�nyek, amelyek fenn�lltak a b�v�t�s el�tt, azut�n is fenn�llnak. Ezt egy egyszer� lemm�ban foglalhatjuk �ssze:

�ltal�nos monotonit�si lemma. T�telezz�k fel, hogy S �s S' RDF gr�fok halmazai, ahol S minden eleme S' valamelyik elem�nek a r�szhalmaza. T�telezz�k fel, tov�bb�, hogy Y az X szemantikai kiterjeszt�s�t szimboliz�lja; ekkor S-nek X-k�vetkezm�nye E, �gy hogy S �s E kiel�g�ti Y minden szintaktikai korl�toz�s�t. �gy S' Y-k�vetkezm�nye tov�bbra is E.

�s k�l�n�sen, ha D' egy adatt�pus-lek�pez�s, tov�bb� D egy r�szhalmaza D'-nek, akkor: ha S D-k�vetkezm�nye E, akkor S D-k�vetkezm�nye szint�n E.

7. A k�vetkeztet�s szab�lyai (Informat�v)

Az al�bbi t�bl�zatok felsorolnak n�h�ny k�vetkeztet�si mint�t, amelyekkel megragadhat�k a sz�k�szlet-k�vetkezm�nyek bizonyos form�i, �s amelyeket vez�rfonalk�nt haszn�lhatunk az RDF gr�fok RDF- �s RDFS-k�vetkezm�nyeit ellen�rz� szoftverek tervez�s�n�l. Az implement�ci�k alapulhatnak a szab�lyok generat�v vagy komparat�v alkalmaz�s�n. Ez ut�bbi esetben �gy kezelhetik a konkl�zi�t, mint olyan mint�t, amelyet fel kell ismerni�k a tervezett k�vetkezm�nyben oly m�don, hogy visszafel� haladva keresik a megfelel�st m�s szab�lyok konkl�zi�ival, vagy a tervezett el�zm�nnyel. Term�szetesen m�s strat�gi�k is lehets�gesek.

Az �sszes szab�lyt ilyen �rtelemben adjuk meg: adj a gr�fhoz egy tripletet, amikor az olyan tripleteket tartalmaz, amelyek megfelelnek a mint�nak, �s amelyek mindegyike �rv�nyes a k�vetkez� form�ban: a gr�f k�vetkezm�nye (a list�nak megfelel� �rtelemben) egy b�rmilyen, nagyobb gr�f, amelyhez �gy jutunk, hogy a szab�lyokat az eredeti gr�fra alkalmazzuk. Vegy�k �szre, hogy egy ilyen szab�ly alkalmaz�sa a gr�fra azzal egyen�rt�k�, hogy a gr�f egy egyszer� uni�t (teh�t nem egy egyes�t�st) alkot a konkl�zi�val, �s �gy �tmenti a gr�fban megl�v� �sszes �res csom�pontot.

Ezeknek a szab�lyoknak a le�r�s�n�l ezt a konvenci�t k�vetj�k: az aaa, bbb stb. kifejez�sek olyan URI hivatkoz�sok helyett �llnak, amelyek egy triplet b�rmilyen lehets�ges �ll�tm�ny�t jelentik; az uuu, vvv stb. kifejez�sek olyan URI hivatkoz�sokat vagy �rescsom�pont-azonos�t�kat szimboliz�lnak, amelyek egy triplet b�rmilyen lehets�ges alany�t jelentik; az xxx, yyy stb. kifejez�sek olyan URI hivatkoz�sok, �rescsom�pont-azonos�t�k vagy liter�lok helyett �llnak, amelyek egy triplet t�rgy�t jelentik; az lll egy liter�lt, az _:nnn forma pedig egy �rescsom�pont-azonos�t�t jelent.

7.1 Az egyszer� k�vetkezm�ny szab�lyai

A 2. fejezetben ismertetett interpol�ci�s lemma az al�bbi k�vetkezm�nyk�pz� szab�lyokkal jellemezhet�; ezek �ltal�nos�t�st, vagyis olyan gr�fot gener�lnak, amelynek az eredeti gr�f az egyik p�ld�nya (m�s sz�val: egyede, vagy el�fordul�sa, angolul: instance). A r�szgr�f jelleg nem ig�nyel k�l�n erre az esetre megfogalmazott triplet k�vetkezm�ny szab�lyokat.

Az a kifejez�s, hogy 'hozz� van rendelve', azt jelenti, hogy a megadott szab�lyoknak ugyanarra az URI hivatkoz�sra, �res csom�pontra vagy liter�lra t�rt�n� kor�bbi alkalmaz�sa m�r el� kellett hogy �ll�tsa az �res csom�pontot, vagy ha nincs ilyen �res csom�pont, akkor annak egy '�j' csom�pontnak kell lennie, amely nem szerepel a gr�fban. Ez a meglehet�sen bonyolult felt�tel biztos�tja, hogy az eredm�ny�l kapott gr�f, amelyet az �j �res csom�pontok hozz�ad�s�val kapunk, az eredeti gr�fot saj�t, val�di p�ld�nyak�nt tartalmazza, valamint, hogy minden ilyen gr�fnak lesz egy olyan r�szgr�fja, mely azonos azzal, ami gener�lhat� ezekkel a szab�lyokkal. P�ld�ul ez a gr�f:

<ex:a> <ex:p> <ex:b> .
<ex:c> <ex:q> <ex:a> .

kiterjeszthet� a k�vetkez�k�ppen:

_:x <ex:p> <ex:b> . se1 �ltal, egy �j _:x r�v�n, mely ex:a-hoz van rendelve
<ex:c> <ex:q> _:x . se2 �ltal, egy l�tez� _:x r�v�n, mely ex:a-hoz van rendelve
_:x <ex:p> _:y . se2 �ltal, egy �j _:y r�v�n, mely ex:b-hez van rendelve

de nem lenne korrekt az els� gr�fb�l k�vetkez�ket levezetni:

** _:x <ex:q> <ex:a> . ** se2 �ltal (** mivel _:x nincs hozz�rendelve ex:c-hez)

Ezek a szab�lyok lehet�v� teszik az �res csom�pontok elszaporod�s�t, �s ez�ltal egy nagyon 'k�v�r' (nem-sov�ny) gr�f el��ll�t�s�t; a szab�lyok �gy �rv�nyes�tik a k�vetkezm�nyt:

<ex:a> <ex:p> <ex:b> .
<ex:a> <ex:p> _:x . xse1 �ltal, ahol _:x hozz� van rendelve ex:b-hez
<ex:a> <ex:p> _:y . xse1 �ltal, ahol _:y hozz� van rendelve _:x-hez
_:z <ex:p> _:y . xse2 �ltal, ahol _:z hozz� van rendelve ex:a-hoz
_:u <ex:p> _:y . xse2 �ltal, ahol _:u hozz� van rendelve _:z-hez
_:u <ex:p> _:v . xse1 �ltal, ahol _:v hozz� van rendelve _:y-hoz

K�nnyen bel�that� teh�t, hogy S egy p�ld�nya E-nek, ha �s csak akkor, ha E levezethet� S-b�l ezeknek a szab�lyoknak egy megfelel� sorrendben t�rt�n� alkalmaz�s�val; a sz�ks�ges szab�lyalkalmaz�sok kider�thet�k a p�ld�ny lek�pez�s�nek vizsg�lat�b�l. �gy, az Interpol�ci�s lemma alapj�n: S egyszer� k�vetkezm�nye E, ha �s csak akkor, ha (az) E-t (tartalmaz� gr�fot) le tudjuk vezetni S-b�l ezeknek a szab�lyoknak az alkalmaz�s�val. De az is vil�gos, hogy a szab�lyok naiv m�don t�rt�n� alkalmaz�sa nem eredm�nyezne hat�kony keres�si folyamatot, mivel a szab�lyok nem fognak befejez�dni, �s egyen�rt�k� tripletek tetsz�legesen sok redund�ns levezet�s�t produk�lhatj�k.

A tetsz�leges RDF gr�fok k�z�tti egyszer� k�vetkezm�ny meghat�roz�s�nak �ltal�nos probl�m�ja eld�nthet�, de kev�ss� val�sz�n�, hogy gyors lefut�s� algoritmussal, mert a komplexit�si elm�let szerint ez a d�nt�si probl�ma �n. 'NP-kamplett' oszt�ly�. Ez kimutathat� az�ltal, hogy bek�doljuk egy tetsz�leges ir�ny�tott gr�f egy r�szgr�fj�nak k�vetkezm�nyk�nt t�rt�n� felismer�s�t, �gy, hogy kiz�r�lag �res csom�pontokkal �br�zoljuk a gr�fot (Jeremy Carroll-t�l sz�rmaz� megfigyel�s)

Az RDF �s RDFS k�vetkezm�nyek felismer�s�re szolg�l� k�vetkez� szab�lyok halmaza az se1 szab�ly egyik speci�lis eset�t�t haszn�lja, mely csak liter�lokra �rv�nyes:

Megjegyezz�k, hogy ez a szab�ly �ppen el�gs�ges ahhoz, hogy reproduk�lja E b�rmelyik r�szgr�fj�t, mely olyan tripletekb�l �ll, amelyek mindegyike tartalmaz egy adott liter�lt, mint izomorf r�szgr�fot, amelyben a liter�lt egy egyedi �res csom�ponttal helyettes�tett�k. Ennek a jelent�s�ge abb�l fakad, hogy egy RDF triplet alanya hely�n �llhat �res csom�pont, s ez lehet�v� teszi, hogy konkl�zi�kat vonjunk le a t�bbi szab�ly seg�ts�g�vel, amelyek az adott liter�l �ltal reprezent�lt liter�l-�rt�k tulajdons�gait fejezik ki.

Az RDFS k�vetkezm�nyhez egy tov�bbi szab�ly sz�ks�ges, mely megford�tja a fenti lg szab�lyt:

Nyilv�nval�, hogy a gl szab�ly redundanci�t fog produk�lni, kiv�ve azokat az eseteket, ahol a hozz�rendelt �res csom�pontot egy �j triplet t�rgy poz�ci�j�ba vezett�k be valamilyen m�s k�vetkeztet�si szab�ly seg�ts�g�vel. Ezeknek a szab�lyoknak a hat�sa az, hogy biztos�tj�k: b�rmelyik triplet, amelyik egy liter�lt tartalmaz, �s az a hasonl� triplet, amelyik a hozz�rendelt �res csom�pontot tartalmazza, mindig levezethet�k egym�sb�l, �gyhogy egy liter�l azonos�that� a hozz�rendelt �res csom�ponttal, abb�l a c�lb�l, hogy ezeket a szab�lyokat alkalmazhassuk.

7.2 Az RDF-k�vetkezm�ny szab�lyai

Ezek a szab�lyok komplettek a k�vetkez� �rtelemben:

RDF k�vetkezm�ny lemma. S rdf-k�vetkezm�nye E, ha �s csak akkor, ha l�tezik egy olyan gr�f, mely levezethet� S-b�l plusz az RDF axiomatikus tripletekb�l az lg szab�ly �s az RDF k�vetkezm�ny-szab�lyok alkalmaz�s�val, �s amelynek egyszer� k�vetkezm�nye E. (Bizony�t�s az A. f�ggel�kben).

Megjegyezz�k, hogy ez nem ig�nyli a gl szab�ly haszn�lat�t.

7.3 Az RDFS-k�vetkezm�ny szab�lyai

A kompletts�g kimond�sa ezekre a szab�lyokra nagyobb �vatoss�got ig�nyel, mivel egy gr�f rdfs-inkonzisztens lehet azon az alapon, hogy kiel�g�thetetlen �ll�t�sokat tartalmaz rosszul tipiz�lt XML-liter�lokr�l. P�ld�ul:

<ex:a> rdfs:subClassOf rdfs:Literal .
<ex:b> rdfs:range <ex:a> .
<ex:c> rdfs:subPropertyOf <ex:b>.
<ex:d> <ex:c> "<"^^rdf:XMLLiteral .

ahol k�vetelm�ny, hogy a rosszul tipiz�lt XML-liter�l jelent�se ne egy liter�l-�rt�k legyen, de a t�bbi �ll�t�s alapj�n m�gis kik�vetkeztethet�, hogy az. Minthogy egy ilyen rdfs-inkonzisztens gr�f rdfs-k�vetkezm�nye minden RDF gr�f, m�g akkor is, ha ezek szintaktikailag f�ggetlenek az el�zm�nyt�l, ki kell z�rnunk ezt az esetet.

Van egy tipikus jele az inkonzisztenci�nak, ami felismerhet� a k�vetkezm�ny szab�lyokkal, az al�bbi form�j� triplet levezet�s�vel:

xxx rdf:type rdfs:Literal .

ahol xxx hozz� van rendelve egy rosszul tipiz�lt XMLliter�lhoz az lg szab�ly seg�ts�g�vel. Nevezz�k ezt a tripletet egy XML �tk�z�snek. Egy ilyen �tk�z�s levezet�se a fenti p�ld�b�l igen egyszer�:

<ex:d> <ex:c> _:1 .   (az lg szab�ly alapj�n, ahol _:1 hozz� van rendelve "<"^^rdf:XMLLiteral)-hoz
<ex:d> <ex:b> _:1 .    (az rdfs7 szab�ly alapj�n)
_:1 rdf:type <ex:a>.   (az rdfs3 szab�ly alapj�n)
_:1 rdf:type rdfs:Literal .   (az rdfs9 szab�ly alapj�n)

Ezek a szab�lyok ezut�n komplettek a k�vetkez� �rtelemben:

RDFS-k�vetkezm�ny lemma. S rdfs-k�vetkezm�nye E, ha �s csak akkor, ha l�tezik egy olyan gr�f, mely levezethet� S-b�l plusz az RDFS axiomatikus tripletekb�l az lg szab�ly, a gl szab�ly, az RDF- �s RDFS k�vetkezm�ny-szab�lyok alkalmaz�s�val, �s amelynek egyszer� k�vetkezm�nye E, vagy pedig tartalmaz egy XML �tk�z�st. (Bizony�t�s az A. f�ggel�kben)

Az RDFS szab�lyok is bizonyos m�rt�kig redund�nsak: p�ld�ul, az RDF axiomatikus tripletek, egy kiv�tel�vel, levezethet�k az rdfs2 �s rdfs3 szab�lyokb�l, valamint az RDFS axiomatikus tripletekb�l.

Ezeknek a szab�lyoknak az outputjai gyakran �jabb outputokat v�ltanak ki. Ezek a szab�lyok v�gig fogj�k vinni az �sszes rdf:type �ll�t�st, felfel� a gr�fban, az altulajdons�g- �s aloszt�ly-hierarchi�kra, majd �jra kijelentik ezt a tulajdons�got a f�tulajdons�gokra �s f�oszt�lyokra is. Az rdf1 szab�ly rdf:type kijelent�seket gener�l a gr�fban szerepl� minden tulajdons�gn�vre, az rdfs3 az utols� RDFS axiomatikus triplettel pedig megadja az rdf:type kijelent�seket az �sszes haszn�lt oszt�lyn�vre. Minden altulajdons�g- �s aloszt�ly-kijelent�s megfelel� rdf:type kijelent�seket gener�l az alanya �s a t�rgya sz�m�ra az rdfs2 �s rdfs3 szab�lyok, valamint az RDFS axiomatikus tripletek halmaz�ban l�v� "�rv�nyess�gi k�r" �s "�rt�ktartom�ny" (domain �s range) kijelent�sek seg�ts�g�vel. A szab�lyok ilyen form�tum� �ll�t�sokat fognak gener�lni:

uuu rdf:type rdfs:Resource .

minden uuu sz�m�ra V-ben, valamint ilyen form�tum�akat:

uuu rdfs:subClassOf rdfs:Resource .

minden uuu oszt�lyn�v sz�m�ra; tov�bb� t�bb 'univerz�lis' t�nyt, mint pl:

rdf:Property rdf:type rdfs:Class .

7.3.1 Az extenzion�lis k�vetkezm�ny szab�lyai

Az er�sebb extenzion�lis szemantikai felt�telek, amelyeket a 4.1 szekci�ban ismertett�nk, tov�bbi k�vetkezm�nyeket is �rv�nyess� tesznek, amelyeket nem fednek le az RDFS szab�lyok. Az al�bbi t�bl�zat felsorol n�h�ny k�vetkezm�nymint�t, amelyek �rv�nyesek ebben az er�sebb szemantik�ban. Ez azonban nem a teljes halmaza az extenzion�lis szemantikai felt�telek szab�lyainak. Megjegyezz�k, hogy e szab�lyok egyike sem rdfs-�rv�nyes; ezek csak azokra a szemantikai felt�telekre vonatkoznak, amelyek a 4.1 szekci�ban le�rt, meger�s�tett szemantikai felt�teleket alkalmazz�k. Ezeknek a szab�lyoknak egy�b k�vetkezm�nyei is vannak, mint pl. hogy az rdfs:Resource lesz minden tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya is.

Az ext5-ext9 szab�lyok egy k�z�s mint�t k�vetnek; ezek t�kr�zik azt a t�nyt, hogy a meger�s�tett extenzion�lis felt�telek megk�vetelik: az rdfV �s rdfsV sz�k�szletekben l�v� tulajdons�gok �rv�nyess�gi k�re (tranzit�v tulajdons�gokn�l az �rt�ktartom�nya is) olyan sz�les legyen, amilyen csak lehet, hogy b�rmilyen k�s�rletet, mely a korl�toz�sukra ir�nyul, a szemantikai felt�telek "al�akn�zhassanak". Hasonl� szab�lyok �rv�nyesek az rdfs:range �s az rdfs:domain f�tulajdons�gaira is. Nem val�sz�n�, azonban, hogy az ilyen esetek b�rmelyike felmer�l a gyakorlatban.

7.4 Az adatt�pus-k�vetkezm�ny szab�lyai

Hogy az �ll�t�sok �s a k�vetkezm�ny-szab�lyok �rtelm�ben megragadhassuk az adatt�pus-k�vetkezm�nyt, a szab�lyoknak olyan inform�ci�kra kell hivatkozniuk, amelyeket maguk az adatt�pusok szolg�ltatnak; �s hogy ki tudjuk mondani ezeket a szab�lyokat, olyan szintaktikai kond�ci�kat kell felt�telezn�nk, amelyek csak az adatt�pus-forr�sok lek�rdez�se �tj�n ellen�rizhet�k.

Minden fajt�j� inform�ci� sz�m�ra, mely egy adatt�pusr�l hozz�f�rhet�, egy ennek megfelel� k�vetkeztet�si szab�lyt lehet kimondani, amit �gy foghatunk fel, mint az RDFS k�vetkezm�ny-szab�lyok t�bl�zat�nak kib�v�t�s�t. Ezeket a szab�lyokat �gy kell �rteni, hogy olyan adatt�pusokra �rv�nyesek, amelyek nem be�p�tett adatt�pusok (vagyis nem olyanok, amelyek szab�lyai m�r eleve az RDFS k�vetkezm�ny-szab�lyok r�sz�t k�pezik). Az al�bbi t�bl�zatban megadott szab�lyok felt�telezik, hogy inform�ci� �ll rendelkez�sre arr�l az adatt�pusr�l, amelyet egy felismert URI hivatkoz�s reprezent�l, �s ezzel az URI-vel hivatkoznak erre az inform�ci�ra (az adatt�pusban).

Az alapvet� inform�ci� minden egyes liter�l karakterl�nc sz�m�ra specifik�lja, hogy az leg�lis lexik�lis form�ja-e az adatt�pusnak, vagy sem, azaz olyan-e, amelyb�l az adatt�pus lexik�lis-�rt�k lek�pez�se egy �rv�nyes adat-�rt�ket k�pes kisz�m�tani. Ez megfelel az al�bbi szab�lynak, minden sss karakterl�ncra, mely leg�lis lexik�lis form�ja a ddd �ltal reprezent�lt adatt�pusnak:

T�telezz�k fel ismertnek, hogy k�t lexik�lis forma sss �s ttt ugyanarra az �rt�kre k�pez�dik le a ddd �ltal reprezent�lt adatt�pus hat�lya alatt; ekkor a k�vetkez� szab�ly �rv�nyes�l:

T�telezz�k fel ismertnek, hogy a ddd �ltal reprezent�lt adatt�pus sss lexik�lis form�ja, �s az eee �ltal reprezent�lt adatt�pus ttt lexik�lis form�ja ugyanarra az �rt�kre k�pez�dik le. Ekkor a k�vetkez� szab�ly �rv�nyes:

Tov�bb�, ha ismert, hogy a ddd �ltal reprezent�lt adatt�pus �rt�ktere r�szhalmaza az eee �ltal reprezent�lt adatt�pus �rt�kter�nek, akkor jogosan �ll�that�, hogy:

ddd rdfs:subClassOf eee .

�m ezt explicit m�don ki kell jelenteni, mert puszt�n a r�szhalmaz rel�ci�b�l ez nem k�vetkeztethet�.

Ha felt�telezz�k, hogy az ezekbe a szab�lyokba bek�dolt inform�ci� helyes, akkor ezeknek, �s a kor�bbi szab�lyoknak az alkalmaz�sa egy olyan gr�fot produk�l, mely D-k�vetkezm�nye lesz az eredeti gr�fnak.

Az rdfD2 �s rdfD3 szab�lyok l�nyeg�ben helyettes�t�sek a lexik�lis form�k k�z�tti egyenl�s�gek alapj�n. Ezek az egyenl�s�gek k�pesek lehetnek v�gtelen�l sok konkl�zi� el��ll�t�s�ra (p�ld�ul lehet�s�g�nk van ak�rmennyi vezet� null�t hozz�adni az xsd:integer b�rmelyik lexik�lis form�j�hoz an�lk�l, hogy az megsz�nne korrekt xsd:integer lexik�lis forma lenni). Hogy elker�lj�k az ilyen korrekt, de haszontalan k�vetkeztet�seket, elegend� az rdfD2 szab�lyt olyan esetekre korl�tozni, amelyek felv�ltj�k a lexik�lis form�t a sz�ban forg� adatt�pus kanonikus form�j�val (ahol defini�ltak ilyen kanonikus form�t). De, hogy ne hagyjunk ki �rv�nyes k�vetkezm�nyeket, az ilyen kanoniciz�l� szab�lyokat alkalmazni kellene minden tervezett k�vetkeztet�s el�zm�ny�re �s k�vetkezm�ny�re egyar�nt, tov�bb� a megfelel� rdfD3 t�pus� szab�lyoknak t�kr�zni�k kellene a k�l�nb�z� adatt�pusok kanonikus form�i k�z�tti azonoss�g ismeret�t.

Egyes esetekben m�s inform�ci�k is hozz�f�rhet�k lehetnek, amelyek kifejezhet�k egy k�l�n RDFS sz�k�szlet seg�ts�g�vel. Szemantikai kiterjeszt�sek szint�n defini�lhatnak tov�bbi ilyen adatt�pus-specifikus jelent�seket.

Ezek a szab�lyok lehet�v� teszik, hogy arra a k�vetkeztet�sre jussunk, hogy b�rmilyen, felismert adatt�pussal rendelkez� 'j�l form�lt' tipiz�lt liter�l jelent valamit az rdfs:Literal oszt�lyban.

<ex:a> <ex:p> "sss"^^<ex:dtype> .
<ex:dtype> rdf:type rdfs:Datatype .

<ex:a> <ex:p> _:nnn . (az lg szab�ly alapj�n)
_:nnn rdf:type <ex:dtype> . (az rdfD1 szab�ly alapj�n)
<ex:dtype> rdfs:subClassOf rdfs:Literal . (az rdfs11 szab�ly alapj�n)
_:nnn rdf:type rdfs:Literal . (az rdfs9 szab�ly alapj�n)

Az rdfD1 elegend� ahhoz, hogy felsz�nre hozza az adatt�pus-�tk�z�s n�h�ny eset�t az al�bbi form�tum� k�vetkeztet�si l�nc seg�ts�g�vel:

<ex:p> rdfs:range <ex:dtype> .
<ex:a> <ex:p> "sss"^^<ex:otherdtype> .

<ex:a> <ex:p> _:nnn .
_:nnn rdf:type <ex:otherdtype> . (az rdfD1 szab�ly alapj�n)
_:nnn rdf:type <ex:dtype> . (az rdfs3 szab�ly alapj�n)

Lehet, hogy ezek a szab�lyok nem ny�jtj�k a k�vetkeztet�si alapelvek komplett halmaz�t a D-k�vetkezm�ny kisz�m�t�s�hoz, mivel el�fordulhatnak olyan �rv�nyes D-k�vetkezm�nyek egyes adatt�pusokra, amelyek ezeknek az adatt�pusoknak a saj�tos tulajdons�gait�l f�ggenek, mint pl. az �rt�kt�r m�rete (pl. az xsd:boolean csak k�t elemmel rendelkezik, s ez�rt minden, amit meg�llap�tunk erre a k�t �rt�kre, annak igaznak kell lennie az �sszes ilyen adatt�pussal rendelkez� liter�lra.) K�l�n�sen, az xsd:string XSD adatt�pus �rt�ktere �s lexik�lis form�r�l �rt�kre t�rt�n� lek�pez�se szentes�ti a tipiz�lt liter�lok azonos�t�s�t a nyelv-tegekkel nem rendelkez�, t�pus n�lk�li liter�lokkal, minden olyan karakterl�nc eset�n, mely belef�r az adatt�pus lexik�lis ter�be, minthogy mindkett� azt a Unocode karakterl�ncot jelenti, ami ki van �rva liter�lban; �gy az al�bbi k�vetkeztet�si szab�ly �rv�nyes minden XSD-interpret�ci� eset�n (itt az 'sss' egy tetsz�leges RDF karakterl�ncot jel�l az xsd:string lexik�lis ter�ben):

Hasonl�an ahhoz, amit fentebb, az rdfD2 �s rdfD3 szab�lyokr�l mondtunk, az alkalmaz�sok szisztematikusan behelyettes�thetik ezen ekvivalens form�k egyik�t a m�sik�val, ahelyett, hogy k�zvetlen�l alkalmazn�k �ket.

A: f�ggel�k: A lemm�k bizony�t�sa (Informative)

�res gr�f lemma. A tripletek �res halmaza b�rmely gr�f k�vetkezm�nye lehet, de a tripletek �res halmaz�nak k�vetkezm�nye csak �nmaga lehet.

Bizony�t�s. Legyen N tripletek egy �res halmaza. A gr�fra vonatkoz� szemantikai felt�telek el��rj�k, hogy N legyen igaz I-ben, minden I-re; ekkor az els� r�sz a k�vetkezm�ny defin�ci�j�b�l levezethet�. T�telezz�k fel, hogy G egy b�rmilyen nem-�res gr�f, �s s p o . egy triplet G-ben; ekkor egy I interpret�ci�, ahol IEXT(I(p)) = { } nem el�g�ti ki G-t, kiel�g�ti azonban N-t; �gy teh�t N-nek nem lehet k�vetkezm�nye G. QED

[QED = "quod erat demonstrandum" = "ezt kellett bizony�tani"]

Ez azt jelenti, hogy a k�s�bbi eredm�nyek legt�bbje trivi�lis az �res gr�fok eset�n, s ez �ppen az, amire sz�m�tottunk.

R�szgr�f lemma. Egy gr�fnak k�vetkezm�nye minden r�szgr�fja.

Bizony�t�s. Nyilv�nval� a r�szgr�f �s a k�vetkezm�ny defin�ci�ib�l. Ha a gr�f igaz I-ben, akkor valamely A-ra, minden tripletje igaz I+A-ban, �gy a tripletek minden r�szhalmaza igaz I-ben. QED

Egyes�t�si lemma. RDF gr�fok egy S halmaz�nak egyes�t�se: S-nek k�vetkezm�nye, S minden tagja pedig az egyes�t�s k�vetkezm�nye.

Bizony�t�s. Nyilv�nval� a k�vetkezm�ny �s a gr�f-egyes�t�s defin�ci�j�b�l. S minden eleme igaz, ha �s csak akkor, ha S egyes�t�s�ben minden triplet igaz. QED

Ez azt jelenti, hogy – amint a sz�veg is megjegyezi –, a gr�fok egy halmaza ugyan�gy kezelhet�, mint egyetlen gr�f, amikor a kiel�g�t�s �s a k�vetkezm�ny k�rd�s�t t�rgyaljuk. Ezt a konvenci�t fogjuk alkalmazni e f�ggel�k tov�bbi r�sz�ben is, ahol egy hivatkoz�st egy gr�fhalmaz interpret�ci�j�ra (vagy gr�fok olyan halmaz�ra, amelynek k�vetkezm�nye egy gr�f stb.) minden esetben �gy kell �rteni, mint gr�fok halmaz�nak egyes�t�s�re val� hivatkoz�st; amikor pedig 'gr�fra' hivatkozunk a tov�bbiakban, akkor ezt gr�fokra vagy gr�fhalmazokra �rtj�k.

P�ld�ny lemma. Egy gr�f k�vetkezm�nye b�rmelyik p�ld�ny�nak.

Bizony�t�s. Tegy�k fel, hogy valamely I kiel�g�ti E'-t, �s E' egyik p�ld�nya E-nek. Ekkor valamilyen E' �res csom�pontjaira t�rt�n� A lek�pez�s eset�n I+A kiel�g�t minden tripletet E'-ben. E-ben minden b �res csom�pontra defini�ljuk, hogy B(b)=I+A(c), ahol c az az �res csom�pont vagy n�v, amellyel b-t helyettes�tj�k E'-ben, vagy pedig c=b, amennyiben nem t�rt�nt helyettes�t�s. Ekkor I+B(E)=I+A(E')=igaz, teh�t I kiel�g�ti E-t. De mivel I tetsz�leges volt, ez�rt E' k�vetkezm�nye E. QED.

A Skolemiz�ci� egy, az automatikus k�vetkeztet�rendszerekben gyakran haszn�lt szintaktikai transzform�ci�, amelyben az egzisztenci�lis v�ltoz�kat '�j' f�ggv�nyekkel – m�sutt m�g nem haszn�lt f�ggv�nynevekkel – helyettes�tj�k, amelyeket minden befogad� univerz�lis v�ltoz�ra alkalmazunk. Az RDF-ben a Skolemiz�l�s azt jelenti, hogy egy gr�fban minden �res csom�pontot egy '�j' n�vvel, azaz egy URI hivatkoz�ssal helyettes�t�nk, amelyr�l garant�lhat�, hogy m�sutt nem fordul el�. Ez a transzform�ci� val�j�ban 'tetsz�leges' neveket ad a n�vtelen entit�soknak, amelyeknek a l�tez�s�t az �res csom�pont haszn�lata mintegy "�ll�tja": a nevek v�letlenszer�s�ge biztos�tja, hogy ezekb�l semmi sem lesz kik�vetkeztethet�, ami nem k�vetkezne a puszta l�tez�s�k �ll�t�s�b�l, amit az �res csom�pontok haszn�lata reprezent�l. (Liter�lok haszn�lata itt nem volna megfelel�. A liter�lok sohasem '�jak' a megk�v�nt �rtelemben.)

Prec�zebben fogalmazva: E-nek egy Skolemiz�ci�ja (V-re vonatkoz�an) E-nek egy V-re vonatkoz� alap-p�ld�nya 1:1 ar�ny� p�ld�nylek�pez�ssel, mely G minden �res csom�pontj�t egy olyan URI hivatkoz�sra k�pezi le, amely nem fordul el� G-ben (�gy a V Skolem-sz�k�szlet �s az E sz�k�szlete diszjunkt halmazok).

Noha maga a Skolemiz�ci� nem szigor�an �rv�nyes m�velet, de nem ad semmilyen �j tartalmat egy kifejez�shez, abban az �rtelemben, hogy egy Skolemiz�lt kifejez�s k�vetkezm�nyei ugyanazok, mint az eredeti kifejez�s�, felt�ve, hogy nem tartalmaznak neveket a Skolem-sz�k�szletb�l:

Skolemiz�ci�s lemma. Tegy�k fel, hogy sk(E) egy Skolemiz�ci�ja E-nek, V-re vonatkoztatva. Ekkor sk(E) k�vetkezm�nye E; �s ha sk(E) k�vetkezm�nye F, �gy, hogy F �s V diszjunktak, akkor E k�vetkezm�nye F.

Bizony�t�s. sk(E) k�vetkezm�nye E a P�ld�ny lemma alapj�n.

Most t�telezz�k fel, hogy sk(E) k�vetkezm�nye F, ahol V �s F sz�k�szlet�nek nincs k�z�s r�szhalmaza; t�telezz�k fel tov�bb�, hogy I valamilyen interpret�ci�, mely kiel�g�ti E-t. Ekkor E �res csom�pontjair�l t�rt�n� valamilyen A lek�pez�s eset�n I+A kiel�g�ti E-t. Defini�ljuk az sk(E) sz�k�szlet egy I' interpret�ci�j�t a k�vetkez�k�ppen: IR'=IR, IEXT'=IEXT, I'(x)=I(x) x-re az E sz�k�szletben, �s I'(x)=[I+A](y) x-re a V sz�k�szletben, ahol y az az �res csom�pont E-ben, amelyet x-szel helyettes�tett�nk be sk(E)-ben. Nyilv�nval�, hogy I' kiel�g�ti sk(E)-t, �gy I' kiel�g�ti F-et is. Azonban I'(F)=[I+A](F), minthogy F �s V sz�k�szlete diszjunkt; ily m�don I kiel�g�ti F-et. De I tetsz�leges volt; �gy E k�vetkezm�nye F. QED.

Intuit�ve, ez a lemma azt mutatja meg, hogy egy Skolemiz�ci� kijelent�se sok tekintetben ugyanolyan tartalmat fejez ki, mint az eredeti gr�f kijelent�se. Azonban egy gr�fot nem tekinthet�nk a Skolemiz�ci�j�val egyen�rt�k�nek, hiszen ezek a 'tetsz�leges' nevek, ha m�r publik�ltuk �ket, ugyanolyan st�tussal rendelkeznek, mint b�rmelyik URI hivatkoz�s. Tov�bb�, a Skolemiz�ci� nem lenne megfelel� m�velet ha b�rmi m�sra alkalmazn�nk, mint a k�vetkezm�ny el�zm�ny�re. Egy keres� kifejez�s Skolemiz�ci�ja egy teljesen m�s keres� kifejez�st eredm�nyezne. Mindazon�ltal, sok esetben, amikor egy k�vetkeztet�s eredm�ny�t vizsg�ljuk, elegend� csak az alapgr�fokat tekintetbe venni: p�ld�ul, felt�ve, hogy E nem tartalmaz semmilyen Skolem-sz�k�szletet, S k�vetkezm�nye E, ha �s csak akkor, ha S' k�vetkezm�nye E.

Az ezut�n k�vetkez� lemm�k bizony�t�sa azt az utat k�veti, hogy egy gr�f interpret�ci�j�nak fel�p�t�s�ben felhaszn�lja a gr�fban mag�ban l�v� lexik�lis elemeket. (Ez Herbrand �tlete volt; de itt n�mileg m�dos�tjuk, hogy megfelel�en kezelje a liter�lokat.) Ha adva van egy G nem �res gr�f, akkor G (egyszer�) Herbrand interpret�ci�ja, amelyet �gy �runk: Herb(G), az al�bbiakban defini�lt interpret�ci� lesz:

Nyilv�nval�an, Herb(G)+B, ahol B az azonos�t�si lek�pez�s G �res csom�pontjaira, kiel�g�t minden tripletet G-ben, a konstrukci� �ltal, �gy Herb(G) kiel�g�ti G-t.

A Herbrand interpret�ci�k ugyan�gy kezelik az URI hivatkoz�sokat, a tipiz�lt liter�lokat (�s az �res csom�pontokat) mint a t�pus n�lk�li liter�lokat, azaz, mintha a saj�t szintaktikai form�juk lenne a jelent�s�k. Persze lehet, hogy ez nem felel meg az RDF szerz�i eredeti sz�nd�k�nak, de a konstrukci� azt mutatja, hogy minden gr�f interpret�lhat� ezen az �ton. Ez�rt ez meger�s�ti, hogy b�rmilyen RDF gr�fnak van egy kiel�g�t� egyszer� interpret�ci�ja, vagyis nem fordulhat el� egyszer� inkonzisztencia az RDF-ben.

Vegy�k �szre, hogy G Herbrand interpret�ci�j�nak univerzuma tartalmazza G �res csom�pontjait; ezek azokat az entit�sokat 'szimboliz�lj�k', amelyeknek t�nylegesen a l�tez�s�t �ll�tj�k. Mivel az �res csom�pontokat �gy kell interpret�lnunk, hogy saj�t magukat jelentik, ez�rt ahhoz, hogy kiel�g�ts�k a gr�fot, egy gr�f Skolemiz�ci�j�nak Herbrand interpret�ci�ja izomorf kell hogy legyen a gr�f olyan Herbrand interpret�ci�j�val, mely mag�ban foglalja a Herb(sk(G)) = Herb(G)+B �rescsom�pont-lek�pez�st is (ezt a formul�t egy ismert not�ci�s szab�lytalans�ggal �rtuk, ahol egy �res csom�pontot egy Herbrand interpret�ci�ban �gy kezel�nk, mintha egy Skolem-n�v lenne)

Interpol�ci�s lemma. S k�vetkezm�nye egy E gr�f, ha, �s csak akkor, ha S egyik r�szgr�fja E egyik p�ld�nya.

Bizony�t�s. A "ha" esete levezethet� a R�szgr�f �s a P�ld�ny lemm�kb�l.

A "csak akkor, ha" esetre a bizony�t�s a Herbrand konstrukci�t haszn�lja. T�telezz�k fel, hogy S egyszer� k�vetkezm�nye E. Herb(S) kiel�g�ti S-t, �gy Herb(S) kiel�g�ti E-t, vagyis, valamely A, E �res csom�pontjair�l IR_Herb(S)-re t�rt�n� lek�pez�s eset�n [Herb(S)+A] kiel�g�ti az �sszes
s p o .
tripletet E-ben, �gy, hogy S-nek tartalmaznia kell a
[Herb(E)+A](s) p [Herb(E)+A](o) .
tripletet, ami az el�z� triplet p�ld�nya az A p�ld�nylek�pez�s szerint. �gy az �sszes ilyen triplet halmaza egy r�szgr�fja S-nek, mely egy p�ld�nya E-nek. QED

Az al�bbiak egyenes k�vetkezm�nyei az Interpol�ci�s lemm�nak:

Anonimit�si lemma. Tegy�k fel, hogy E egy sov�ny gr�f �s E' egy val�di p�ld�nya E-nek. Ekkor E' nem k�vetkezm�nye E-nek.

Bizony�t�s. T�telezz�k fel, hogy E k�vetkezm�nye E', ekkor E egy r�szgr�fja E' egy p�ld�nya, s ez�rt egy val�di p�ld�nya E-nek; �gy E nem sov�ny, teh�t szemben �ll a feltev�ssel. Ez�rt E-nek nem k�vetkezm�nye E'.
QED

T�m�rs�gi lemma. Ha S k�vetkezm�nye E, �s E egy v�ges gr�f, akkor S valamely v�ges S' r�szhalmaz�nak k�vetkezm�nye E.

Bizony�t�s. Az interpol�ci�s lemma alapj�n, S-nek valamely S' r�szgr�fja E-nek egy p�ld�nya; �gy S' v�ges, �s S' k�vetkezm�nye E.
QED

B�r a t�m�rs�g trivi�lis az egyszer� k�vetkezm�ny eset�n, ez fokozatosan, egyre kev�sb� lesz trivi�lis a jobban kidolgozott szemantikus kiterjeszt�sekben.

Monotonit�si lemma. Tegy�k fel, hogy S egy r�szgr�fja S'-nek, �s S k�vetkezm�nye E. Ekkor S' k�vetkezm�nye E. (Az �ltal�nos monotonit�si lemma speci�lis esete) QED

�ltal�nos monotonit�si lemma. Tegy�k fel, hogy S, S' RDF gr�fok halmazai, �gy hogy S minden eleme az S' valamelyik elem�nek a r�szhalmaza. T�telezz�k fel, hogy Y jelzi X-nek egy szemantikai kiterjeszt�s�t, S X-k�vetkezm�nye E, tov�bb� S �s E kiel�g�tik Y minden szintaktikai korl�toz�s�t. Ekkor S' Y-k�vetkezm�nye E.

Bizony�t�s. El�g csup�n v�gigmenni a defin�ci�kon: tegy�k fel, hogy I egy Y-interpret�ci�ja S'-nek; ekkor, mivel Y egy szemantikai kiterjeszt�se X-nek, I egy X-interpret�ci�; tov�bb�, a R�szgr�f lemma �s az Egyes�t�si lemma alapj�n, I kiel�g�ti S-t; �gy I kiel�g�ti E-t.
QED

Mindk�t al�bbi bizony�t�s egy k�z�s mint�t k�vet, mely �ltal�nos�tja az Interpol�ci�s lemma bizony�t�s�n�l alkalmazottat, oly m�don, hogy a Herbrand konstrukci� egy olyan m�dos�t�s�ra �p�t, amelyet egy olyan 'klauz�r�ra' (closure) alkalmazunk, amelyet a szab�lyok kimer�t� alkalmaz�s�val nyer�nk. A bizony�t�sok annak a kimutat�s�val oper�lnak, hogy az eredm�ny�l kapott interpret�ci� megfelel a sz�k�szletnek, �s hasonl�k�ppen m�k�dnek a Herbrand interpret�ci� eset�ben is. E bizony�t�sok bonyolults�g�nak j� r�sze abb�l a k�nyszer�s�gb�l fakad, hogy a Herbrand konstrukci�t adapt�lni kell, hogy megfelel�en tekintetbe vegye a liter�l �rt�keket. A Herbrand interpret�ci�k ugyanis nem vesznek tudom�st a liter�lok tipiz�l�s�r�l, �s minden tipiz�lt liter�lt �gy kezelnek, mint nem-liter�l �rt�ket; Ez irrelev�ns, amikor az egyszer� k�vetkezm�nyre gondolunk, mely a tipiz�lt liter�lokat egyszer�en �gy kezeli, mint amelyek neveket jelentenek; de m�g nagyobb gondoss�gra van sz�ks�g, amikor rdf- �s rdfs-interpret�ci�kr�l van sz�.

Mindk�t bizony�t�s egyetlen alapelvre �p�l, mely egy meglehet�sen neh�zkes not�ci�t ig�nyel, de alapvet�en egyszer� a meg�rt�s�k. Az egyszer� Herbrand interpret�ci� minden sz�k�szleti elemet �gy kezel, mint amelyik �nmag�t jelenti, �s az interpret�ci�t ezekb�l a szintaktikai elemekb�l �p�ti fel. Az rdf- �s rdfs-interpret�ci�k szemantikai felt�telei ezt nem minden esetben engedik meg: az XML-liter�lokt�l p�ld�ul elv�rj�k, hogy m�sfajta entit�sokat jelentsenek. Ez�rt ezekben az esetekben k�l�nbs�get tesz�nk a 'val�di' szemantikai �rt�k, �s annak szintaktikai 'p�tl�ka' k�z�tt, oly m�don, hogy defini�lunk egy sur lek�pez�st [sur = surrogate = p�tl�k] az interpret�ci� univerzum�r�l a gr�f sz�k�szlet�re (plusz az �res csom�pontokra), amely olyan k�zel �ll egy azonos�t�si lek�pez�shez, amilyen k�zel csak lehet, de amelyik, ha ezekre a speci�lis liter�l �rt�kekre alkalmazzuk, azt a konkr�t �res csom�pontot azonos�tja, mely ennek az �rt�knek a tan�jak�nt viselkedik a gr�fban. Az RDFS eset�ben a sur p�tl�k-lek�pez�st kiterjesztj�k az �sszes liter�l �rt�kre, mivel a liter�lhoz rendelt �res csom�pont megjelenhet az alany poz�ci�j�ban, �s �gy inform�ci�t r�gz�thet a liter�l �rt�k�r�l, amelyet azut�n r� kell alkalmazni erre az �rt�kre az interpret�ci�ban.

RDF-k�vetkezm�ny lemma. S rdf-k�vetkezm�nye E, ha �s csak akkor, ha l�tezik egy olyan gr�f, amelyik sz�rmaztathat� S-b�l, plusz az RDF axiomatikus tripletekb�l az lg szab�lyb�l �s az RDF k�vetkezm�ny szab�lyaib�l, �s amelyiknek egyszer� k�vetkezm�nye E.

Bizony�t�s. A "ha" eset kimutat�s�ra csup�n azt kell ellen�rizni, hogy a szab�lyok rdf-�rv�nyesek-e (ezt gyakorlatk�ppen az olvas�ra b�zzuk); tov�bb�, ha S vagy E �res, akkor az eredm�ny trivi�lisan ad�dik; ez�rt ink�bb azt t�telezz�k fel, hogy egyik�k sem �res.

Hogy kimutassuk a "csak akkor, ha" esetet, a bizony�t�s �gy folytat�dik, hogy megkonstru�ljuk S-nek egy RH rdf Herbrand interpret�ci�j�t, mely ugyanazt a szerepet t�lti be az rdf-interpret�ci�k eset�n, mint az egyszer� Herbrand interpret�ci� az egyszer� interpret�ci�k set�n. Amennyire lehet, a konstrukci� a Herbrand konstrukci�t k�veti, de a j�l form�lt XML-liter�lokat �gy interpret�lja, hogy azok kiel�g�ts�k az RDF szint� szemantikai felt�teleket, azoknak a tripleteknek az �tmutat�sa szerint, amelyek a C RDF klauz�r�ban (RDF closure) tal�lhat�k, �s amelyet egy olyan gr�fk�nt defini�lunk, mely az al�bbi elj�r�s eredm�nyek�nt j�n l�tre:

- add S-hez az �sszes RDF axiomatikus tripletet;
- alkalmazd az lg szab�lyt minden tripletre, amelyik egy j�l tipiz�lt XML-liter�lt tartalmaz, am�g a gr�fot m�r nem tudja megv�ltoztatni a szab�ly;
- alkalmazd az rdf2 szab�lyt, am�g a gr�f m�r nem v�ltozik;
- alkalmazd az rdf1 szab�lyt, am�g a gr�f m�r nem v�ltozik;

Megjegyezz�k, hogy C pontosan egy �j �res csom�pontot (_:nnn) tartalmaz az S-ben l�v� minden liter�l sz�m�ra, amelyet az lg szab�ly r�v�n rendelt hozz� a liter�lokhoz, valamint hogy az S-ben l�v� tripletek minden olyan r�szgr�fja, mely egy j�l-tipiz�lt XML-litr�lt tartalmaz, pontosan reproduk�l�sra ker�l C-ben az �res csom�ponttal behelyettes�tett liter�llal, valamint az
_:nnn rdf:type rdf:XMLLiteral.
extra triplettel egy�tt, amelyet az rdf2 szab�ly vezet be. Szint�n megjegyzend�, hogy a bizony�t�s csak az lg szab�ly alkalmaz�s�t ig�nyli a j�l tipiz�lt XML-liter�lokra, �gyhogy ez t�nylegesen valamivel szorosabb eredm�nyre fog vezetni.

Az lg szab�ly �ltal bevezetett �res csom�pontok p�tl�kk�nt helyettes�tik a j�l form�lt XML-liter�lokat a triplet alany poz�ci�j�ban. (A k�vetkez� lemma bizony�t�s�n�l ezt kiterjesztj�k az �sszes liter�lra.) Hogy megkonstru�lhassunk egy RDF interpret�ci�t, az XML-liter�lokat �s a p�tl�kaikat be kell helyettes�teni a megfelel� liter�l �rt�kekkel az interpret�ci� tartom�ny�ban, azonban a bizony�t�s megk�veteli, hogy minden egyes XML liter�l �rt�k egyedileg kapcsol�dj�k egy olyan lexik�lis elemhez, mely a jelent�s�t hordozza. Ez n�mi kifinomults�got ig�nyel a k�vetkez� konstrukci�ban.

Ha lll egy j�l form�lt XML liter�l, legyen xml(lll) az lll-nek egy XML �rt�ke; �s C-ben b�rmelyik j�l form�lt XML-liter�l x XML �rt�ke sz�m�ra legyen sur(x) az az �res csom�pont, amelyet ehhez az XML-liter�lhoz rendelt�nk az lg szab�ly alkalmaz�s�val; �s terjessz�k ki sur-t �gy, hogy az egy azonos�t�si lek�pez�s legyen az URI hivatkoz�sokra, �res csom�pontokra �s m�s liter�lokra C-ben.

RH-t ezek ut�n �gy defini�ljuk:

LVRH = minden t�pus n�lk�li liter�l C-ben plusz {xml(x): x egy j�l tipiz�lt XML-liter�l S-ben} IRRH = LVRH plusz az URI hivatkoz�sok, �res csom�pontok �s m�s tipiz�lt liter�lok halmaza, amelyek el�fordulnak C-ben IPRH = {x: C tartalmazza az x rdf:type rdf:Property . tripletet} Ha x eleme IPRH-nak, akkor IEXTRH(x) = {<s,o>: C tartalmazza az s sur(s) x sur(o) . tripletet} ISRH az azonos�t�si lek�pez�s az URI hivatkoz�sokra S-ben Ha x egy j�l form�lt XML-liter�l S-ben, akkor ILRH(x) = xml(x), egy�bk�nt ILRH(x) = x

Defini�ljunk egy B lek�pez�st a C-ben l�v� �res csom�pontokra a k�vetkez�k�ppen: B(x)=xml(lll), ha x egy lll j�l form�lt XML liter�lhoz van rendelve, egy�bk�nt B(x)=x; ekkor nyilv�nval�, hogy [RH+B] kiel�g�ti C-t �s ez�rt S-t is, �s �gy RH kiel�g�ti S-t.

Mivel C tartalmazza az �sszes sz�ks�ges axiomatikus tripletet, RH kiel�g�ti mindet.

K�nnyen bel�that�, hogy J, a konstrukci�j�n�l fogva, kiel�g�ti az els� k�t RDF szemantikai felt�telt; az rdf2 szab�ly �ltal bevezetett tripletek sz�m�ra k�vetelm�ny, hogy IEXT_RH(rdf:type) tartalmazzon egy <xml(lll),rdf:XMLLiteral>-t minden j�l tipiz�lt lll XML-liter�l sz�m�ra.

A harmadik RDF szemantikai felt�tel az egyetlen negat�v szemantikai felt�tel, mely nem kiel�g�thet� egyszer�en a konstrukci� �ltal, �m ez trivi�lis m�don kiel�g�l. A rosszul tipiz�lt XML-liter�lok �nmaguk jelent�s�t hordozz�k RH-ban, �s �gy, a konstrukci�n�l fogva, kimaradnak LV_RH -b�l. Az <lll, rdf:XMLLiteral> p�r nem fordulhat el� IEXT_RH(rdf:type)-ban, mert egy liter�l nem fordulhat el� az alany hely�n; �gy a felt�tel kiel�g�l, teh�t RH egy val�di rdf-interpret�ci�.

Mivel S rdf-k�vetkezm�nye E, RH kiel�g�ti E-t; �gy valamely A lek�pez�s (E �res csom�pontjair�l IR_RH-ra) sz�m�ra [RH+A] kiel�g�t minden
s p o .
tripletet E-ben, vagyis IEXT_RH(p) tartalmazza <[RH+A](s),[RH+A](o)>-t, azaz C tartalmazza az
sur([RH+A](s)) p sur([RH+A](o)) .
tripletet, de ez egy p�ld�nya az els� tripletnek az x --> sur(A(x)) p�ld�nylek�pez�s szerint; �gy C egy r�szgr�fja, E-nek egy p�ld�nya; �gy teh�t C egyszer� k�vetkezm�nye E.
QED

Ez a lemma azt is mutatja, hogy b�rmilyen gr�fnak van egy kiel�g�t� rdf-interpret�ci�ja, �s a bizony�t�s illusztr�lja, hogy mik�nt lehet ezt fel�p�teni a klauz�ra Herbrand interpret�ci�j�b�l a j�l form�lt XML-liter�lok megfelel� interpret�l�s�val, valamint annak megenged�s�vel, hogy olyan tulajdons�gok is l�tezhetnek, amelyeknek nincs kiterjed�s�k. Jegyezz�k meg, hogy ha E v�ges, akkor C sz�rmaztatott r�szgr�fja ugyancsak v�ges.

Az RDFS-k�vetkezm�ny lemma szerkezetileg hasonl� az RDF v�ltozat�hoz, �s er�sen hasonl� defin�ci�kat is haszn�l, de term�szetesen hosszabb ann�l, �s egy kidolgozottabb konstrukci�t ig�nyel, annak biztos�t�s�ra, hogy az rdfs:Literal �s az rdfs:Resource oszt�lykiterjed�sei minden liter�l �rt�ket tartalmaznak.

RDFS-k�vetkezm�ny lemma. S rdfs-k�vetkezm�nye E, ha �s csak akkor, ha l�tezik egy olyan gr�f, amelyik sz�rmaztathat� S-b�l, plusz az RDF- �s RDFS axiomatikus tripletekb�l, az lg szab�ly, a gl szab�ly, valamint az RDF- �s az RDFS-k�vetkezm�ny szab�lyok alkalmaz�s�val, �s amelyiknek vagy egyszer� k�vetkezm�nye E, vagy XML �tk�z�st mutat.

Bizony�t�s. Ism�t, hogy kimutassuk a "ha" eset�t, elegend� kimutatni, hogy az RDFS-k�vetkezm�ny szab�lyai rdfs-�rv�nyesek, amit ez�ttal is gyakorlatk�nt �tenged�nk az olvas�nak; �s az �res esetek itt is trivi�lisak.

A "csak akkor, ha" eset kimutat�sa ugyancsak hasonl�t az el�z� lemm�ban alkalmazotthoz, s�t hasonl� konstrukci�t �s terminol�gi�t is haszn�lunk, azzal a kiv�tellel, hogy a D elnevez�s� RDFS klauz�r�t �gy defini�ljuk, hogy az az al�bbi elj�r�s eredm�nye:

- add S-hez az �sszes RDF- �s RDFS axiomatikus tripleteket;
- alkalmazd az lg szab�lyt minden tripletre, amelyik egy liter�lt tartalmaz, am�g a gr�fot m�r nem tudja megv�ltoztatni a szab�ly;
- alkalmazd az rdf2 �s rdfs1 szab�lyokat, am�g a gr�f m�r nem v�ltozik;
- alkalmazd az rdf1, a gl (!) valamint a fennmarad� RDFS-k�vetkezm�ny szab�lyokat, am�g a gr�f m�r nem v�ltozik.

Elt�r�en az el�z� lemm�t�l, ez a bizony�t�s azt ig�nyli, hogy az lg szab�lyt az �sszes liter�lra alkalmazzuk (m�g a rosszul tipiz�lt liter�lokra is), tov�bb� ig�nyli az inverz gl szab�ly alkalmaz�s�t. A gl szab�lyt csak az rdfs6 vagy az rdfs10 szab�lyok alkalmaz�sa ut�n sz�ks�ges haszn�lnunk, mivel csak ezek a szab�lyok k�pesek egy �res csom�pontot az alany poz�ci�b�l a t�rgy poz�ci�ba �tvinni.

Megjegyezz�k, hogy D pontosan egy �j �res csom�pontot (_:nnn) tartalmaz az S-ben l�v� minden liter�l sz�m�ra, amelyet az lg szab�ly r�v�n rendelt hozz� a liter�lokhoz, valamint hogy az S-ben l�v� tripletek minden olyan r�szgr�fja, amelyik b�rmilyen liter�lt tartalmaz, pontosan reproduk�l�sra ker�l D-ben, az �res csom�ponttal behelyettes�tett liter�llal, valamint az
_:nnn rdf:type rdfs:Literal .
extra triplettel, amelyet az rdfs1 szab�ly vezet be, �s esetleg az
_:nnn rdf:type rdf:XMLLiteral .
extra triplettel egy�tt, amelyet az rdf2 szab�ly vezet be, ahol sz�ks�ges. Ez azt jelenti, hogy a konstrukci�ban ez ut�n a pont ut�n a liter�lok t�nylegesen figyelmen k�v�l hagyhat�k, mivel az ut�na k�vetkez� szab�lyok b�rmelyike, amelyik olyan tripletre vonatkozik, mely liter�lt tartalmaz, ugyanolyan j�l alkalmazhat� azokra a hasonl� tripletekre is, amelyekben a liter�lokat m�r helyettes�tett�k a hozz�juk rendelt �res csom�pontokkal. A bizony�t�s tov�bbi r�sze ezt �gy alkalmazza, hogy el��rja: a liter�l �rt�kek az interpret�ci�ban csak azokat a szemantikai felt�teleket el�g�ts�k ki, amelyek az olyan �res csom�pontokra �rv�nyesek, amelyek hozz� vannak rendelve a megfelel� liter�lokhoz, figyelmen k�v�l hagyva a gr�fnak azokat a tripletjeit, amelyek liter�lokat tartalmaznak. A gl szab�ly haszn�lata biztos�tja, hogy D tartalmaz minden olyan tripletet, amelyikben van egy liter�l, ha �s csak akkor, ha tartalmaz egy hasonl� tripletet is, amelyben a liter�l m�r le van cser�lve a hozz� rendelt �res csom�ponttal.

Ugyan�gy, mint az el�z� bizony�t�sban: Ha lll egy j�l form�lt XML liter�l, legyen xml(lll) az lll-nek egy XML �rt�ke; a sur p�tl�k-lek�pez�st ekkor �gy terjesztj�k ki: El�sz�r is, a sur tartom�nya az a halmaz, mely csak a D-ben el�fordul� URI hivatkoz�sokat, liter�lokat, �res csom�pontokat, valamint a D-ben el�fordul� j�l form�lt XML-liter�lok XML �rt�keit tartalmazza. (Ez az al�bb defini�lt rdfs-Herbrand interpret�ci� univerzuma.) Most teh�t, ha lll egy j�l form�lt XML-liter�l D-ben, legyen sur(xml(lll)) az az �res csom�pont, amelyet lll-hez rendelt�nk az lg szab�ly alkalmaz�s�val; D-ben l�v� minden m�s lll liter�l sz�m�ra legyen sur(lll) az az �res csom�pont, amelyet lll-hez rendelt�nk az lg szab�ly r�v�n, �s D-ben l�v� minden URI hivatkoz�s �s �res csom�pont sz�m�ra legyen sur(x) = x . Jegyezz�k meg, hogy a sur tartom�nya csak azokat az URI hivatkoz�sokat �s �res csom�pontokat tartalmazza, amelyek el�fordulnak D-ben.

S-nek egy SH rdfs-Herbrand interpret�ci�j�t ezek ut�n az el�z� lemm��hoz hasonl�an konstru�ljuk meg:

LVSH = {x: D tartalmazza a sur(x) rdf:type rdfs:Literal . tripletet} IRSH = LVSH plusz az URI hivatkoz�sok, �res csom�pontok �s liter�lok (kiv�ve j�l form�lt XML-liter�lok) halmaza, amelyek el�fordulnak D-ben. IPSH = {x: D tartalmazza a sur(x) rdf:type rdf:Property . tripletet} Ha x eleme IPRH-nak, akkor IEXTRH(x) = {<s,o>: D tartalmazza a sur(s) x sur(o) . tripletet} ISSH az azonos�t�si lek�pez�s az URI hivatkoz�sokra S-ben Ha x egy j�l form�lt XML-liter�l S-ben, akkor ILSH(x) = xml(x), egy�bk�nt ILSH(x) = x

Defini�ljuk B(x)-et a k�vetkez�k�ppen: ha x egy �res csom�pont, mely egy lll j�l form�lt XML liter�lhoz van rendelve D-ben, akkor B(x) = xml(lll); ha ez b�rmi m�s lll liter�lhoz van rendelve D-ben, akkor B(x)=lll; egy�bk�nt pedig B(x)=x; ekkor nyilv�nval�, hogy [SH+B] kiel�g�ti D-t, �s ez�rt S-t is, �s �gy SH kiel�g�ti S-t.

Ugyan�gy, mint az el�z� lemm�n�l, SH kiel�g�ti az �sszes sz�ks�ges RDF �s RDFS axiomatikus tripletet (az els� RDF szemantikai felt�telt m�r a konstrukci� r�v�n).

SH kiel�g�ti a harmadik RDF szemantikai felt�telt, de csak abban az esetben, ha D nem tartalmaz XML �tk�z�st. Megjegyezz�k, hogy a p�tl�kok jelenl�te a rosszul tipiz�lt XML liter�lokn�l �rv�nytelen�ti azt az �rvet, amelyet az el�z� lemm�n�l haszn�ltunk, mondv�n hogy ez a felt�tel trivi�lisan teljes�l. Ez�rt t�telezz�k fel, hogy D nem tartalmaz XML �tk�z�st.

Amint a sz�vegben megjegyezt�k, �gy tekinthetj�k az els� RDFS szemantikai felt�telt, mint ICEXT �s IC defini�l�s�t: �gy j�runk el, minden tov�bbi megjegyz�s n�lk�l, �s minden felt�telt az IEXT fogalm�val �runk le. Hogy kimutassuk, hogy SH kiel�g�ti a fennmarad� RDFS szemantikai felt�teleket, esetr�l esetre bizony�tunk, felhaszn�lva a Herbrand interpret�ci� minimalit�s�t �s a klauz�ra teljess�g�t.

E felt�telek mindegyike t�kr�zhet� a szab�ly alkalmaz�sok megfelel� sorozat�val. Az argumentum �ltal�nos form�j�t j�l illusztr�lja a m�sodik RDFS szemantikai felt�tel esete: t�telezz�k fel, hogy <x,y> eleme IEXT_SH(rdfs:domain)-nek �s <u,v> eleme IEXT_SH(x)-nek; akkor D-nek tartalmaznia kell a k�vetkez� tripleteket:

sur(x) rdfs:domain sur(y) .
sur(u) x sur(v).

�gy x-nek egy URI hivatkoz�snak kell lennie, �gy sur(x)=x; �s ekkor az rdfs2 szab�ly r�v�n, D-nek ezt a tripletet is tartalmaznia kell:

sur(u) rdf:type sur(y).

�gy IEXT_SH(rdf:type) tartalmazza <u,v>-t ; teh�t a felt�tel teljes�lt.

A t�bbi eset is hasonl�an j�r el: a szemantikai felt�telt leford�tja egy deriv�ci�ra a szab�lyok �s axiomatikus tripletek felhaszn�l�s�val. Az argumentum form�kat az al�bbi t�bl�zat foglalja �ssze. A szemantikai felt�telek n�melyike t�bb als�bb rend� felt�telre van felbontva, �s egyeseknek aloszt�lyuk is van.

[R�vid�t�sek:Az al�bbi t�bl�zatban az 'is in' (eleme, benne van stb.) halmazoper�tort az el. sz�csk�val jel�lj�k, hogy a t�bl�zat �ttekinthetõ maradjon. Pl. az X el. Y, �gy olvasand�: X eleme Y-nak. Az 'axiomatikus' sz�t axiom. form�ban r�vid�tj�k – a ford.]

RDFS szemantikai felt�tel	Deriv�ci�
ha x eleme IR-nek, akkor <x,rdfs:Resource> el. IEXT(rdf:type)	URI hivatkoz�s vagy �res csom�pont az alanyban: x a b x rdf:type rdfs:Resource	rdfs4a
	Liter�l: _:x rdf:type rdfs:Literal rdfs:type rdfs:range rdfs:Class rdfs:Literal rdf:type rdfs:Class rdfs:Literal rdfs:subClassOf rdfs:Resource _:x rdf:type rdfs:Resource	l�sd al�bb axiom. rdfs3 rdfs8 rdfs9
	URI hivatkoz�s vagy �res csom�pont a t�rgyban: a b x x rdf:type rdfs:Resource	rdfs4b
	URI hivatkoz�s az �ll�tm�nyban: a x b x rdf:type rdf:Property rdf:type rdfs:domain rdfs:Resource x rdf:type rdfs:Resource	rdf1 axiom. rdfs2
x el. LV ha �s csak akkor, ha <x,rdfs:Literal> el. IEXT(rdf:type)	j�l tipiz�lt XML-liter�l lll: a b lll _:x rdf:type rdf:XMLLiteral rdf:XMLLiteral rdfs:subClassOf rdfs:Literal _:x rdf:type rdfs:Literal	lg, rdf2, sur(xml(lll))=_:x axiom. rdfs9
	egy�b liter�l lll : a b lll _:x rdf:type rdfs:Literal	lg, rdfs1, sur(lll)=_:x
ha <x,y> el. IEXT(rdfs:domain) �s <u,v> el. IEXT(x) akkor <u,y> el. IEXT(rdf:type)	x rdfs:domain y . u x v . u rdf:type y .	rdfs2
ha <x,y> el. IEXT(rdfs:range) �s <u,v> el. IEXT(x) akkor <v,y> el. IEXT(rdf:type)	x rdfs:range y . u x v . v rdf:type y .	rdfs3
ha <x,rdf:Property> el. IEXT(rdf:type) akkor <x,x> el. IEXT(rdfs:subPropertyOf)	x rdf:type rdf:Property x rdfs:subPropertyOf x	rdfs6
ha <x,rdf:Property> el. IEXT(rdf:type) <y,rdf:Property> el. IEXT(rdf:type) <z,rdf:Property> el. IEXT(rdf:type) <x,y> el. IEXT(rdfs:subPropertyOf) <y,z> el. IEXT(rdfs:subPropertyOf) akkor <x,z> el. IEXT(rdfs:subPropertyOf)	x rdfs:subPropertyOf y y rdfs:subPropertyOf z x subPropertyOf z	rdfs5
ha <x,y> el. IEXT(rdfs:subPropertyOf) <u,v> el. IEXT(x) akkor <x,rdf:Property> el. IEXT(rdf:type) <y,rdf:Property> el. IEXT(rdf:type) <u,v> el. IEXT(y)	x rdfs:subPropertyOf y u x v rdfs:subPropertyOf rdfs:domain rdf:Property x type rdf:Property rdfs:subPropertyOf rdfs:domain rdf:Property y rdf:type rdf:Property u y v	axiom. triplet rdfs2 axiom. triplet rdfs3 rdfs7
ha <x,rdfs:Class> el. IEXT(rdf:type) akkor <x,rdfs:Resource> el. IEXT(rdfs:subClassOf)	x rdf:type rdfs:Class x rdfs:subClassOf rdfs:Resource	rdfs8
ha <x,y> el. IEXT(rdfs:subClassOf) <u,x> el. IEXT(rdf:type) akkor <x,rdfs:Class> el. IEXT(rdf:type) <y,rdfs:Class> el. IEXT(rdf:type) <u,y> el. IEXT(rdf:type)	x rdfs:subClassOf y u rdf:type x rdfs:subClassOf rdfs:domain rdfs:Class x rdf:type rdfs:Class rdfs:subClassOf rdfs:range rdfs:Class y rdf:type rdfs:Class u rdf:type y	axiom. triplet rdfs2 axiom. triplet rdfs3 rdfs9
ha <x,rdfs:Class> el. IEXT(rdf:type) akkor <x,x> el. IEXT(rdfs:subClassOf)	x rdf:type rdfs:Class x rdfs:subClassOf x	rdfs10
ha <x,rdfs:Class> el. IEXT(rdf:type) <y,rdfs:Class> el. IEXT(rdf:type) <z,rdfs:Class> el. IEXT(rdf:type) <x,y> el. IEXT(rdfs:subClassOf) <y,z> el. IEXT(rdfs:subClassOf) akkor <x,z> el. IEXT(rdfs:subClassOf)	x rdfs:subClassOf y y rdfs:subClassOf z x rdfs:subClassOf z	rdfs11
ha <x,rdfs:ContainerMembershipProperty> el. IEXT(rdf:type) akkor <x,rdfs:member> el. IEXT(rdfs:subPropertyOf)	x rdf:type rdfs:ContainerMembershipProperty x rdfs:subPropertyOf rdfs:member	rdfs12
ha <x,rdfs:Datatype> el. IEXT(rdf:type) akkor <x,rdfs:Literal> el. IEXT(rdfs:subClassOf)	x rdf:type rdfs:Datatype x rdfs:subClassOf rdfs:Literal	rdfs13

�gy teh�t SH egy rdfs-interpret�ci�.

Mivel S rdfs-k�vetkezm�nye E, ez�rt SH kiel�g�ti E-t: �gy valamely A lek�pez�s (E �res csom�pontjair�l IR_SH-re) eset�n [SH+A] kiel�g�t minden
s p o .
tripletet E-ben, azaz IEXT_SH(p) tartalmazza <[SH+A](s),[SH+A](o)>-t, vagyis D tartalmazza a

sur([SH+A](s)) p sur([SH+A](o)).

tripletet, mely egy p�ld�nya az els� tripletnek az x --> sur(A(x)) p�ld�nylek�pez�s szerint, felt�ve, hogy o nem liter�l. Ha o egy liter�l, akkor sur([SH+A](o) az az �res csom�pont, amely hozz� van rendelve o-hoz, �s �gy D ezt a tripletet is tartalmazza:

sur([SH+A](s)) p o .

mely egy p�ld�nya az els� tripletnek az x --> sur(A(x)) p�ld�nylek�pez�s szerint. �gy D egy r�szgr�fja, E-nek egy p�ld�nya az x --> sur(A(x)) p�ld�nylek�pez�s szerint; teh�t D egyszer� k�vetkezm�nye E.

�gy teh�t ak�r az a helyzet, hogy D egy XML �tk�z�st tartalmaz, ak�r az, hogy D egyszer� k�vetkezm�nye E, bizony�tott, hogy D kiel�g�ti a lemma felt�teleit.
QED

Megjegyzend�, hogy ha E v�ges, vagy ha D egy XML �tk�z�st tartalmaz, akkor D-nek egy v�ges r�szgr�fja szint�n kiel�g�ti a lemma felt�teleit.

B. f�ggel�k: A szakkifejez�sek glossz�riuma (Informat�v)

[Ebben a sz�magyar�zatban az (angol kifejez�seket) tartjuk meg �b�c�-sorrendben, hogy ezek is viszonylag k�nnyen visszakereshet�ek legyenek (a magyar kifejez�sek a sz�vegb�l a linkek �tj�n k�zvetlen�l is el�rhet�k) – a ford.]

El�zm�ny, el�t�tel, el�felt�tel, premissza (Antecedent) (fn.) Egy k�vetkeztet�sben az a kifejez�s, vagy azok kifejez�sek, amely(ek)b�l a konkl�zi�t levonjuk. Egy k�vetkezm�nye rel�ci�ban a rel�ci� bal oldala.

T�ny�ll�t�s, kijelent�s (Assertion) (fn.) (I.) B�rmilyen kifejez�s, amelyr�l azt �ll�tjuk, hogy igaz. (II.) Az a cselekv�s, hogy valamir�l azt �ll�tjuk, hogy igaz.

Oszt�ly (Class) (fn.) Egy �ltal�nos fogalom, kateg�ria vagy besorol�s. Valami, amit els�dlegesen m�s dolgok besorol�s�ra, vagy kategoriz�l�s�ra haszn�lunk. Form�lis �rtelemben: az RDF-ben egy rdfs:Class t�pus� er�forr�s, a hozz� tartoz� olyan er�forr�sok halmaz�val, amelyek mindegyik�nek rdf:type tulajdons�ga ezt az oszt�lyt kapta �rt�k�l. A form�lis logika irodalm�ban az oszt�lyokat gyakran 'pedik�tumoknak' nevezik.

(Az RDF megk�l�nb�zteti az oszt�lyt a halmazt�l noha a kett� gyakran azonos. Az RDF-ben az oszt�lyok megk�l�nb�ztet�se a halmazokt�l t�bb szabads�got enged�lyez az oszt�lyhierarchi�k konstru�l�s�n�l, ahogy fentebb m�r t�rgyaltuk.)

Komplett (Complete) (mn., egy k�vetkeztet�rendszer jelz�jek�nt) (1) K�pes felismerni minden k�vetkezm�nyt k�t kifejez�s k�z�tt. (2) K�pes levonni minden �rv�nyes k�vetkeztet�st. Haszn�latos ilyen megszor�t�sokkal is: k�pes felismerni a k�vetkezm�nyt, vagy levonni minden �rv�nyes k�vetkeztet�st egy bizonyos korl�tozott form�ban, vagy esetben (pl. olyan kifejez�sek k�z�tt, amelyek valamilyen norm�l alakban vannak megadva, vagy amelyek megfelelnek bizonyos szintaktikai szab�lyoknak).

(Ezek a defin�ci�k nem pontosan egyen�rt�k�ek, mivel az els� azt ig�nyli, hogy a rendszer hozz�f�rhessen a konkl�zi�hoz, s �gy lehet, hogy nem k�pes levonni ilyen 'trivi�lis' k�vetkeztet�seket, mint pl. (p �s p) a p-b�l. Jellemz�en, egy hat�kony g�pi k�vetkeztet�rendszer komplett lehet az els� �rtelemben, de nem sz�ks�gszer�en az a m�sodikban.)

Konkl�zi�, k�vetkezm�ny (Consequent) (fn.) Egy k�vetkeztet�sben az a kifejez�s, amelyet az el�t�tel(ek)b�l konstru�lunk; egy k�vetkezm�nye rel�ci�ban a rel�ci� jobb oldala.

Konzisztens (Consistent) (mn., egy kifejez�s jelz�jek�nt) Kiel�g�t� interpret�ci�val rendelkezik; nincs bels� ellentmond�sa. (Egy k�vetkeztet�rendszer jelz�jek�nt a korrekt szinonim�ja.)

Korrekt (Correct) (mn., egy k�vetkeztet�rendszer jelz�jek�nt). K�ptelen levonni b�rmilyen �rv�nytelen k�veztet�st, vagy el��ll�tani egy hamis k�vetkezm�nyt. L�sd a k�vetkeztet�s c�msz�n�l is.

Eld�nthet�, d�nt�sk�pes (Decideable) (mn., egy k�vetkeztet�rendszer jelz�jek�nt). V�ges er�forr�sok mellett, v�ges id� alatt k�pes eld�nteni k�t kifejez�sr�l, hogy az els�nek k�vetkezm�nye a m�sodik. (Egy logika eset�ben:) van egy olyan eld�nthet� k�vetkeztet�si rendszere, amelyik komplett �s korrekt az adott logika szemantik�ja szempontj�b�l.

(Nem minden logik�hoz tartozik olyan k�vetkeztet�rendszer, amelyik komplett �s eld�nthet� is, de m�g az eld�nthet� rendszerek is tetsz�legesen magas sz�m�t�si komplexit�ssal rendelkezhetnek. A viszony a logikai szintaxis, a szemantika �s a k�vetkeztet�rendszer komplexit�sa k�z�tt m�g jelent�s kutat�sok t�rgy�t k�pezi.)

K�vetkezm�nye, k�vetkezm�ny (Entail, Entailment) (fn.) Egy szemantikai viszony k�t kifejez�s k�z�tt, mely akkor �ll fenn, amikor az els�nek az igaz volta garant�lja a m�sodiknak az igaz volt�t is; amikor logikailag lehetetlen, hogy az els� igaz legyen, ha a m�sodik hamis; amikor b�rmilyen interpret�ci�, amelyik kiel�g�ti az els� kifejez�st, sz�ks�gszer�en kiel�g�ti a m�sodikat is. Ilyen szemantikai viszony �rv�nyes lehet egy kifejez�shalmaz �s egy kifejez�s k�z�tt is.

Egyen�rt�k� (Equivalent) (mn., k�t dolog viszonyak�nt) Ugyanazon felt�telek mellett igaz; ha �ll�t�s: azonos kijelent�st tesz a vil�gr�l. K�lcs�n�sen k�vetkezm�nyei egym�snak.

Extenzion�lis (Extensional) (mn. egy logika jelz�jek�nt) egy halmaz alap� elm�let, vagy egy oszt�lylogika, amelyben az oszt�lyokat halmazoknak, a tulajdons�gokat <objektum, �rt�k> p�roknak tekintj�k �s �gy tov�bb. Egy olyan elm�let, mely nem enged megk�l�nb�ztet�st az olyan entit�sok k�z�tt, amelyeknek ugyanaz a kiterjed�s�k (extenzi�juk) (v�. Intenzion�lis).

Form�lis (Formal) (mn.) Olyan nyelven kifejezett, mely el�g pontos ahhoz, hogy hagyom�nyos matematikai m�dszerekkel eredm�nyeket sz�m�thassunk ki bel�le.

Inkonzisztens (Inconsistent) (mn.) Hamis b�rmilyen interpret�ci� eset�n; lehetetlen kiel�g�teni. Inkonzisztencia (Inconsistency) (fn.), b�rmilyen inkonzisztens kifejez�s vagy gr�f.

(A k�vetkezm�ny �s az inkonzisztencia szorosan �sszef�gg egym�ssal, hiszen A k�vetkezm�nye B, �ppen akkor, amikor (A �s nem-B) inkonzisztens (v�. a k�vetkezm�ny m�sodik defin�ci�j�val). Ez az alapja sok g�pi k�vetkeztet�rendszernek.

B�r a konzisztencia �s inkonzisztencia defin�ci�i egzakt kett�s�k, sz�m�t�si szempontb�l m�gis elt�r�ek. Gyakran nehezebb felismerni a konzisztenci�t minden szitu�ci�ban, mint az inkonzisztenci�t felismerni minden szitu�ci�ban.

R�mutat� (Indexical) (mn., egy kifejez�s jelz�jek�nt) olyan jelent�ssel b�r, mely explicit m�don a haszn�l�i k�rnyezetre hivatkozik (mint pl. "itt", "most", "ez").

K�vetkeztet�s (Inference) (fn.) Egy cselekv�s vagy folyamat, amelynek sor�n �j kifejez�seket konstru�lunk megl�v� kifejez�sekb�l; egy ilyen cselekv�snek vagy folyamatnak az eredm�nye. Azokat a k�vetkeztet�seket, amelyek a k�vetkezm�nyt produk�lj�k, korrekt vagy �rv�nyes k�vetkeztet�seknek nevezz�k. K�vetkeztet�si szab�ly: egy k�vetkeztet�si t�pus form�lis le�r�sa; k�vetkeztet�rendszer: k�vetkeztet�si szab�lyok szervezett rendszere, vagy olyan szoftver, mely k�vetkeztet�seket gener�l, esetleg k�vetkeztet�sek �rv�nyess�g�t ellen�rzi.

Intenzion�lis (Intensional) (mn., egy logika jelz�jek�nt) Nem extenzion�lis. Olyan logika, mely megengedi, hogy k�l�nb�z� entit�soknak azonos legyen a kiterjed�se (extenzi�ja).

(Az intenzionalit�s hasznoss�ga vagy haszontalans�ga k�r�l sz�lesk�r� vita folyik a filoz�fiai logikai irodalomban. Az extenzion�lis szemantika-elm�letek egyszer�bbek, �s a form�lis logik�k konvencion�lis szemantik�ja �ltal�ban extenzion�lis n�zetet felt�telez, ugyanakkor a h�tk�znapi nyelvek konceptu�lis elemz�se gyakran azt sugallja, hogy az intenzion�lis gondolkod�s sokkal term�szetesebb. Ennek gyakran id�zett p�ld�i szerint egy extenzion�lis logika k�teles minden '�res' oszt�lykiterjed�st azonosk�nt kezelni, �s �gy azonosnak tekintheti a 'vadk�rt�t' a 'Mikul�ssal', tov�bb� k�ptelen megk�l�nb�ztetni olyan fogalmakat, amelyeknek 'v�letlen�l' ugyanazok az egyedeik, mint p�ld�ul az emberi l�nyek, �s a k�tl�b�, sz�rtelen emberszab�s�ak. Az ebben a dokumentumban le�rt szemantika alapvet�en intenzion�lis.

Interpret�ci�(ja) (Interpretation (of)) (fn.) Egy vil�g azon aspektusainak minim�lis form�lis le�r�sa, melyek �ppen el�gs�gesek ahhoz, hogy valamely logika kifejez�s�nek igazs�g�t vagy hamiss�g�t meg lehessen �llap�tani.

(egyes logikai sz�vegek k�l�nbs�get tesznek egy interpret�ci�s strukt�ra k�z�tt, mely egy 'lehets�ges vil�g', amelyet b�rmilyen konkr�t sz�k�szlett�l f�ggetlen valaminek tekint�nk, �s egy olyan interpret�ci�s megfeleltet�s k�z�tt, mely egy sz�k�szletet egy ilyen strukt�r�ra k�pez le. Az RDF szemantik�ja a r�videbb utat v�lasztja, amennyiben ezt a kett�t egyetlen fogalomban egyes�ti.)

Logika (Logic) (fn.) Egy form�lis nyelv, mely �ll�t�sokat fejez ki.

Metafizikai, metafizikus (Metaphysical) (mn.). A dolgok val�di term�szet�vel valamilyen abszol�t vagy fundament�lis �rtelemben �sszef�gg�.

Modell-elm�let (Model Theory) (fn.) Egy form�lis szemantikai elm�let, mely kifejez�seket interpret�ci�kkal kapcsol �ssze.

(A 'modell-elm�let' n�v a logikai szemantik�ban meghonosodott haszn�latb�l ered, ahol egy kiel�g�t� interpret�ci�t "modell"-nek h�vnak. Ez a sz�haszn�lat azonban gyakran zavar�nak t�nik, minthogy majdnem pontosan a ford�tottja annak a jelent�snek, amelyet az ilyen kifejez�sek takarnak, mint pl. "sz�m�t�g�pes modellez�s", amit ez�rt el is ker�l�nk ebben a dokumentumban.)

Monoton (Monotonic) (mn., egy logika, vagy egy k�vetkeztet�rendszer jelz�jek�nt) Kiel�g�ti azt a felt�telt, hogy ha S k�vetkezm�nye E, akkor (S+T) k�vetkezm�nye tov�bbra is E, azaz, ha tov�bbi inform�ci�t adunk valamilyen el�t�telhez, az nem tudja �rv�nytelen�teni az el�z� �rv�nyes k�vetkezm�nyt.

(Minden logika monoton, mely a konvencion�lis modell-elm�leten �s a k�vetkezm�ny szabv�nyos fogalm�n alapszik. A monoton logik�nak az a jellemz�je, hogy a k�vetkezm�ny �rv�nyes marad azon a kontextuson k�v�l is, amelyben gener�lt�k. Az RDF-et is emiatt tervezt�k monotonnak.)

Nem-monoton (Nonmonotonic) (mn., egy logika vagy egy k�vetkeztet�rendszer jelz�jek�nt) Nem monoton. Nem-monoton formalizmusokat javasoltak �s alkalmaztak a MI ter�let�n �s m�s alkalmaz�sokban is. A nem-monoton k�vetkeztet�sre p�ld�k lehetnek a k�vetkez�k: alap�rtelmezett k�vetkeztet�s (default reasoning), amelyn�l felt�telez�nk egy 'norm�lis' �ltal�nos igazs�got, hacsak ez nem ker�l ellentmond�sba valamilyen konkr�tabb inform�ci�val (a madarak �ltal�ban rep�lnek, de a pingvinek nem); tagad�s sikertelens�g eset�n (negation-by-failure): gyakran alkalmazz�k logikai programoz�si rendszerekben, �s az a l�nyege, hogy ha egy �ll�t�s helyess�g�nek bizony�t�sa valami�rt sikertelen, akkor ebb�l azt a k�vetkeztet�st vonj�k le, hogy az �ll�t�s hamis; z�rt vil�g implicit felt�telez�se (implicit closed-world assumptions): adatb�zis-alkalmaz�sokban gyakran el�fordul� felt�telez�s, amelyb�l kiindulva, ha egy korpuszban (vizsg�lt adathalmazban) egy entit�sr�l hi�nyzik valamilyen inform�ci�, akkor azt a k�vetkeztet�st vonj�k le ebb�l, hogy hib�s az adat, vagy az adatb�zis (pl. azt, hogy ha valakinek a neve nem szerepel az alkalmazottak adatb�zis�ban, akkor az nem is lehet alkalmazott)

(A monoton �s nem-monoton k�vetkeztet�sek k�z�tti viszony gyakran nehezen megfoghat�. P�ld�ul, ha explicit "z�rt vil�g" felt�teltelez�st alkalmazunk az�ltal, hogy explicite kijelentj�k a korpuszr�l, hogy komplett, �s a konkl�zi�kban explicit eredetinform�ci�kat adunk meg, akkor a z�rtvil�g-k�vetkeztet�s monoton; az implicit jelleg az, ami a k�vetkeztet�st nem-monotonn� teszi. A nem-monoton konkl�zi�kr�l csak valamilyen kontextuson bel�l mondhatjuk, hogy �rv�nyesek; ezek k�nnyen inkorrekt� �s f�lrevezet�v� v�lhatnak ezen a kontextuson k�v�l. Ha a kontextust explicitt� tessz�k a k�vetkeztet�sben, �s l�that�v� a konkl�zi�kban, akkor egy monoton keretbe k�pezhetj�k le a nem-monoton konkl�zi�kat.)

Ontol�giai (Ontological) (mn.) Filoz�fia: A t�nylegesen l�tez� dolgok filoz�fiai tudom�ny�val kapcsolatos. Itt: Valamilyen t�mater�let form�lis le�r�s�nak r�szleteivel kapcsolatos.

�ll�t�s, �t�let (Proposition) (fn.) Valami, ami igazs�g-�rt�kkel b�r; egy kijelent�s vagy kifejez�s, ami igaz vagy hamis.

(A nyelv filoz�fiai elemz�s�ben hagyom�nyosan megk�l�nb�ztetj�k az �t�leteket azokt�l a kifejez�sekt�l, amelyekkel az �t�leteket kijelentj�k; a modell-elm�let azonban nem ig�nyel ilyen megk�l�nb�ztet�st.)

T�rgyias�t, megtestes�t (Reify) (ige), t�rgyias�t�s, megtestes�t�s (Reification) (fn.) T�rgyk�nt kategoriz�l; entit�sk�nt le�r. Gyakran olyan konvenci�t �rt�nk alatta, amelyn�l egy szintaktikai kifejez�st szemantikai t�rgyk�nt kezel�nk, mely egy m�sik szintaxissal van le�rva. Az RDF-ben egy t�rgyias�tott triplet nem m�s, mint egy triplet azonos�t�j�nak �s h�rom komponens�nek le�r�sa m�s RDF tripletek seg�ts�g�vel.

Er�forr�s (Resource) (fn.) RDF-ben: (I.) Egy entit�s; b�rmi az univerzumban (II.) oszt�lyn�vk�nt: minden dolgok oszt�lya; a lehet� leg�ltal�nosabb kateg�ria.

Kiel�g�t (Satisfy) (tsi.), kiel�g�t� (Satisfying) (mn., egy interpret�ci� jelz�je) Igazz� tesz. Az alapvet� szemantikai viszony egy interpret�ci� �s egy kifejez�s k�z�tt. Az X kiel�g�ti Y-t kifejez�s azt jelenti, hogy, ha a vil�g megfelel az X �ltal le�rt felt�teleknek, akkor Y-nak igaznak kell lennie.

Szemantikai (Semantic) (mn.), szemantika (Semantics) (fn.). A jelent�s meghat�roz�s�val kapcsolatos. Gyakran a "szintaktikai" (sintactic) fogalommal szembe�ll�tva haszn�ljuk, a kifejez�s, �s a jelent�se k�z�tti k�l�nbs�g hangs�lyoz�s�ra.

Skolemiz�ci�, skolemiz�l�s (Skolemization) (fn.) Egy szintaktikai transzform�ci�, amelyben �res csom�pontokat "�j" nevekkel helyettes�t�nk.

(Hab�r nem szigor�an �rv�nyes m�velet, de a Skolemiz�l�s megtartja egy kifejez�s l�nyegi jelent�s�t, �s ez�rt gyakran alkalmazzuk g�pi k�vetkeztet�rendszerekben. A teljes logikai forma komplexebb. A fogalom A. T. Skole logikus/matematikusr�l kapta a nev�t)

Szimb�lum, t�ken (Token) (n.) Egy jelk�p vagy kifejez�s meghat�rozott fizikai ki�r�sa a dokumentumban; gyakran szembe�ll�tva a t�pussal: egy kifejez�s absztrakt nyelvtani form�ja.

Univerzum (Universe) (fn.) Az egyetemes oszt�ly, vagy azoknak a dolgoknak a halmaza, amelyet egy interpret�ci� l�tez�knek tekint (az RDF/RDFS k�rnyezetben ez azonos az er�forr�sok halmaz�val).

Haszn�l (Use vs. Mention) (ige, szembe�ll�tva az eml�t kifejez�ssel) Egy szintaxis darab alkalmaz�sa valaminek a megjel�l�s�re vagy hivatkoz�s�ra. A norm�lis form�ja annak, ahogy a nyelvet haszn�ljuk.

("Mindig, amikor egy mondatban valamit ki akarunk mondani egy bizonyos dologr�l, akkor haszn�lnunk kell ebben a mondatban, nem a dolgot mag�t, hanem a nev�t, vagy a megjel�l�s�t" - Alfred Tarski)

�rv�nyes, korrekt (Valid, correct) (mn., egy k�vetkeztet�s vagy k�vetkeztet� folyamat jelz�jek�nt) Megfelel egy k�vetkezm�nynek, azaz, a k�vetkeztet�s konkl�zi�ja az el�t�tel k�vetkezm�nye.

J�l form�lt (Well-formed) (mn., egy kifejez�s jelz�jek�nt) Szintaktikailag leg�lis.

Vil�g (World) (fn.) (a vil�g:) (I.) A val� vil�g. (egy vil�g:) (II.) Egy olyan m�d, ahogy a val� vil�g elrendezhet�. (III.) Egy interpret�ci�. (IV.) Egy lehets�ges vil�g.

(A 'lehets�ges vil�gok' fogalm�nak metafizikai st�tusa er�sen vitathat�. Szerencs�re nem kell elk�telezn�nk magunkat a p�rhuzamos univerzumokban val� hitnek ahhoz, hogy haszn�lhassuk ezt a fogalmat annak II. �s III. jelent�s�ben, amelyek el�gs�gesek a szemantika c�ljaira.)

C. f�ggel�k: K�sz�netnyilv�n�t�s

Ez a dokumentum az RDF-mag Munkacsoport tagjainak k�z�s er�fesz�t�seit t�kr�zi. K�l�n�sen jelent�s m�rt�kben j�rult hozz� ehhez az anyaghoz Jeremy Carroll, Dan Connolly, Jan Grant, R. V. Guha, Graham Klyne, Ora Lassilla, Brian McBride, Sergey Melnick, Jos deRoo �s Patrick Stickler.

Christopher Menzelt�l sz�rmazik az explicit kiterjed�s-lek�pez�s haszn�lat�nak alapvet� �tlete mely lehet�v� teszi az �nmag�ra val� alkalmaz�st an�lk�l, hogy megs�rten� a fund�lts�g axi�m�t.

Peter Patel-Schneider �s Herman ter Horst l�nyeges probl�m�kat fedeztek fel a kor�bbi tervezetekben, �s t�bb fontos technikai t�k�letes�t�sre tettek javaslatot.

Patrick Hayes-nek ezen a dokumentumon v�gzett munk�j�t r�szben a DARPA t�mogatta a #2507-225-22. sz�m� szerz�d�s keret�ben.

A hivatkoz�sok list�ja

Normat�v hivatkoz�sok

[RDF-FOGALMAK]

Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Klyne G., Carroll J. A mindenkori legutols� (angol nyelv�) verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/.

[RDF-SZINTAXIS]

Az RDF/XML szintaxis specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�: Dave Beckett. A mindenkori legutols� (angol nyelv�) verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .

[RDF-TESZTEK]

Az RDF tesztsorozata, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Grant J., Beckett D. A mindenkori legutols� (angol nyelv�) verzi� URL-je: REC-rdf-testcases-20040210.html.

[RDFMS]

Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification , O. Lassila and R. Swick, Editors. World Wide Web Consortium. 22 February 1999. This version is http://www.w3.org/TR/1999/REC-rdf-syntax-19990222/. The latest version of RDF M&S is available at http://www.w3.org/TR/REC-rdf-syntax/.

[RFC 2119]

RFC 2119 - Key words for use in RFCs to Indicate Requirement Levels , S. Bradner, IETF. March 1997. This document is http://www.ietf.org/rfc/rfc2119.txt.

[RFC 2396]

RFC 2396 - Uniform Resource Identifiers (URI): Generic Syntax Berners-Lee,T., Fielding and Masinter, L., August 1998

[XSD]

XML Schema Part 2: Datatypes, Biron, P. V., Malhotra, A. (Editors) World Wide Web Consortium Recommendation, 2 May 2001

Informat�v hivatkoz�sok

[OWL]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Referencia, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Mike Dean and Guus Schreiber . A mindenkori legutols� (angol nyelv�) verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/owl-ref/ .

[Conen&Klapsing]

A Logical Interpretation of RDF, Conen, W., Klapsing, R..Circulated to RDF Interest Group, August 2000.

[DAML]

Frank van Harmelen, Peter F. Patel-Schneider, Ian Horrocks (editors), Reference Description of the DAML+OIL (March 2001) ontology markup language

[Hayes&Menzel]

A Semantics for the Knowledge Interchange Format, Hayes, P., Menzel, C., Proceedings of 2001 Workshop on the IEEE Standard Upper Ontology, August 2001.

[KIF]

Michael R. Genesereth et. al., Knowledge Interchange Format, 1998 (draft American National Standard).

[Marchiori&Saarela]

Query + Metadata + Logic = Metalog, Marchiori, M., Saarela, J. 1998.

[LBASE]

Lbase: Semantics for Languages of the Semantic Web, Guha, R. V., Hayes, P., W3C Note, 10 October 2003.

[McGuinness&al]

DAML+OIL:An Ontology Language for the Semantic Web, McGuinness, D. L., Fikes, R., Hendler J. and Stein, L.A., IEEE Intelligent Systems, Vol. 17, No. 5, September/October 2002.

[RDF-BEVEZET�S]

Az RDF bevezet� tank�nyve, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Frank Manola and Eric Miller. A mindenkori legutols� (angol nyelv�) verzi� URL-je http://www.w3.org/TR/rdf-primer/ .

[RDF-SZ�K�SZLET]

Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. febru�r 10. Szerkeszt�k: Dan Brickley and R. V. Guha. A mindenkori legutols� (angol nyelv�) verzi� URL-je: http://www.w3.org/TR/rdf-schema/ .

[N3]

D. f�ggel�k: V�ltoztat�si napl� (Informat�v)

V�ltoztat�sok a 2003. december 15-i El�zetes aj�nl�stervezet �ta.

Az A. f�ggel�kben az RDFS k�vetkezm�ny lemm�j�t kijav�tottuk. N�h�ny elg�pel�st a glossz�riumban �s a f� sz�vegben szint�n korrig�ltunk.

�tgondolva ter Horst �szrev�teleit, a D-interpret�ci� defin�ci�j�t m�dos�tottuk, hogy alkalmazhat� legyen egy kiterjesztett sz�k�szletre, bele�rtve az adatt�pus-neveket is.

A v�ltoztat�si napl� r�gebbi bejegyz�seit elt�vol�tottuk. Ezek most megtal�lhat�k az el�z� verzi�ban