Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Referencia

W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10.

Jelen verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-ref-20040210/

Legutols� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/owl-ref/

El�z� verzi� (angol eredeti):

http://www.w3.org/TR/2003/PR-owl-ref-20031215/

Szerkeszt�k:

Mike Dean, BBN Technologies
Guus Schreiber, Free University Amsterdam

Szerz�k:

Sean Bechhofer, University of Manchester
Frank van Harmelen, Free University Amsterdam
Jim Hendler, University of Maryland
Ian Horrocks, University of Manchester
Deborah L. McGuinness, Stanford University
Peter F. Patel-Schneider, Bell Labs Research, Lucent Technologies
Lynn Andrea Stein, Franklin W. Olin College of Engineering

Absztrakt

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv egy szemantikai jel�l�nyelv, mely ontol�gi�k Weben t�rt�n� publik�l�s�ra �s k�z�s haszn�lat�ra szolg�l. Az OWL nyelvet az RDF (Resource Description Framework) sz�k�szlet�nek kiterjeszt�sek�nt, a DAML+OIL nyelvb�l kiindulva fejlesztett�k ki. Ez a dokumentum az OWL nyelvi konstrukci�k teljes halmaz�nak inform�lis le�r�s�t tartalmazza, ez�rt referenciak�nt szolg�lhat azon felhaszn�l�k sz�m�ra, akik ontol�gi�kat k�v�nnak �p�teni.

A dokumentum st�tusa

Ezt a dokumentumot a W3C Tagjai �s m�s �rdekelt r�sztvev�k ellen�rizt�k, �s az Igazgat� W3C Aj�nl�sk�nt hiteles�tette. Az Aj�nl�s elk�sz�t�s�vel a W3C c�lja �s szerepe az, hogy r�ir�ny�tsa a figyelmet a specifik�ci�ra, �s el�seg�tse annak sz�les k�r� alkalmaz�s�t. Ez megn�veli a Web haszn�lhat�s�g�t, �s jav�tja a Weben t�rt�n� egy�ttm�k�d�st.

Ez a dokumentum annak a hat r�szb�l �ll� W3C Aj�nl�snak egyik r�sze, mely az OWL Web Ontol�gia Nyelvet szabv�nyos�tja. Ezt az Aj�nl�st a W3C Szemantikus Web Munkaprogramja keret�ben a Web Ontol�gia Munkacsoport dolgozta ki, �s 2004. febru�r 10. d�tummal publik�lta. (L�sd a Munkaprogram-nyilatkozatot �s a Munkacsoport Alapszab�ly�t.)

Az OWL konstrukci�j�nak a dokumentumok kor�bbi verzi�j�ban le�rt v�ltozat�t jelent�sen �tdolgozt�k, s ez a konstrukci� kiel�g�ti a Munkacsoport technikai k�vetelm�nyeit. A Munkacsoport megvizsg�lta az �sszes be�rkezett �szrev�telt, �s elv�gezte a sz�ks�ges jav�t�sokat. Az Aj�nl�stervezet �ta a jelen Aj�nl�s megsz�let�s�ig a dokumentumon v�grehajtott m�dos�t�sokat a V�ltoztat�si napl� r�szletezi.

A Munkacsoport sz�vesen fogadja az �szrev�teleket a public-webont-comments@w3.org (E-mail arch�vum) c�m�n, az idev�g� technol�gi�k �ltal�nos vit�j�t pedig a www-rdf-logic@w3.org (E-mail arch�vum) c�m�n folytatja.

Rendelkez�sre �ll egy konszign�ci� az ismert alkalmaz�sokr�l.

A W3C list�t vezet tov�bb� azokr�l a felfedett szabadalmi ig�nyekr�l is, amelyek ehhez a munk�hoz kapcsol�dnak.

Ez a szekci� a dokumentumnak a publik�l�skor �rv�nyes st�tus�t r�gz�ti. M�s dokumentumok hat�lytalan�thatj�k ezt a dokumentumot. A leg�jabb W3C publik�ci�k list�ja, valamint e technikai riport utols� kiad�sa megtal�lhat� a W3C technikai riportok index�ben, ahttp://www.w3.org/TR/ alatt.

K�sz�netnyilv�n�t�s

A jelen dokumentum egyes r�szei a "DAML+OIL (March 2001) Reference Description" [DAML+OIL] dokumentumb�l sz�rmaznak, amelyet a DAML+OIL W3C Note r�szek�nt terjesztettek el�. Ennek a dokumentumnak �s kor�bbi v�ltozatainak szponzorai k�l�nleges k�sz�netet �rdemelnek.

Jeremy Carroll, Jim Hendler, Brian McBride �s Peter Patel-Schneider l�nyegbev�g� lektori munk�t v�geztek az anyagon, �s bizonyos sz�vegr�szek szerz�ik�nt is k�zrem�k�dtek. Jerome Euzenat bocs�totta rendelkez�s�nkre a Felsorol�s adatt�pussal kapcsolatos egyik p�ld�t.

Ez a dokumentum azoknak a sz�les k�r� eszmecser�knek �s egyeztet�seknek az eredm�nye, melyeket a Web Ontol�gia Munkacsoporton mint eg�szen bel�l folytattunk. A r�sztvev�k ebben a munkacsoportban: Yasser alSafadi, Jean-Fran�ois Baget, James Barnette, Sean Bechhofer, Jonathan Borden, Frederik Brysse, Stephen Buswell, Jeremy Carroll, Dan Connolly, Peter Crowther, Jonathan Dale, Jos De Roo, David De Roure, Mike Dean, Larry Eshelman, J�r�me Euzenat, Tim Finin, Nicholas Gibbins, Sandro Hawke, Patrick Hayes, Jeff Heflin, Ziv Hellman, James Hendler, Bernard Horan, Masahiro Hori, Ian Horrocks, Jane Hunter, Francesco Iannuzzelli, R�diger Klein, Natasha Kravtsova, Ora Lassila, Massimo Marchiori, Deborah McGuinness, Enrico Motta, Leo Obrst, Mehrdad Omidvari, Martin Pike, Marwan Sabbouh, Guus Schreiber, Noboru Shimizu, Michael Sintek, Michael K. Smith, John Stanton, Lynn Andrea Stein, Herman ter Horst, David Trastour, Frank van Harmelen, Bernard Vatant, Raphael Volz, Evan Wallace, Christopher Welty, Charles White �s John Yanosy.

Tartalomjegyz�k

• Absztrakt
• A dokumentum st�tusa
• K�sz�netnyilv�n�t�s
• 1. Bevezet�s
  • 1.1 A dokumentum c�lja
  • 1.2 OWL Full / DL / Lite
  • 1.3 Az OWL szintaxisa
  • 1.4 OWL �s RDF szemantika
  • 1.5 Megjegyz�s a p�ld�khoz
  • 1.6 Adategyes�t�s �s a priv�t jogok
  • 1.7 E dokumentum f�ggel�kei
• 2. Az OWL dokumentum
  • 2.1 Tartalom
  • 2.2 OWL URI sz�k�szlet �s n�vt�r
  • 2.3 Az OWL MIME t�pusa
• 3. Oszt�lyok
  • 3.1 Oszt�lyle�r�sok
    • 3.1.1 Felsorol�s
    • 3.1.2 Tulajdons�gkorl�toz�s
      • 3.1.2.1 �rt�kkorl�toz�sok
        • 3.1.2.1.1 owl:allValuesFrom
        • 3.1.2.1.2 owl:someValuesFrom
        • 3.1.2.1.3 owl:hasValue
      • 3.1.2.2 Kardinalit�skorl�toz�sok
        • 3.1.2.2.1 owl:maxCardinality
        • 3.1.2.2.2 owl:minCardinality
        • 3.1.2.2.3 owl:cardinality
    • 3.1.3 Metszet, uni� �s komplemens
      • 3.1.3.1 owl:intersectionOf
      • 3.1.3.2 owl:unionOf
      • 3.1.3.3 owl:complementOf
  • 3.2 Oszt�lyaxi�m�k
    • 3.2.1 rdfs:subClassOf
    • 3.2.2 owl:equivalentClass
    • 3.2.3 Axi�m�k komplett oszt�lyokhoz owl:equivalentClass haszn�lata n�lk�l
    • 3.2.4 owl:disjointWith
• 4. Tulajdons�gok
  • 4.1 RDF S�ma alap� tulajdons�gkonstrukci�k
    • 4.1.1 rdfs:subPropertyOf
    • 4.1.2 rdfs:domain
    • 4.1.3 rdfs:range
  • 4.2 Tulajdons�gok k�z�tti rel�ci�k
    • 4.2.1 owl:equivalentProperty
    • 4.2.2 owl:inverseOf
  • 4.3 Tulajdons�gok kardinalit�s�nak glob�lis korl�toz�sa
    • 4.3.1 owl:FunctionalProperty
    • 4.3.2 owl:InverseFunctionalProperty
  • 4.4 Tulajdons�gok logikai jellemz�i
    • 4.4.1 owl:TransitiveProperty
    • 4.4.2 owl:SymmetricProperty
• 5. Egyedek
  • 5.1 Oszt�lytags�g �s tulajdons�g�rt�kek
  • 5.2 Egyedek azonoss�ga, k�l�nb�z�s�ge
    • 5.2.1 owl:sameAs
    • 5.2.2 owl:differentFrom
    • 5.2.3 owl:AllDifferent
• 6. Adatt�pusok
  • 6.1 RDF adatt�pusok
  • 6.2 Felsorol�s adatt�pus az owl:oneOf haszn�lat�val
  • 6.3 Adatt�pus-k�vetkeztet�sek t�mogat�sa
• 7. Annot�ci�, ontol�gia-header, import�l�s �s verzi�-inform�ci�
  • 7.1 Annot�ci�k
  • 7.2 Az ontol�gia-header
  • 7.3 Ontol�gi�k import�l�sa
  • 7.4 Verzi�-inform�ci�k
    • 7.4.1 owl:versionInfo
    • 7.4.2 owl:priorVersion
    • 7.4.3 owl:backwardCompatibleWith
    • 7.4.4 owl:incompatibleWith
    • 7.4.5 owl:DeprecatedClass �s owl:DeprecatedProperty
• 8. OWL Full, OWL DL �s OWL Lite
  • 8.1 OWL Full
  • 8.2 OWL DL
  • 8.3 OWL Lite
• A. f�ggel�k: A nyelvi elemek indexe
• B. f�ggel�k: Az OWL RDF S�m�ja
• C. f�ggel�k: OWL gyorsreferencia
• D. f�ggel�k: V�ltoz�sok a DAML+OIL-hoz k�pest
• E. f�ggel�k: "�k�lszab�ly" az OWL DL ontol�gi�khoz
• F. f�ggel�k: V�ltoztat�si napl� az Aj�nl�stervezethez k�pest
• A k�ls� dokumentumhivatkoz�sok list�ja

1. Bevezet�s

1.1 A dokumentum c�lja

Ez a dokumentum az OWL modellez� nyelvi elemeinek szisztematikus �s t�m�r informat�v le�r�s�t ny�jtja az OWL sz�m�ra is �rv�nyes RDF/XML adatcsere-szintaxis seg�ts�g�vel.

A jelen dokumentum annak az OWL Web Ontol�gia Nyelv-le�r�snak az egyik komponense, amelyet a W3C Web Ontol�gia Munkacsoportja (WebOnt) k�sz�t. Az OWL �ttekint�s dokumentum 1.1 szekci�ja, "A javasolt olvas�si sorrend" bemutatja az egyes r�sz-dokumentumokat, �s azt, hogy ezek mik�nt illeszkednek egym�shoz. Azok az olvas�k, akik m�g nem ismerik az OWL-t, els�k�nt elolvashatj�k az [OWL �ttekint�s] dokumentumot, majd folytathatj�k az [OWL �tmutat�] dokumentummal, mely olvasm�nyosabban mutatja be, �s p�ld�kkal illusztr�lja a nyelv haszn�lat�t.

A jelen dokumentum felt�telezi, hogy az olvas� ismeri az RDF alapfogalmait [RDF Fogalmak], �s gyakorlati ismeretekkel is rendelkezik az RDF szintaxisa [RDF/XML Szintaxis], valamint az RDF S�ma, azaz az [RDF Sz�k�szlet] ter�let�n.

Az OWL nyelvi konstrukci�k pontos szintaxis�nak normat�v defin�ci�ja az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis [OWL Sz&ASz] dokumentumban tal�lhat�. Ugyanez a dokumentum tartalmazza – modell-elm�leti szemantika form�j�ban – a nyelvi konstrukci�k jelent�s�nek prec�z defin�ci�j�t is. Ugyancsak ez a dokumentum t�rgyalja az olyan fogalmakat, mint Pl.: az OWL ontol�gi�k konzisztenci�ja.

Az OWL nyelv alkalmaz�si eseteit, illetve k�vetelm�nyeit az [OWL K�vetelm�nyek] dokumentum �rja le, az OWL eszk�z�k tesztel�si l�p�seit pedig az [OWL Tesztsorozat] dokumentum specifik�lja. Ebben tal�lhat�k tesztsorozatok a k�vetkeztet�si helyess�g (entailment correctness) �s az ellentmond�s-mentess�g (konzisztencia) ellen�rz�s�re is.

1.2 OWL Full / DL / Lite

Ahogy azt m�r az [OWL �ttekint�s] �s az [OWL �tmutat�] dokumentum is t�rgyalta, az OWL nyelvnek k�t specifikus r�szhalmaza (alnyelve) van, amelyekr�l �gy hissz�k, hogy el�ny�sek lehetnek a nyelv implementorai �s felhaszn�l�i sz�m�ra. Ezek k�z�l az OWL Lite-ot �gy tervezt�k meg, hogy egyr�szt k�nnyen implement�lhat� legyen, m�sr�szt a nyelv olyan funkcion�lis r�szhalmaz�t val�s�tsa meg, mely seg�ti a felhaszn�l�t az elindul�sban. Az OWL DL-t – ahol a "DL" a Description Logic, (le�r� logika) r�vid�t�se – arra tervezt�k, hogy t�mogassa a megl�v� le�r� logikai �zleti szegmenst, �s olyan nyelvi r�szhalmazt biztos�tson, mely a k�vetkeztet� rendszerek szempontj�b�l kedvez� kisz�m�that�s�gi tulajdons�gokkal rendelkezik. A teljes OWL nyelv (amelyet OWL Full-nak, azaz teljes OWL-nak nevez�nk, hogy megk�l�nb�ztess�k a k�t r�szhalmazt�l) feloldja az OWL DL n�h�ny k�t�tts�g�t, amennyiben olyan opci�kat biztos�t, amelyek sok adatb�ziskezel� �s tud�s�br�zol� rendszer sz�m�ra el�ny�sek, de amelyek �th�gj�k a le�r� logikai k�vetkeztet� rendszerek hat�rait.

MEGJEGYZ�S: Az RDF dokumentumok �ltal�ban OWL Full nyelven �r�dnak, hacsak nem kifejezetten OWL DL-re vagy Lite-ra tervezt�k �ket.

Az OWL Full �s az OWL DL az OWL nyelvi konstrukci�inak ugyanazt a halmaz�t t�mogatj�k. A k�t alnyelv k�l�nbs�ge abban �ll, hogy milyen korl�toz�sok mellett haszn�lhatj�k ezeket a nyelvi konstrukci�kat, valamint abban, hogy kihaszn�lhatj�k-e az RDF alapvet� tulajdons�gait. Az OWL Full p�ld�ul lehet�v� teszi az OWL �s az RDF S�ma vegyes haszn�lat�t, �s ugyan�gy, mint az RDF S�ma, nem er�lteti az oszt�lyok, tulajdons�gok, egyedek �s adat�rt�kek szigor� sz�tv�laszt�s�t. Az OWL DL azonban korl�tozza a vegyes haszn�latot, �s megk�veteli, hogy az oszt�lyok, tulajdons�gok, egyedek �s adat�rt�kek diszjunkt halmazokat alkossanak. Az OWL DL alnyelv l�t�t az indokolja, hogy az eszk�zfejleszt�k m�r kor�bban olyan ontol�gi�k t�mogat�s�ra szolg�l� nagy teljes�tm�ny� k�vetkeztet� rendszereket fejlesztettek ki, amelyek korl�toz�sai �ppen az OWL DL korl�toz�sait ig�nylik. Az OWL Full �s az OWL DL k�l�nbs�geinek form�lis defin�ci�j�t az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis [OWL Sz&ASz] dokumentum 8.2 "OWL DL" szekci�ja adja meg, mely �sszefoglalja az OWL Full �s az OWL DL k�z�tti k�l�nbs�geket is.

Az OWL Lite az OWL DL alnyelve, mely az OWL nyelvi konstrukci�inak csup�n egy r�szhalmaz�t t�mogatja. Az OWL Lite-ot els�sorban olyan eszk�zfejleszt�knek sz�nt�k, akik t�mogatni k�v�nj�k az OWL-t, de els� l�p�sben a nyelvi konstrukci�knak csak egy viszonylag egyszer�, de alapvet� r�szhalmaz�t szeretn�k megc�lozni. Az OWL Lite ugyanazokhoz a szemantikai korl�toz�sokhoz tartja mag�t, mint az OWL DL, s ez lehet�v� teszi, hogy a k�vetkeztet�g�pek garant�lni tudjanak bizonyos k�v�natos tulajdons�gokat. Az OWL Lite-ban enged�lyezett nyelvi konstrukci�k �sszefoglal�s�t a 8.3 szekci� tartalmazza. Az OWL Lite �ltal t�mogatott nyelvi konstrukci�k form�lis le�r�s�t az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis [OWL Sz&ASz] dokumentumban tal�lja meg az olvas�.

MEGJEGYZ�S: Azok az RDF felhaszn�l�k, akik szeretn�nek �t�llni az OWL-ra, vegy�k figyelembe, hogy az OWL Lite nem puszt�n csak egy kiterjeszt�se az RDF S�m�nak! Az OWL Lite val�j�ban egy "k�nny�tett" v�ltozata az OWL DL-nek, mely korl�tozza az RDF sz�k�szlet haszn�lat�t (pl. oszt�lyok, tulajdons�gok stb. diszjunktivit�sa). Az OWL Full-t viszont �ppen az RDF-fel val� maxim�lis kompatibilit�sra tervezt�k, �s �gy ez a megfelel� nyelv, amellyel az RDF felhaszn�l�k elindulhatnak. Amikor az OWL DL vagy az OWL Lite haszn�lat�t fontolgatjuk, m�rlegeln�nk kell, hogy az OWL DL/Light el�nyei a k�vetkeztet�s t�mogat�s�ban t�bbet nyomnak-e a latban, mint az OWL DL/Light h�tr�nyai az OWL �s RDF konstrukci�k korl�tozott haszn�lat�ban.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-ot ebben a dokumentumban �gy t�rgyaljuk, mint az OWL DL n�h�ny tov�bbi korl�toz�s�t. Ez azt jelenti, hogy az OWL DL konstrukci�k az OWL Lite-nak is r�szei, hacsak kifejezetten m�sk�nt nem defini�ljuk. A 8.3 szekci� foglalja �ssze az OWL Lite-ra vonatkoz� t�bbletkorl�toz�sokat.

1.3 Az OWL szintaxisa

Egy OWL ontol�gia tulajdonk�ppen egy RDF gr�f [l�sd: RDF Fogalmak], mely RDF tripletekb�l �ll. Ugyan�gy, mint b�rmilyen RDF gr�f, az OWL ontol�gia gr�fja is sokf�le szintaktikai form�ban le�rhat� (L�sd az RDF/XML Szintaxis specifik�ci� �j kiad�s�ban [RDF/XML Szintaxis]). A jelen dokumentum (az �tmutat�hoz hasonl�an) az RDF/XML szintaxisnak egy specifikus form�j�t haszn�lja a tripletek �br�zol�s�ra. Az OWL ontol�gia jelent�s�t azonban kiz�r�lag az RDF gr�f hat�rozza meg. �gy teh�t haszn�lhatunk b�rmi m�s RDF/XML szintaxisform�t is, ha ez ugyanazokat az alapvet� RDF tripleteket produk�lja. B�rmilyen szintaxisforma, mely megfelel ennek a krit�riumnak, ugyanazt a jelent�startalmat �br�zolja, mint a jelen dokumentumban haszn�lt forma.

Az al�bbi p�lda k�t alternat�v form�t mutat be, melynek eredm�nye ugyanaz az RDF triplet. Tekints�k a k�vetkez� RDF/XML szintaxist:

<owl:Class rdf:ID="Continent"/> 

Az al�bbi RDF/XML szintaxis

<rdf:Description rdf:about="#Continent">
  <rdf:type rdf:resource="http://www.w3.org/2002/07/owl#Class"/>
</rdf:Description> 

ugyanazt az RDF tripletet k�dolja, mint a fenti, �s ez�rt ugyanazt a jelent�st hordozza.

1.4 OWL �s RDF szemantika

Az OWL az RDF sz�k�szlet (RDF vocabulary) kiterjeszt�se [RDF Szemantika]. �gy teh�t minden RDF gr�f egy OWL Full ontol�gi�t alkot. Ebb�l k�vetkez�en az OWL �ltal el��ll�tott RDF gr�f jelent�se ugyanaz, mint az RDF �ltal el��ll�tott gr�f�. Az OWL Full ontol�gi�k ez�rt tetsz�leges RDF tartalmat foglalhatnak magukban, amelyek kezel�se is konzisztens az RDF kezel�s�vel. Az OWL azonban tov�bbi jelent�st tulajdon�that egyes RDF tripleteknek. Az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentum [OWL Sz&ASz] specifik�lja, hogy pontosan mely tripletekhez rendel specifikus jelent�st az OWL, �s hogy mi ez a jelent�s.

MEGJEGYZ�S : Mint m�r kor�bban is eml�tett�k, az OWL DL �s OWL Lite kiterjeszti az RDF sz�k�szletet, de korl�toz�sokat is bevezet e sz�k�szlet haszn�lat�ra. Ez�rt az RDF dokumentumok �ltal�ban OWL Full-ban is �rv�nyes dokumentumok (kiv�ve, ha kifejezetten OWL DL vagy Lite dokumentumk�nt k�dolt�k �ket).

1.5 Megjegyz�s a p�ld�khoz

A k�nnyebb olvashat�s�g kedv��rt e dokumentum p�ld�i felt�telezik, hogy az olyan XML entit�sok, mint &rdf; &rdfs; &owl; �s &xsd;(XML S�ma adatt�pus) el�re defini�lva vannak oly m�don, ahogy a B. F�ggel�k ismerteti. Ugyanez �rv�nyes az ezeknek megfelel� olyan n�vterekre is, mint az rdf: rdfs:, owl: �s xsd:.

A p�ld�kat ebben a dokumentumban csak az OWL nyelvi szerkezetek illusztr�l�s�ra sz�ntuk. Ezek itt nem alkotnak egy konzisztens ontol�gi�t. Egy komplettebb p�ld�t tal�lhat az olvas� az [OWL �tmutat�] dokumentumban.

1.6 Adategyes�t�s �s a priv�t jogok

Az OWL-nak az a k�pess�ge, hogy ontol�giai inform�ci�t lehet vele kifejezni olyan egyedekr�l, amelyek t�bb dokumentumb�l sz�rmaznak, szigor�an szab�lyozott m�don t�mogatja az adatok �sszekapcsol�s�t. A nyelv be�p�tett szemantik�ja t�mogatja az �sszekapcsolhat� inform�ci�k logikai feldolgoz�s�t is, s ez nem v�rt eredm�nyekhez vezethet. K�l�n�sen igaz ez az owl:sameAs haszn�lat�ra, amellyel l�tsz�lag k�l�nb�z� egyedekr�l azt �ll�thatjuk, hogy val�j�ban azonosak. Az owl:InverseFunctionalProperty kifejez�s szint�n alkalmas arra, hogy seg�ts�g�vel egyedeket kapcsoljunk �ssze. Ha egy olyan tulajdons�gr�l, mint pl. a "TAJsz�ma", azt jelentj�k ki, hogy Ford�tott Funkcion�lis Tulajdons�g, akkor a k�t k�l�nb�z� egyedet (pl. ugyanazon TAJ-sz�m k�t k�l�nb�z� n�ven szerepl� birtokos�t) azonosnak lehet tekinteni azon az alapon, hogy ezen tulajdons�guk �rt�ke azonos. Amikor az egyedekr�l ilyen m�don meg lehet �llap�tani, hogy azonosak, akkor a vel�k kapcsolatos, k�l�nb�z� forr�sokb�l sz�rmaz� inform�ci�k egyes�thet�k. Ez az adategyes�t�si (aggregation) funkci� teh�t arra is haszn�lhat�, hogy olyan t�nyeket is meg�llap�thassunk, amelyek egyik forr�sban sincsenek k�zvetlen�l �br�zolva.

A Szemantikus Web-nek az a k�pess�ge, hogy t�bb forr�sb�l tudunk vele inform�ci�kat egyes�teni, egy sz�ks�ges �s rendk�v�l gy�m�lcs�z� tulajdons�g, mely sok alkalmaz�sn�l j�l kihaszn�lhat�. Azonban az a lehet�s�g, hogy k�l�nb�z� forr�sokb�l adatokat lehet integr�lni, az OWL k�vetkeztet� k�pess�geivel kombin�lva mag�ban hordja a vissza�l�s lehet�s�g�t is. Az OWL felhaszn�l�inak �bereknek kell teh�t lenni�k, ha meg akarj�k �rizni a priv�t szf�r�juk integrit�s�t. A r�szletes biztons�gi megold�sokat a Munkacsoport nem tekintette feladat�nak. T�bb olyan szervezet foglalkozik azonban ezekkel a k�rd�sekkel, amelyek a biztons�gi- �s preferencia-megold�sok k�l�nb�z� v�ltozatait k�n�lj�k (l�sd, pl. SAML �s P3P).

1.7 E dokumentum f�ggel�kei

Dokumentumunk v�g�n tal�lhat� egy sor f�ggel�k, mely tov�bbi inform�ci�kat tartalmaz az anyag meg�rt�s�hez.

A dokumentumban azok a linkek, amelyeket a nyelvi konstrukci�k defin�ci�in�l megadtunk, k�zvetlen�l el�rhet�v� teszik a megfelel� szemantikai le�r�st az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentumban [OWL Sz&ASz]. Az A. f�ggel�k a nyelvi konstrukci�k neveinek, illetve hiperlinkjeinek olyan t�bl�zata, mely kereszthivatkoz�st teremt az �tmutat�, a Referencia �s a Szemantika dokumentum azon szekci�i k�z�tt, amelyek ugyanazt a nyelvi konstrukci�t t�rgyalj�k.

A B. f�ggel�k az OWL nyelvi konstrukci�k RDF s�m�j�t tartalmazza. Ez a s�ma inform�ci�kat szolg�ltat az OWL sz�k�szlet�r�l, �s hasznos referenciapont lehet az ontol�gia�p�t�k �s eszk�zfejleszt�k sz�m�ra. Azok a korl�toz�sok, amelyeket az OWL oszt�lyokkal �s tulajdons�gokkal kapcsolatban a s�ma k�z�l, csak informat�v jelleg�ek, �s nem teljesek. Tov�bb�, ez a s�ma nem tesz k�l�nbs�get az OWL Full, az OWL DL �s az OWL Lite k�z�tt sem. A hagyom�nyoknak megfelel�en, az oszt�lyok neveit nagy kezd�bet�vel, a tulajdons�gok�t pedig kis kezd�bet�vel �rjuk. �gy teh�t az owl:Ontology egy oszt�ly, m�g az owl:imports egy tulajdons�g.

MEGJEGYZ�S: Az OWL ontol�gi�kban nem sz�ks�ges explicit m�don import�lni (az owl:imports seg�ts�g�vel) az RDF S�ma f�jlt. A s�ma itt informat�v jelleg�, �s csak arra szolg�l, hogy rendelkez�sre bocs�ssa azokat az oszt�lyokat �s tulajdons�gokat, amelyeket az RDF/XML szintaxis haszn�l. Azok, akik m�gis import�lj�k ezt a s�m�t, sz�m�tsanak arra, hogy az ontol�gi�juk OWL Full ontol�gia lesz.

A C. f�ggel�k egy t�bl�zatos �ttekint�s az OWL sz�k�szlet�r�l, mely a nyelvi elemeket k�t r�szre (be�p�tett OWL oszt�lyokra, illetve tulajdons�gokra) bontja. A tulajdons�gokn�l az �rv�nyess�gi k�rt �s az �rt�ktartom�nyt is felt�nteti.

Azon olvas�k sz�m�ra, akik ismerik a DAML+OIL nyelvet, a D. f�ggel�k felsorolja a DAML+OIL �s az OWL k�z�tti elt�r�sek nagy r�sz�t.

�s v�g�l az E. f�ggel�k egy gyakorlati vez�rfonalat ad az OWL DL-szint� ontol�gi�k RDF-ben t�rt�n� specifik�l�s�hoz.

2. Az OWL dokumentum

2.1 Tartalom

Egy OWL dokumentum (tipikusan) egy opcion�lis ontol�gia-header-b�l, plusz tetsz�leges sz�m� oszt�lyaxiom�b�l, tulajdons�gaxiom�b�l �s egyeddel kapcsolatos t�ny�ll�t�sb�l �ll. Megjegyzend�, hogy az "axi�ma" egy form�lis kifejez�s, amelyet a Szemantika (Sz&ASz) dokumentum haszn�l. Az axi�m�kat kiss� inform�lisabban "defin�ci�knak" nevezz�k az �tmutat� �s az �ttekint�s dokumentumban.

MEGJEGYZ�S: Az OWL semmilyen m�don nem korl�tozza a komponensek sorrendj�t az ontol�gi�n bel�l. Persze, mindig haszn�lunk valamilyen sorrendet (p�ld�ul az ontol�gia elej�re tessz�k a headert), de ennek nincs hat�sa a jelent�s�re. Az ontol�gi�t feldolgoz� eszk�z�k sem t�telezhetnek fel semmilyen k�t�tt sorrendet.

Mint a legt�bb RDF dokumentumn�l, az OWL-n�l is minden elem az rdf:RDF elem al� van rendelve. Ez a befogad� elem tartalmazza �ltal�ban az XML n�vter�t �s b�zisdeklar�ci�it is. Egy ontol�giadokumentum is gyakran kezd�dik egy sor entit�sdeklar�ci�val. Az ilyen t�pus� inform�ci�ra tipikus p�ld�t mutat be a Bor �s az �tel ontol�gia, amelyet az [OWL �tmutat�] t�rgyal.

2.2 OWL URI sz�k�szlet �s n�vt�r

Az OWL be�p�tett sz�k�szlet�t az OWL n�vt�r

http://www.w3.org/2002/07/owl#

defini�lja, mely konvencion�lisan az owl n�vhez van kapcsolva. Aj�nlatos, hogy az ontol�gi�k ebb�l a (t�gabb) n�vt�rb�l kiz�r�lag a be�p�tett sz�k�szletet haszn�lj�k. Az OWL eszk�z�k fejleszt�i teh�t akkor j�rnak el helyesen, ha a programjukb�l figyelmeztet� jelz�st adnak, amikor a felhaszn�l� m�s neveket is haszn�l, de ezt k�vet�en a programnak norm�lisan tov�bb kell folytatnia a feldolgoz�st.

2.3 Az OWL MIME t�pusa

A Web Ontol�gia Munkacsoport nem ig�nyelt k�l�n MIME t�pust az OWL dokumentumok sz�m�ra. Ehelyett az RDF Core Munkacsoport �ltal ig�nyelt MIME t�pus haszn�lat�t aj�nlja (nevezetesen az application/rdf+xml [l�sd: RDF Fogalmak], vagy alternat�vak�nt az application/xml MIME t�pust).

F�jln�v-kiterjeszt�sk�nt az .rdf vagy az .owl kiterjeszt�st aj�nlja a Munkacsoport.

3. Oszt�lyok

Az oszt�lyok olyan absztrakci�s mechanizmusok, amelyek seg�ts�g�vel csoportos�thatjuk az azonos tulajdons�g� er�forr�sokat. Ugyan�gy, mint az RDF-n�l, az OWL-n�l is egy oszt�lyhoz egyedek halmaz�t asszoci�ljuk, s ezt az oszt�ly kiterjed�s�nek nevezz�k. Az oszt�ly kiterjed�s�t alkot� egyedeket (angolul: individuals) m�s szavakkal az oszt�ly p�ld�nyainak, eseteinek, vagy el�fordul�sainak is h�vjuk (angolul: "instances"). Az oszt�ly jelent�se intenzion�lis (azaz absztrakt fogalmat takar), amely kapcsolatos ugyan, de nem azonos az oszt�ly kiterjed�s�vel (ami extenzion�lis, teh�t konkr�t jelent�s�). �gy teh�t k�t oszt�lynak lehet ugyanaz a kiterjed�se, m�gis k�l�nb�z� oszt�lyokat alkothatnak.

Amikor ebben a dokumentumban azt mondjuk, hogy "egyedek oszt�lya", ezt �gy �rtj�k, hogy "egy oszt�ly, amelynek az oszt�lykiterjed�se egyedekb�l �ll..."

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-ban �s az OWL DL-ben egy egyed nem lehet egyidej�leg oszt�ly is: az egyedek �s oszt�lyok itt diszjunkt fogalmi k�rt alkotnak (mik�nt a tulajdons�gok �s az adat�rt�kek is). Ezzel szemben az OWL Full az RDF S�m��hoz hasonl� szabads�got biztos�t: egy oszt�ly fell�phet egy m�sik (meta)oszt�ly egyedek�nt is.

Az OWL oszt�lyokat "oszt�lyle�r�sok" seg�ts�g�vel defini�ljuk, amelyek "oszt�lyaxi�m�kk�" kombin�lhat�k. Az al�bbiakban el�sz�r az oszt�lyle�r�sokat ismertetj�k, majd pedig oszt�lyaxi�m�kk� alak�t�sukat t�rgyaljuk.

3.1 Oszt�lyle�r�sok

Ebben a dokumentumban (�s az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentumban is) oszt�lyle�r�sok alatt az oszt�lyaxi�m�k alapvet� �p�t�k�veit �rtj�k. (Az oszt�lyaxi�m�kat, kev�sb� form�lisan, oszt�lydefin�ci�knak h�vjuk az �ttekint�s �s az �tmutat� dokumentumban). Egy oszt�lyle�r�s az oszt�lyt a nev�nek, vagy a kiterjed�s�nek a megad�s�val �rja le. Az el�bbi esetben neves�tett, az ut�bbi esetben n�vtelen oszt�lyr�l besz�l�nk.

Az OWL hatf�le oszt�lyle�r�st k�l�nb�ztet meg:

1. Oszt�lyazonos�t� (egy URI hivatkoz�s)
2. Felsorol�s (azon egyedeknek a teljes felsorol�sa, amelyek az oszt�lyt alkotj�k)
3. Tulajdons�gkorl�toz�s
4. Metszet (k�t vagy t�bb oszt�ly kiterjed�s�nek a halmazmetszete)
5. Uni� (k�t vagy t�bb oszt�lyle�r�s halmazuni�ja)
6. Komplemens (egy oszt�lyle�r�ssal megadott oszt�ly egyedeinek komplementer halmaza)

Az els� t�pus k�l�nleges abban az �rtelemben, hogy az oszt�lyt puszt�n az oszt�ly nev�vel �rja le (amit szintaktikailag egy URI hivatkoz�s �br�zol). A t�bbi �t oszt�lyle�r�s t�pus n�vtelen oszt�lyt �r le, m�gpedig oly m�don, hogy korl�toz�sokat fogalmaz meg az oszt�ly kiterjed�s�re (azaz a lehets�ges egyedeire) vonatkoz�an.

Az 2. t�pus olyan oszt�lyt �r le, amelyik pontosan �s kiz�r�lag a felsorolt egyedekb�l �ll. A 3. t�pus olyan oszt�lyt hat�roz meg, amelynek az egyedei kiel�g�tenek egy bizonyos tulajdons�gkorl�toz�st. A 4., az 5. �s a 6. t�pus olyan oszt�lyt specifik�l, mely m�s oszt�lyle�r�sok Boole-algebrai kombin�ci�j�nak felel meg. (A metszet, az uni� �s a komplemens rendre az �S, VAGY, illetve a NEM oper�tornak felel meg.) Az utols� n�gy oszt�lyle�r�s egym�sba skatuly�zhat�, �s �gy elvileg tetsz�legesen bonyolult oszt�lyle�r�st alkothatnak. A gyakorlatban azonban az egym�sba skatuly�zhat� szintek sz�m�t �ltal�ban korl�tozz�k.

Az 1. t�pus� oszt�lyle�r�st szintaktikailag az owl:Class (az rdfs:Class: aloszt�lya) egy neves�tett egyed�nek megad�s�val �br�zoljuk:

<owl:Class rdf:ID="Human"/>

Ez a mondat az "ex:Human rdf:type owl:Class ." tripletet gener�lja, ahol ex: a Human fogalmat tartalmaz� t�mater�let ontol�gi�j�nak a n�vtere.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-ban �s az OWL DL-ben az owl:Class (vagy a k�s�bb ismertetend� owl:Restriction) elem keret�ben adjuk meg az �sszes oszt�lyle�r�st.

MEGJEGYZ�S: Az owl:Class az rdfs:Class aloszt�lyak�nt van defini�lva. Annak az oka, hogy egy k�l�n "OWL Class" konstrukci�t haszn�lunk, az OWL DL �s az OWL Lite korl�taiban keresend�. E korl�tok miatt nem minden RDFS oszt�ly leg�lis OWL DL oszt�ly is. Az OWL Full-ban ezek a korl�toz�sok nem �rv�nyesek, ez�rt ott az owl:Class �s az rdfs:Class egyen�rt�k�.

A m�sik �t oszt�lyle�r�si forma RDF tripletek (gr�f-elemek) halmaz�b�l �ll, ahol egy �res csom�pont az �ppen defini�lt oszt�lyt �br�zolja. Ennek az �res csom�pontnak van egy rdf:type tulajdons�ga, amelynek �rt�ke az owl:Class.

MEGJEGYZ�S: Ha egy RDF azonos�t�val l�tjuk el a felsorol�s, a metszet, az uni� vagy a komplemens t�pus� oszt�lyle�r�st, akkor ezt m�r nem oszt�lyle�r�snak, hanem egy komplett oszt�lyt defini�l� oszt�lyaxi�m�nak tekintj�k. A r�szleteket l�sd a 3.2.3 szekci�ban.

MEGJEGYZ�S: Ebben a dokumentumban a k�nnyebb olvashat�s�g kedv��rt "oszt�lyle�r�s"-t �runk, amikor azt akarjuk mondani, hogy "az oszt�ly, amelyet az oszt�lyle�r�ssal defini�lunk". Szigor�an v�ve ez k�t k�l�nb�z� dolog a 2-6 t�pus� oszt�lyle�r�sok eset�ben: az oszt�lyt a megfelel� �res csom�pont �br�zolja; az oszt�ly le�r�s�t pedig azok a tripletek �br�zolj�k, amelyeknek ez az �res csom�pont az alanyuk.

K�t OWL oszt�lyazonos�t�t el�re defini�l a nyelv; nevezetesen az owl:Thing �s az owl:Nothing azonos�t�t. Az owl:Thing oszt�lykiterjed�se az �sszes egyedek halmaza, m�g az owl:Nothing oszt�ly kiterjed�se az �res halmaz. Ebb�l az k�vetkezik, hogy minden oszt�ly az owl:Thing aloszt�lya, valamint az, hogy az owl:Nothing minden m�s oszt�lynak aloszt�lya. (Az aloszt�lyrel�ci� jelent�s�t l�sd az rdfs:subClassOf szekci�ban.)

3.1.1 Felsorol�s

A "Felsorol�s" t�pus� oszt�lyle�r�st az owl:oneOf tulajdons�g seg�ts�g�vel adjuk meg. Ennek a be�p�tett OWL tulajdons�gnak az �rt�kei azon egyedek list�ja, amelyek az oszt�lyt alkotj�k. Ez lehet�v� teszi, hogy egy oszt�lyt defini�lhassunk az egyedeinek a teljes felsorol�s�val. Az owl:oneOf seg�ts�g�vel le�rt oszt�ly kiterjed�se pontosan a felsorolt egyedeket tartalmazza; sem t�bbet, sem kevesebbet. Az egyedek list�j�t tipikusan az rdf:parseType="Collection" RDF konstrukci�val �br�zoljuk, mely k�nyelmes r�vid�t�si lehet�s�geket biztos�t a listaelemek le�r�s�hoz. P�ld�ul, az al�bbi RDF/XML szintaxis a kontinensek oszt�ly�t defini�lja:

<owl:Class>
  <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
    <owl:Thing rdf:about="#Eurasia"/>
    <owl:Thing rdf:about="#Africa"/>
    <owl:Thing rdf:about="#NorthAmerica"/>
    <owl:Thing rdf:about="#SouthAmerica"/>
    <owl:Thing rdf:about="#Australia"/>
    <owl:Thing rdf:about="#Antarctica"/>
  </owl:oneOf>
</owl:Class>

Az <owl:Thing rdf:about="..."/> RDF/XML szintaxis valamilyen egyedre utal (eml�kezz�nk, hogy minden egyed automatikusan az owl:Thing oszt�ly egyede).

Az adatt�pusokkal foglalkoz� szekci�ban l�tni fogjuk az owl:oneOf egy m�s c�l� haszn�lat�t is, nevezetesen, amikor adat�rt�keket sorolunk fel a seg�ts�g�vel.

MEGJEGYZ�S: a "Felsorol�s" elem az OWL Lite-ban nem haszn�lhat�.

3.1.2 Tulajdons�gkorl�toz�s

A tulajdons�gkorl�toz�s az oszt�lyle�r�s speci�lis form�ja, mely egy n�vtelen oszt�lyt �r le, nevezetesen: mindazon egyedek oszt�ly�t, amelyek megfelelnek az adott korl�toz�snak. Az OWL a tulajdons�gkorl�toz�sok k�t t�pus�t k�l�nb�zteti meg: az �rt�kkorl�toz�st �s a kardinalit�skorl�toz�st.

Az �rt�kkorl�toz�s valamely tulajdons�g �rt�ktartom�ny�t hat�rozza meg az �ppen le�rt oszt�lyra �rv�nyes hat�llyal. P�ld�ul ennek seg�ts�g�vel hivatkozhatn�nk azokra az egyedekre, amelyekn�l a "szomsz�dosMegy�je" tulajdons�g �rt�ke valamilyen Dun�nt�liMegye, majd pedig haszn�lhatn�nk ezt a hivatkoz�st egy oszt�lyaxi�m�n bel�l (ak�r m�g mag�n a Dun�nt�liMegye oszt�lyaxi�m�j�n bel�l is). Figyelj�k meg azonban, hogy ez az �rt�kkorl�toz�s k�l�nb�zik pl. az rdfs:range-t�l, mely minden�tt hat�lyos, ahol az �ltala korl�tozott tulajdons�got haszn�ljuk.

A kardinalit�skorl�toz�s seg�ts�g�vel azt hat�rozhatjuk meg az adott oszt�lyle�r�s kontextus�n bel�l (azaz lok�lis �rv�nnyel), hogy egy tulajdons�g h�ny k�l�nb�z� �rt�ket vehet fel. P�ld�ul: megadhatn�nk azt, hogy a Futballcsapat nev� oszt�ly j�t�kosa tulajdons�g�nak 11 �rt�ke lehet (pl. a 11 j�t�kos neve). Egy kos�rlabdacsapat eset�n ugyanez a tulajdons�g csak 5 �rt�ket vehetne fel.

Az OWL t�mogat egy korl�tozott sz�m� olyan konstrukci�t is, nevezetesen az owl:FunctionalProperty �s az owl:InverseFunctionalProperty konstrukci�t, amelyek glob�lis �rv�nnyel korl�tozz�k a tulajdons�gok kardinalit�s�t (l�sd a tulajdons�gokr�l sz�l� szekci�ban).

A tulajdons�gkorl�toz�sok �ltal�nos form�ja a k�vetkez�k�ppen n�z ki:

<owl:Restriction>
  <owl:onProperty rdf:resource="(valamilyen tulajdons�g)" />
  (egy �rt�k- vagy egy kardinalit�skorl�toz�s, l�sd al�bb)
</owl:Restriction>

Az owl:Restriction (Korl�toz�s) oszt�lyt az owl:Class aloszt�lyak�nt defini�lt�k. Egy Restriction oszt�lynak van egy, �s csak egy olyan tripletje, mely a korl�toz�st egy tulajdons�ghoz kapcsolja az owl:onProperty tulajdons�g seg�ts�g�vel. �s van egy, �s csak egy olyan tripletje, mely az �rt�kkorl�tot vagy a kardinalit�skorl�tot reprezent�lja az adott tulajdons�gra vonatkoztatva (pl. azt, hogy a tulajdons�g kardinalit�sa pontosan 1).

Tulajdons�gkorl�toz�sokat alkalmazhatunk adatt�pus-tulajdons�gokra (amelyek �rt�ke liter�l t�pus�) valamint objektumtulajdons�gokra (amelyek �rt�ke egyed t�pus�). E megk�l�nb�ztet�ssel kapcsolatban l�sd a tulajdons�gokr�l sz�l� szekci�t.

3.1.2.1 �rt�kkorl�toz�sok

3.1.2.1.1 owl:allValuesFrom

Az owl:allValuesFrom �rt�kkorl�toz�s egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy korl�toz�soszt�lyt egy oszt�lyle�r�shoz vagy egy adat�rt�k-tartom�nyhoz kapcsol. Az owl:allValuesFrom (~minden�rt�ke) �ll�tm�nyt tartalmaz� korl�toz�st azon egyedek oszt�ly�nak le�r�s�ra haszn�ljuk, amelyek sz�m�ra az �ppen korl�tozott tulajdons�g minden �rt�ke: vagy az oszt�lyle�r�s kiterjed�s�nek a tagja, vagy pedig olyan adat�rt�k, mely egy (liter�lisan megadott) �rt�ktartom�nyon bel�l helyezkedik el. M�sk�nt kifejezve: ez az �rt�kkorl�toz�s olyan X egyedek oszt�ly�t defini�lja, amelyekre �rv�nyes, hogy, ha az (X,Y) alany-t�rgy p�ros az �ppen korl�tozott P tulajdons�g (�ll�tm�ny) egyik el�fordul�sa, akkor Y vagy az oszt�lyle�r�s egyik egyede, vagy egy adat�rt�k-tartom�ny egyik adat�rt�ke.

Egy egyszer� p�lda:

<owl:Restriction>
  <owl:onProperty rdf:resource="#hasParent" />
  <owl:allValuesFrom rdf:resource="#Human"  />
</owl:Restriction>

Ez a p�lda azon egyedek n�vtelen oszt�ly�t �rja le, amelyek eset�ben a hasParent(sz�l�je) tulajdons�g csak a Human (Ember) oszt�ly egyede lehet. Jegyezz�k meg, hogy ez az oszt�lyle�r�s nem azt mondja ki, hogy ez a tulajdons�g mindig ebb�l az oszt�lyb�l kaphat csak �rt�ket, hanem azt, hogy ez a megk�t�s csak a n�vtelen korl�toz�soszt�ly kiterjed�s�re vonatkoztatva �rv�nyes.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-ban az owl:allValuesFrom �ll�tm�ny t�rgyak�nt megadott oszt�lyle�r�s-t�pus csak egy oszt�lyn�v lehet.

Az owl:allValuesFrom korl�toz�s jelent�se l�nyeg�ben azonos az �t�letkalkulus univerz�lis kvantor�nak jelent�s�vel ("minden elemre igaz"), minthogy a le�rt oszt�ly minden egyed�re igaz, hogy P tulajdons�g minden �rt�k�nek ki kell el�g�tenie a megk�t�st. Vegy�k �szre azt is, hogy az owl:allValuesFrom �s az univerz�lis kvantor abban is megfelelnek egym�snak, hogy a P tulajdons�g �rt�keire bevezetett owl:allValuesFrom korl�toz�st egy olyan egyed is trivi�lis m�don kiel�g�ti, amelyiknek egy�ltal�n nincs �rt�ke P-re. Hogy l�ssuk, mi�rt van ez �gy, vegy�k �szre, hogy az owl:allValuesFrom korl�toz�s azt k�ti ki, hogy P minden �rt�ke T t�pus� legyen. Ha teh�t nem l�tezik ilyen �rt�k, akkor a korl�toz�s eleve megval�sul.

3.1.2.1.2 owl:someValuesFrom

Az owl:someValuesFrom �rt�kkorl�toz�s egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy korl�toz�soszt�lyt egy oszt�lyle�r�shoz vagy egy adat�rt�k-tartom�nyhoz kapcsol. Az owl:someValuesFrom (~n�h�ny�rt�ke) megk�t�st tartalmaz� korl�toz�s azon egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyek sz�m�ra az �ppen korl�tozott tulajdons�gnak legal�bb egy �rt�ke az oszt�lyle�r�s egyede, vagy egy adat�rt�k-tartom�ny valamelyik �rt�ke. M�sk�nt fogalmazva: ez az �rt�kkorl�toz�s olyan X egyedek oszt�ly�t defini�lja, amelyek sz�m�ra l�tezik egy olyan Y (az oszt�lyle�r�s egyik egyede, vagy egy �rt�ktartom�ny egyik �rt�ke) amelyn�l az (X,Y) p�r a P tulajdons�g egyik el�fordul�sa. Ez a megk�t�s nem z�rja ki azonban, hogy P-nek lehetnek m�s olyan (pl. X,Y') el�fordul�sai, amelyekn�l Y' nem tartozik az adott oszt�lyle�r�shoz vagy adat�rt�k-tartom�nyhoz.

Az al�bbi p�lda olyan egyedek oszt�ly�t defini�lja, amelyeknek legal�bb egyik "sz�l�je" (hasParent) "Orvos" (Physician):

<owl:Restriction>
  <owl:onProperty rdf:resource="#hasParent" />
  <owl:someValuesFrom rdf:resource="#Physician" />
</owl:Restriction>

Az owl:someValuesFrom korl�toz�s l�nyeg�ben azonos az �t�letkalkulus egzisztenci�lis kvantor�val, mivel azt k�ti ki az �ppen defini�lt oszt�ly minden egyed�nek P tulajdons�g�ra, hogy "l�tezz�k legal�bb egy" olyan �rt�ke, mely kiel�g�ti a korl�toz�st.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-ban az owl:someValuesFrom �ll�tm�ny t�rgyak�nt megadott oszt�lyle�r�s-t�pus csak egy oszt�lyn�v lehet.

3.1.2.1.3 owl:hasValue

Az owl:hasValue �rt�kkorl�toz�s egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy korl�toz�soszt�lyt egy olyan V �rt�khez kapcsol, amelyik vagy egy egyed, vagy egy adat�rt�k. Az owl:hasValue �rt�kkorl�toz�s teh�t azon egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyek sz�m�ra az �ppen korl�tozott tulajdons�gnak van legal�bb egy olyan �rt�ke, amelyik szemantikailag egyenl� V-vel (de emellett lehetnek m�s �rt�kei is).

MEGJEGYZ�S: Az, hogy "szemantikailag egyenl�", adatt�pusok eset�ben azt jelenti, hogy a k�t adat lexikai �br�zol�s�nak g�pi nyelvre t�rt�n� leford�t�sa ugyanazt az �rt�ket adja. Egyedek eset�ben pedig azt jelenti, hogy vagy azonos az URI hivatkoz�suk, vagy k�l�nb�z� ugyan, de ezeket el�z�leg azonosnak deklar�ltuk (l�sd: owl:sameAs).

MEGJEGYZ�S: az owl:hasValue �rt�kkorl�toz�s nem haszn�lhat� az OWL Lite-ban.

Az al�bbi p�lda azon egy�nek oszt�ly�t �rja le, akikn�l a "sz�l�je" tulajdons�g �rt�ke: Clinton.

<owl:Restriction>
  <owl:onProperty rdf:resource="#hasParent" />
  <owl:hasValue rdf:resource="#Clinton" />
</owl:Restriction>

3.1.2.2 Kardinalit�skorl�toz�sok

Az OWL-ban az RDF-hez hasonl�an felt�telezz�k, hogy egy oszt�ly b�rmelyik egyed�nek tetsz�leges sz�m� (z�r�, egy vagy t�bb) �rt�ke lehet egy adott tulajdons�g�ra. Annak �rdek�ben, hogy egy adott oszt�ly egyedei sz�m�ra egy tulajdons�got felt�tlen�l sz�ks�gesnek deklar�lhassunk (azaz megk�vetelhess�k, hogy az legal�bb egy �rt�kkel rendelkezz�k), vagy hogy egy tulajdons�got kitilthassunk (azaz kik�thess�k, hogy a tulajdons�g legfeljebb z�r� sz�m� �rt�kkel rendelkezhet), vagy hogy el��rhassuk, hogy egy tulajdons�g pontosan h�ny �rt�ket vehet fel, kardinalit�skorl�toz�st alkalmazunk. Az OWL-ban h�rom konstrukci� �ll rendelkez�sre a tulajdons�gok kardinalit�s�nak helyi, azaz oszt�lyra �rv�nyes korl�toz�s�ra.

Megjegyz�s: Az OWL Lite tartalmazza a kardinalit�s korl�toz�s�nak mind a h�rom t�pus�t, de a kardinalit�s �rt�ke itt csak 0 vagy 1 lehet.

3.1.2.2.1 owl:maxCardinality

Az owl:maxCardinality t�pus� kardinalit�skorl�toz�s egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy korl�toz�soszt�lyt egy olyan adat�rt�khez kapcsol, mely az XML S�ma nonNegativeInteger �rt�kter�be tartozik. Egy owl:maxCardinality megk�t�st tartalmaz� korl�toz�s azon egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyeknek az �ppen korl�tozand� tulajdons�ga legfeljebb N sz�m�, szemantikailag k�l�nb�z� �rt�ket (egyedet vagy adat�rt�ket) kaphat, ahol N a kardinalit�skorl�t �rt�ke. Szintaktikailag a kardinalit�skorl�toz�st egy RDF tulajdons�gelemmel, �s a hozz� tartoz� rdf:datatype attrib�tummal �br�zoljuk.

Az al�bbi p�lda olyan egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyeknek legfeljebb k�t sz�l�j�k lehet:

<owl:Restriction>
  <owl:onProperty rdf:resource="#hasParent" />
  <owl:maxCardinality rdf:datatype="&xsd;nonNegativeInteger">2</owl:maxCardinality>
</owl:Restriction>

Az RDF adatt�pusainak haszn�lat�t r�szletesebben a 6. szekci� t�rgyalja.

3.1.2.2.2 owl:minCardinality

Az owl:minCardinality t�pus� kardinalit�skorl�toz�s egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy korl�toz�soszt�lyt egy olyan adat�rt�khez kapcsol, mely az XML S�ma nonNegativeInteger �rt�kter�be tartozik. Egy owl:minCardinality megk�t�st tartalmaz� korl�toz�s azon egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyeknek az �ppen korl�tozand� tulajdons�ga legal�bb N sz�m�, szemantikailag k�l�nb�z� �rt�ket (egyedet vagy adat�rt�ket) kell kapnia, ahol N a kardinalit�skorl�t �rt�ke. Szintaktikailag a kardinalit�skorl�toz�st egy RDF tulajdons�gelemmel, �s a hozz� tartoz� rdf:datatype attrib�tummal �br�zoljuk.

Az al�bbi p�lda olyan egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyeknek legal�bb k�t sz�l�j�k van:

<owl:Restriction>
  <owl:onProperty rdf:resource="#hasParent" />
  <owl:minCardinality rdf:datatype="&xsd;nonNegativeInteger">2</owl:minCardinality>
</owl:Restriction>

Jegyezz�k meg, hogy ha az owl:minCardinality �rt�ke nagyobb vagy egyenl� eggyel, az egyben azt is jelenti, hogy az adott oszt�ly egyedein�l ez a tulajdons�g felt�tlen�l �rt�ket kell hogy kapjon.

3.1.2.2.3 owl:cardinality

Az owl:Cardinality t�pus� kardinalit�skorl�toz�s egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy korl�toz�soszt�lyt egy olyan adat�rt�khez kapcsol, mely az XML S�ma nonNegativeInteger �rt�kter�be tartozik. Egy owl:Cardinality megk�t�st tartalmaz� korl�toz�s azon egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyeknek az �ppen korl�tozand� tulajdons�ga pontosan N sz�m�, szemantikailag k�l�nb�z� �rt�ket (egyedet vagy adat�rt�ket) kell kapnia, ahol N a kardinalit�skorl�t �rt�ke. Szintaktikailag a kardinalit�skorl�toz�st egy RDF tulajdons�gelemmel, �s a hozz� tartoz� rdf:datatype attrib�tummal �br�zoljuk.

Ez a konstrukci� tulajdonk�ppen redund�ns, hiszen b�rmikor helyettes�thet� egy owl:minCardinality �s egy owl:maxCardinality korl�toz�sb�l �ll� p�rral �gy, hogy mindkett�nek azonos �rt�ket adunk. Ezt a korl�toz�st�pust csak a k�nyelem �s a t�m�rebb �r�sm�d �rdek�ben vett�k fel a nyelvbe.

Az al�bbi p�lda olyan egyedek oszt�ly�t �rja le, amelyeknek pontosan k�t sz�l�j�k lehet:

<owl:Restriction>
  <owl:onProperty rdf:resource="#hasParent" />
  <owl:cardinality rdf:datatype="&xsd;nonNegativeInteger">2</owl:cardinality>
</owl:Restriction>

3.1.3 Metszet, uni� �s komplemens

Az ebben a szekci�ban t�rgyalt h�rom oszt�lyle�r�s-t�pus azokat a fejlettebb oszt�lykonstruktorokat reprezent�lja, amelyeket a le�r� logik�ban haszn�lnak. Ezeket �gy is tekinthetj�k, mint oszt�lyokra alkalmazott �S, VAGY �s NEM m�veleteket. Ez a h�rom m�velet a halmazoper�torok szok�sos neveit viseli: metszet, uni� �s komplemens. Ezek a nyelvi konstrukci�k abban hasonl�tanak egym�sra, hogy egym�sba �gyazott oszt�lyle�r�sokat tartalmaznak: vagy egyet (mint a komplemens eset�n), vagy pedig t�bbet (mint az uni� �s a metszet eset�n).

3.1.3.1 owl:intersectionOf

Az owl:intersectionOf egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy oszt�lyt kapcsol egy oszt�lyle�r�s-list�hoz. Az owl:intersectionOf konstrukci� egy olyan oszt�lyt �r le, amelynek a kiterjed�se pontosan azokb�l az egyedekb�l �ll, amelyek a list�ban szerepl� minden oszt�lyle�r�s kiterjed�sben benne vannak.

P�lda:

<owl:Class>
  <owl:intersectionOf rdf:parseType="Collection">
    <owl:Class>
      <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
        <owl:Thing rdf:about="#Tosca" />
        <owl:Thing rdf:about="#Salome" />
      </owl:oneOf>
    </owl:Class>
    <owl:Class>
      <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
        <owl:Thing rdf:about="#Turandot" />
        <owl:Thing rdf:about="#Tosca" />
      </owl:oneOf>
    </owl:Class>
  </owl:intersectionOf>
</owl:Class>

Ebben a p�ld�ban az owl:intersectionOf tulajdons�g �rt�ke k�t oszt�lyle�r�s: nevezetesen k�t felsor�l�s t�pus� oszt�lyle�r�s, amelyek mindegyike k�t-k�t egyedet tartalmaz. Az eredm�ny�l kapott metszet pedig egy olyan oszt�ly, mely egyetlen egyedet tartalmaz, nevezetesen a Tosca-t, minthogy ez az egyetlen olyan egyed, amelyik k�z�s a k�t felsorol�sban.

MEGJEGYZ�S: Ez felt�telezi, hogy a h�rom egyed mind k�l�nb�z�. Az OWL-ban azonban ez nem mag�t�l �rtet�d�en van �gy. Ugyanis, k�l�nb�z� URI hivatkoz�sok mutathatnak ugyanarra az egyedre, l�v�n, hogy az OWL nem felt�telez egyedi neveket. Az 5. szekci�ban olyan nyelvi konstrukci�kat tal�lhat az olvas�, amelyekkel egyedek egyenl�s�g�t �s k�l�nb�z�s�g�t deklar�lhatjuk.

MEGJEGYZ�S: Ebben a p�ld�ban t�rt�netesen most csak felsorol�sokat haszn�ltunk, hogy �tl�that�v� tegy�k ennek a nyelvi konstrukci�nak a jelent�s�t. �letszer�bb p�ld�kat tal�lhat azonban az olvas� az [OWL �tmutat�] dokumentumban.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-nak vannak bizonyos korl�tai az owl:intersectionOf haszn�lat�ban. A 3.2.3 szekci�ban k�s�bb m�g sz�lunk err�l.

Az owl:intersectionOf a konjunkci� (logikai �S) m�veletnek felel meg.

3.1.3.2 owl:unionOf

Az owl:unionOf egy be�p�tett OWL tulajdons�g, mely egy oszt�lyt kapcsol egy oszt�lyle�r�s-list�hoz. Az owl:unionOf konstrukci� egy olyan oszt�lyt �r le, amelynek a kiterjed�se pontosan azokb�l az egyedekb�l �ll, amelyek a list�ban szerepl� oszt�lyle�r�sok kiterjed�seinek legal�bb egyik�ben szerepelnek.

P�lda:

<owl:Class>
  <owl:unionOf rdf:parseType="Collection">
    <owl:Class>
      <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
        <owl:Thing rdf:about="#Tosca" />
        <owl:Thing rdf:about="#Salome" />
      </owl:oneOf>
    </owl:Class>
    <owl:Class>
      <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
        <owl:Thing rdf:about="#Turandot" />
        <owl:Thing rdf:about="#Tosca" />
      </owl:oneOf>
    </owl:Class>
  </owl:unionOf>
</owl:Class>

Ez az oszt�lyle�r�s egy olyan oszt�lyt �r le, amelynek a kiterjed�se h�rom egyedet tartalmaz, nevezetesen a Tosca, Salome, �s Turandot egyedet (felt�telezve, hogy ezek mind k�l�nb�z�ek).

MEGJEGYZ�S: az owl:unionOf nem haszn�lhat� az OWL Lite-ban.

Az owl:unionOf a diszjunkci� (logikai VAGY) m�veletnek felel meg.

3.1.3.3 owl:complementOf

Az owl:complementOf be�p�tett OWL tulajdons�g egy oszt�lyt �s egy oszt�lyle�r�st kapcsol �ssze. Az owl:complementOf konstrukci� egy olyan oszt�lyt �r le, amelynek a kiterjed�se pontosan azokb�l az egyedekb�l �ll, amelyek nem tartoznak annak az oszt�lyle�r�snak a kiterjed�s�hez, amelyet a kijelent�s t�rgyak�nt adunk meg. Az owl:complementOf a neg�ci� (logikai NEM) m�veletnek felel meg, hiszen azon egyedeket adja eredm�ny�l, amelyek NEM tartoznak a t�rgyban megnevezett oszt�lyhoz.

J� p�lda lehet a komplementer oszt�lyra a "not meat" (nem h�s) oszt�ly, amelynek le�r�s�t az al�bbi k�dr�szlet mutatja be:

<owl:Class>
  <owl:complementOf>
    <owl:Class rdf:about="#Meat"/>
  </owl:complementOf>
</owl:Class>

Ennek az oszt�lyle�r�snak a kiterjed�se mindazon egyedeket tartalmazza, amelyek nem tartoznak a Meat (H�s) oszt�lyhoz.

MEGJEGYZ�S: az owl:complementOf nem haszn�lhat� az OWL Lite-ban.

3.2 Oszt�lyaxiom�k

Az oszt�lyle�r�sok alkotj�k azokat az �p�t�k�veket, amelyekb�l oszt�lyaxi�m�k seg�ts�g�vel oszt�lyokat defin�lhatunk. Az oszt�lyaxi�m�k legegyszer�bb form�ja az els� t�pus� oszt�lyle�r�s, mely csup�n az oszt�ly l�t�t �s azonos�t� nev�t deklar�lja az owl:Class konstruktor seg�ts�g�vel.

Az al�bbi p�lda egy oszt�lyaxi�m�t �br�zol, amelyben egy OWL oszt�lyt a "Human" n�vvel azonos�tunk [itt, az eredeti angol sz�vegben nem kompatibilis a p�lda �s a magyar�zata, ez�rt a magyar�zatot �rtelemszer�en m�dos�tottuk – a ford.]:

<owl:Class rdf:ID="Human"/>

Ez egy teljesen szab�lyos OWL mondat, de nem sokat �rul el nek�nk a Human oszt�lyr�l. Az oszt�lyaxi�m�k �ltal�ban tov�bbi komponenseket is tartalmaznak, amelyek megadj�k egy oszt�ly sz�ks�ges �s/vagy el�gs�ges jellemz�it. Az OWL h�rom olyan nyelvi konstrukci�t tartalmaz, amelyekkel az oszt�lyle�r�sok oszt�lyaxi�m�kk� kombin�lhat�k:

• Az rdfs:subClassOf seg�ts�g�vel azt jelenthetj�k ki, hogy egy oszt�lyle�r�s kiterjed�se egy m�sik oszt�lyle�r�s kiterjed�s�nek a r�szhalmaza.
• Az owl:equivalentClass �tj�n azt mondhatjuk ki, hogy egy oszt�lyle�r�s kiterjed�se azonos egy m�sik oszt�lyle�r�s kiterjed�s�vel.
• Az owl:disjointWith haszn�lat�val azt deklar�lhatjuk, hogy egy oszt�lyle�r�s kiterjed�s�ben nincs egyetlen olyan egyed sem, mely egy m�sik megadott oszt�lyle�r�s kiterjed�s�ben is szerepel (azaz nincsenek k�z�s egyedeik).

Szintaktikailag ezek a nyelvi konstrukci�k olyan tulajdons�gok, amelyeknek az �rv�nyess�gi k�re �s az �rt�ktartom�nya is oszt�lyle�r�s. (Az al�bbi alszekci�kban r�szletesen t�rgyaljuk ezeket a tulajdons�gokat).

Az OWL megenged olyan oszt�lyaxi�m�kat is, amelyekben a felsorol�s t�pus� �s a halmazoper�toros t�pus� oszt�lyle�r�soknak nevet adunk. Az ilyen oszt�lyaxi�m�k szemantikailag egyen�rt�k�ek azokkal az oszt�lyaxi�m�kkal, amelyekben az owl:equivalentClass �ll�tm�nyt haszn�ljuk. Erre k�s�bb m�g visszat�r�nk a 3.2.3 Axi�m�k komplett oszt�lyokhoz owl:equivalentClass haszn�lata n�lk�l c�m� szekci�ban).

3.2.1 rdfs:subClassOf

AZ AXI�MA S�M�JA: oszt�lyle�r�s rdfs:subClassOf oszt�lyle�r�s

Az rdfs:subClassOf konstrukci�t az RDF S�ma [RDF Sz�k�szlet] r�szek�nt defini�lt�k, de a jelent�se az OWL-ban is pontosan ugyanaz: ha a C1 oszt�lyle�r�st a C2 oszt�lyle�r�s aloszt�ly�nak defini�ltuk, akkor akkor a C1 oszt�lykiterjed�s�t alkot� egyedek halmaza a C2 oszt�lykiterjed�s�t alkot� egyedek halmaz�nak a r�szhalmaza kell hogy legyen. Egy oszt�ly, �rtelemszer�en, egyben �nmag�nak a r�szhalmaza is (minthogy egy teljes halmaz is lehet r�szhalmaz).

P�lda:

<owl:Class rdf:ID="Opera">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MusicalWork" />
</owl:Class>

Ez az oszt�lyaxi�ma egy "aloszt�ly" viszonyt deklar�lt k�t olyan OWL oszt�ly k�z�tt, amelyek a nev�kkel vannak le�rva. Ez a k�t oszt�ly az Opera �s a MusicalWork (Opera, illetve Zenem�). Az aloszt�lyrel�ci� biztos�tja a sz�ks�ges felt�telt ahhoz, hogy egy oszt�lyhoz tartoz�st deklar�ljon. A p�ld�b�l l�that�: ahhoz, hogy valami Opera legyen, Zenem�nek kell lennie.

Megjegyz�s: Az OWL Lite-ban az rdfs:subClassOf kijelent�s alany�nak oszt�lyazonos�t�nak kell lennie, a t�rgya pedig oszt�lyazonos�t� vagy tulajdons�gkorl�toz�s lehet.

Egyetlen oszt�ly sz�m�ra tetsz�leges sz�m� subClassOf axi�m�t adhatunk meg. Az Opera oszt�lyra p�ld�ul megadhatjuk az al�bbi axi�m�t:

<owl:Class rdf:about="#Opera">
  <rdfs:subClassOf>
    <owl:Restriction>
      <owl:onProperty rdf:resource="#hasLibrettist" />
      <owl:minCardinality rdf:datatype="&xsd;nonNegativeInteger">1</owl:minCardinality>
    </owl:Restriction>
  </rdfs:subClassOf>
</owl:Class>

Ez az oszt�lyaxi�ma egy tulajdons�gkorl�toz�st tartalmaz. L�v�n, hogy az owl:Restriction egy be�p�tett OWL oszt�ly (az owl:Class aloszt�lya), a fenti p�ld�ban azt jelentj�k ki, hogy az Opera egy olyan n�vtelen OWL oszt�lynak az aloszt�lya, amelynek kiterjed�se azon egyedek halmaza, amelyek hasLibrettist tulajdons�ga legal�bb egy �rt�kkel rendelkezik. Ez t�m�ren azt akarja kifejezni, hogy az opera olyan valami, aminek legal�bb egy sz�vegk�nyv�r�ja van.

Az oszt�lyaxi�m�k bonyolultabbakk� v�lhatnak, ha az oszt�lyle�r�sok egym�sba �gyaz�dnak. P�ld�ul: az olyan t�pus� tulajdons�gkorl�toz�sok, amelyek owl:allValuesFrom vagy owl:someValuesFrom �ll�tm�nyt tartalmaznak, b�rmilyen oszt�lyle�r�sra mutathatnak. Figyelj�k meg az al�bbi p�ld�t:

<owl:Class rdf:ID="TraditionalItalianOpera">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Opera"/>
  <rdfs:subClassOf>
    <owl:Restriction>
      <owl:onProperty rdf:resource="#hasOperaType"/>
      <owl:someValuesFrom>
        <owl:Class>
          <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
            <owl:Thing rdf:about="#OperaSeria"/>
            <owl:Thing rdf:about="#OperaBuffa"/>
          </owl:oneOf>
        </owl:Class>
      </owl:someValuesFrom>
    </owl:Restriction>
  </rdfs:subClassOf>
</owl:Class>

Ez a p�lda egyebek k�zt bemutatja az owl:oneOf konstrukci� haszn�lat�t. A p�ldabeli oszt�lyaxi�ma a hagyom�nyos olasz oper�t az oper�k olyan aloszt�lyak�nt defini�lja, amelyek "operaT�pusa" vagy KomolyOpera vagy V�gopera. (Ha nem alkalmazunk k�l�n kardinalit�skorl�toz�st, akkor az "operaT�pusa" tulajdons�g mindk�t �rt�ket megkaphatja). Tov�bbi p�ld�k tal�lhat�k az [OWL �tmutat�] dokumentumban.

Az aloszt�ly-axi�m�k csak r�szbeni defin�ci�kat szolg�ltatnak, ugyanis ezek csak a sz�ks�ges, de nem az el�gs�ges felt�telt biztos�tj�k ahhoz, hogy valamely egyed oszt�lytags�g�t egy�rtelm�en meg�llap�thassuk. A k�vetkez� alszekci�ban l�tni fogjuk, hogy a sz�ks�ges �s el�gs�ges felt�tel defini�l�s�hoz az OWL rendelkezik egy owl:equivalentClass konstrukci�val. Ugr�deszkak�nt az ilyen axi�m�khoz, tekints�k a k�vetkez� p�ld�t:

<owl:Class rdf:ID="Operetta">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MusicalWork"/>
  <rdfs:subClassOf>
    <owl:Restriction>
      <owl:onProperty rdf:resource="#hasLibrettist" />
      <owl:minCardinality rdf:datatype="&xsd;nonNegativeInteger">1</owl:minCardinality>
    </owl:Restriction>
  </rdfs:subClassOf>
  <rdfs:subClassOf>
    <owl:Class>
      <owl:complementOf rdf:resource="#Opera"/>
    </owl:Class>
  </rdfs:subClassOf> 
</owl:Class>

Ez az oszt�lyaxi�ma �gy defini�lja az Operettet, hogy az egy Zenem�, amelynek legal�bb egy sz�vegk�nyv�r�ja van, de nem Opera. Az "aloszt�ly" rel�ci� haszn�lata nyitva hagyja azt a lehet�s�get, hogy vannak m�s zenem�vek is, amelyeknek van egy sz�vegk�nyv�r�juk, �s nem oper�k. Ha azt akarn�nk mondani, hogy az operettek pontosan �s kiz�r�lag azok a zenem�vek, amelyeknek van sz�vegk�nyv�r�juk, de nem oper�k, akkor sz�ks�g�nk lenne az owl:equivalentClass konstrukci�ra is.

3.2.2 owl:equivalentClass

AZ AXI�MA S�M�JA: oszt�lyle�r�s owl:equivalentClass oszt�lyle�r�s

Egy oszt�lyaxi�ma t�bb owl:equivalentClass �ll�t�st is tartalmazhat. Az owl:equivalentClass egy be�p�tett tulajdons�g, mely egy oszt�lyle�r�st egy m�sik oszt�lyle�r�shoz kapcsol. Az ilyen oszt�lyaxi�ma jelent�se az, hogy a benne szerepl� k�t oszt�lyle�r�snak ugyanaz a kiterjed�se (vagyis, hogy pontosan ugyanazokat az egyedeket tartalmazza).

Az equivalentClass t�pus� axi�ma legegyszer�bb form�ja az, amikor k�t neves�tett oszt�ly k�z�tt deklar�l (a kiterjed�s�kre vonatkoz�an) egyen�rt�k�s�get. Egy p�lda erre:

<owl:Class rdf:about="#AzEgyes�lt�llamokEln�ke">
  <equivalentClass rdf:resource="#AFeh�rH�zLegfontosabbLak�ja"/>
</owl:Class>

MEGJEGYZ�S: Az owl:equivalentClass kifejez�s nem jelenti k�t oszt�ly egyenl�s�g�t. K�t oszt�ly egyenl�s�ge ugyanis azt jelenti, hogy azonos az intenzion�lis jelent�s�k (ugyanazt a fogalmat jel�lik). A fenti p�ld�ban az "Egyes�lt �llamok eln�ke" fogalom �sszef�gg ugyan azzal a fogalommal, hogy a "Feh�r H�z legfontosabb lak�ja", de nem egyenl� vele. Egy �llam eln�k�nek a fogalma, �s az a fogalom, hogy valaki egy bizonyos �p�let legfontosabb lak�ja, nem lehet azonos. (Itt csup�n az a k�t egyed azonos, aki a fenti p�ld�ban szerepl� k�t, egyf�s oszt�lynak a k�z�s tagja: az eln�k szem�lye). A t�nyleges oszt�lyazonoss�got csak az owl:sameAs konstrukci�val tudjuk deklar�lni. Minthogy azonban ez azt ig�nyli, hogy oszt�lyokat egyedk�nt is kezelhess�nk, az ilyen egyenl�s�get csak az OWL Full-ban tudjuk kifejezni.

Az owl:equivalentClass seg�ts�g�vel fel�p�tett axi�ma alkalmas felsorol�soszt�lyok defini�l�s�ra is oly m�don, hogy egy 1. t�pus� oszt�lyle�r�st (oszt�lyazonos�t�t) egy 2. t�pus� oszt�lyle�r�shoz (felsorol�shoz) kapcsol. Egy p�lda erre:

<owl:Class rdf:ID="DaPonteOperaOfMozart">
  <owl:equivalentClass>
    <owl:Class>
      <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
        <Opera rdf:about="#Nozze_di_Figaro"/>
        <Opera rdf:about="#Don_Giovanni"/>
        <Opera rdf:about="#Cosi_fan_tutte"/>
      </owl:oneOf>
    </owl:Class>
  </owl:equivalentClass>
</owl:Class>

Ez az axi�ma olyan oper�k oszt�ly�t defini�lja DaPonteOperaOfMozart n�ven, amelyek sz�veg�r�ja Da Ponte, zeneszerz�je pedig Mozart (ez a zenetudom�ny egyik �rdekes t�m�ja). Az equivalentClass konstrukci�val meg tudjuk adni a fenti oszt�lyhoz val� tartoz�s sz�ks�ges �s elegend� felt�teleit, amit ebben az esetben a h�rom t�nyleges egyed egyszer� felsorol�sa reprezent�l.

MEGJEGYZ�S: Az OWL DL semmilyen m�don nem korl�tozza azoknak az oszt�lyle�r�soknak a t�pus�t, amelyek egy owl:equivalentClass kijelent�s alanyai, illetve t�rgyai lehetnek. Az OWL Lite-ban azonban az alanynak oszt�lyn�vnek kell lennie, a t�rgy pedig lehet ak�r oszt�lyn�v, ak�r tulajdons�gkorl�toz�s.

MEGJEGYZ�S: Hab�r egy equivalentClass alanyak�nt tulajdonk�ppen k�l�nb�z� t�pus� oszt�lyle�r�sok is megadhat�k, a gyakorlatban ez �ltal�ban egy oszt�lyazonos�t� szokott lenni. Ez a jelen szekci� p�ld�ira is is jellemz�.

Egy oszt�ly defini�l�s�ban alkalmazhatunk t�bb equivalentClass t�pus� oszt�lyaxi�m�t is. Ilyenkor azonban vigy�zni kell! Mindegyik axi�m�nak ugyanazt a v�geredm�nyt (ugyanazt a kiterjed�st) kell produk�lnia. P�ld�ul, a Mozart Da Ponte oper�it le�r� alternat�v equivalentClass axi�ma az al�bbi is lehetne:

<owl:Class rdf:about="#DaPonteOperaOfMozart">
  <owl:equivalentClass>
    <owl:Class>
      <owl:intersectionOf rdf:parseType="Collection">
        <owl:Restriction>
          <owl:onProperty rdf:resource="#hasComposer"/>
          <owl:hasValue rdf:resource="#Wolfgang_Amadeus_Mozart"/>
        </owl:Restriction>
        <owl:Restriction>
          <owl:onProperty rdf:resource="#hasLibrettist"/>
          <owl:hasValue rdf:resource="#Lorenzo_Da_Ponte"/>
        </owl:Restriction>
      </owl:intersectionOf>
    </owl:Class>
  </owl:equivalentClass>
</owl:Class>

Ez az axi�ma azt �llap�tja meg, hogy a DaPonteOperaOfMozart oszt�ly kiterjed�se pontosan azokb�l az oper�kb�l �ll, amelyek komponist�ja Mozart, �s a sz�veg�r�ja Lorenzo Da Ponte (intersection = metszet = �S). Ez az axi�ma teh�t egy olyan oszt�lyt defini�l, amelynek ugyanazok az egyedei, mint az el�z� p�ld�ban szerepl� oszt�ly�.

MEGJEGYZ�S: Ha az "A subClassOf B" t�pus� axi�m�t egy "A equivalentClass B" t�pus� axi�m�v� k�v�nn�nk "feljav�tani" (ami azt mondan� ki, hogy A kiterjed�se nem ak�rmilyen r�szhalmaz, hanem B kiterjed�s�vel azonos halmaz), akkor kieg�sz�thetn�nk egy m�sodik axi�m�val (ez�ttal "B subClassOf A" form�ban), mely egy�tt, a k�t oszt�lyt �rtelemszer�en egyen�rt�k�v� tenn� (vagyis ugyanazt jelenten�, mint "A equivalentClass B"). A nyelv explicite lehet�v� teszi ilyen k�lcs�n�s aloszt�lyrel�ci�k alkalmaz�s�t. Minthogy az OWL elosztott k�rnyezetben is haszn�lhat�, ez egy nagyon hasznos opci� lehet.

3.2.3 Axi�m�k komplett oszt�lyokhoz owl:equivalentClass haszn�lata n�lk�l

AZ AXI�MA S�M�JA: Egy 2. t�pus� neves�tett oszt�lyle�r�s (owl:oneOf �ll�tm�nnyal), vagy pedig egy 4-6. t�pus� neves�tett oszt�lyle�r�s (owl:intersectionOf, owl:unionOf vagy owl:complementOf �ll�tm�nnyal).

Az OWL lehet�v� teszi, hogy a felhaszn�l� egy oszt�lyaxi�m�t defini�ljon �gy, hogy oszt�lynevet rendel egy felsorol�s t�pus� vagy egy halmazm�velet t�pus� oszt�lyle�r�shoz. Az ilyen oszt�lyaxi�ma sz�ks�ges �s elegend� felt�telt biztos�t az oszt�lyhoz tartoz�s meg�llap�t�s�ra. Egy kor�bbr�l kiss� m�r ismert p�lda erre:

<owl:Class rdf:ID="DaPonteOperaOfMozart">
  <owl:oneOf rdf:parseType="Collection">
    <owl:Thing rdf:about="#Nozze_di_Figaro"/>
    <owl:Thing rdf:about="#Don_Giovanni"/>
    <owl:Thing rdf:about="#Cosi_fan_tutte"/>
  </owl:oneOf>
</owl:Class>

Ezt az oszt�lyaxi�m�t �gy kell �rtelmezn�nk, hogy a DaPonteOperaOfMozart oszt�ly kiterjed�s�t pontosan �s v�glegesen defini�lja a megadott felsorol�s.

Ez az oszt�lyaxi�ma szemantikailag egyen�rt�k� az el�z� szekci� els� opera p�ld�j�val, amelyik m�g egy owl:equivalentClass �ll�tm�nyt is tartalmazott. Ilyen axi�m�t az owl:intersectionOf, az owl:unionOf �s az owl:complementOf�ll�tm�nnyal is el��ll�thatunk. Egy p�lda az uni� alkalmaz�s�val:

<owl:Class rdf:ID="LivingBeing">
  <owl:unionOf rdf:parseType="Collection">
    <owl:Class rdf:about="#Plant"/>
    <owl:Class rdf:about="#Animal"/>
  </owl:unionOf>
</owl:Class>

Ez az oszt�lyaxi�ma azt jelenti ki, hogy az �l�l�ny (LivingBeing) oszt�ly kiterjed�se megegyezik a N�v�ny �s az �llat (Plant �s Animal) oszt�ly kiterjed�s�nek uni�j�val.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite csak ilyen t�pus� oszt�lyaxi�m�kat ismer, amelyeket az owl:intersectionOf tulajdons�ggal konstru�lunk. Itt az intersectionOf list�j�nak �rt�kei csak oszt�lyazonos�t�k �s/vagy tulajdons�gkorl�toz�sok lehetnek. �gy teh�t komplett oszt�lyt defini�l� axi�m�k (mint a felsorol�s, a komplemens �s az uni�) az OWL Lite-ban nem alkalmazhat�k.

3.2.4 owl:disjointWith

AZ AXI�MA S�M�JA: class description owl:disjointWith class description

Egy oszt�lyaxi�ma (t�bb) owl:disjointWith (diszjunkt/idegen oszt�ly) �ll�t�st tartalmazhat. Az owl:disjointWith egy be�p�tett tulajdons�g, amelynek �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya egy-egy oszt�lyle�r�s. Minden egyes owl:disjointWith �ll�tm�ny azt jelenti ki, hogy az �ll�t�sban szerepl� k�t oszt�lyle�r�s kiterjed�s�ben nincsenek k�z�s egyedek. Ugyan�gy, mint egy "aloszt�ly" viszony deklar�l�sa (rdfs:subClassOf), a "diszjunkt" viszony deklar�l�sa (owl:disjointWith) is csak parci�lis defin�ci�t eredm�nyez. Ez is csak a sz�ks�ges, de nem az el�gs�ges felt�telt szolg�ltatja az oszt�lyhoz tartoz�s meg�llap�t�s�hoz.

Egy n�pszer� p�lda diszjunkt oszt�lyokra:

<owl:Class rdf:about="#Man">
  <owl:disjointWith rdf:resource="#Woman"/>
</owl:Class>

Hogy ez az �ll�t�s t�nylegesen igaz-e, annak eld�nt�se a biol�gusokra tartozik. A k�vetkez� p�lda aloszt�ly-hierarchi�kon mutatja be a diszjunktivit�s egyszer� alkalmaz�s�t:

<owl:Class rdf:about="#MusicDrama">
  <owl:equivalentClass>
    <owl:Class>
      <owl:unionOf rdf:parseType="Collection">
        <owl:Class rdf:about="#Opera"/>
        <owl:Class rdf:about="#Operetta"/>
        <owl:Class rdf:about="#Musical"/>
      </owl:unionOf>
    </owl:Class>
  </owl:equivalentClass>
</owl:Class>

<owl:Class rdf:about="#Opera">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MusicDrama"/>
</owl:Class>

<owl:Class rdf:about="#Operetta">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MusicDrama"/>
  <owl:disjointWith rdf:resource="#Opera"/>
</owl:Class>

<owl:Class rdf:about="#Musical">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#MusicDrama"/>
  <owl:disjointWith rdf:resource="#Opera"/>
  <owl:disjointWith rdf:resource="#Operetta"/>
</owl:Class>

Itt az owl:disjointWith �ll�t�st a owl:unionOf �ll�t�ssal egy�tt haszn�ltuk annak �rdek�ben, hogy defini�lhassuk egy f�oszt�ly k�lcs�n�sen diszjunkt �s komplett aloszt�lyait. Term�szetes nyelven fogalmazva, itt azt mondtuk ki: miden Zenedr�ma vagy Opera, vagy Operett, vagy Musical (az oszt�lyok sz�tv�laszt�sa teljes), �s hogy azok az egyedek, amelyek az egyik aloszt�lyhoz (pl. Opera) tartoznak, nem tartozhatnak m�s aloszt�lyhoz is (mint pl. Musical), vagyis, ezek diszjunkt, nem �tfed� aloszt�lyok. Ez egy �ltal�nosan ismert modellez�si fogalom, amelyet sok adatmodellez� nyelvben alkalmaznak.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite nem enged�lyezi az owl:disjointWith haszn�lat�t.

4. Tulajdons�gok

Az OWL a tulajdons�gok k�t kateg�ri�j�t k�l�nb�zteti meg, amelyeket az ontol�giafejleszt� haszn�lhat:

• Objektumtulajdons�gok, amelyek egyedeket kapcsolnak egyedekhez.
• Adatt�pus-tulajdons�gok, amelyek egyedeket kapcsolnak adat�rt�kekhez.

MEGJEGYZ�S: Az OWL haszn�l olyan fogalmakat is, mint annot�ci�tulajdons�g (owl:AnnotationProperty) �s ontol�giatulajdons�g (owl:OntologyProperty). Ezeket az OWL DL ig�nyli, szemantikai okokb�l. L�sd a 7. szekci�ban, valamint az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis [OWL Sz&ASz] dokumentumban.

Egy objektumtulajdons�got az owl:ObjectProperty nev� be�p�tett OWL oszt�ly tagjak�nt, egy adatt�pus-tulajdons�got pedig az owl:DatatypeProperty tagjak�nt defini�lhatunk. Mind az owl:ObjectProperty, mind az owl:DatatypeProperty az rdf:Property nev� RDF oszt�ly tagja (l�sd a B. f�ggel�kben).

MEGJEGYZ�S: Az OWL Full-ban az objektumtulajdons�gok �s az adatt�pus-tulajdons�gok nem alkotnak diszjunkt halmazokat. Mivel itt az adat�rt�kek egyedk�nt kezelhet�k, az adatt�pus-tulajdons�g l�nyeg�ben az objektumtulajdons�g aloszt�lyak�nt funkcion�l. Az OWL Full-ban az owl:ObjectProperty gyakorlatilag egyen�rt�k� az rdf:Property-vel; ez f�leg az owl:InverseFunctionalProperty haszn�lata eset�n j�r k�vetkezm�nyekkel. L�sd az OWL Full jellemz�s�t a 8.1 szekci�ban.

Egy tulajdons�gaxi�ma egy tulajdons�g jellemz�it defini�lja. A tulajdons�gaxi�ma a legegyszer�bb form�j�ban csup�n a tulajdons�g l�t�t defini�lja. P�ld�ul:

<owl:ObjectProperty rdf:ID="hasParent"/>

Ez a p�lda egy tulajdons�got defini�l azzal a kik�t�ssel, hogy annak �rt�kei csak oszt�lyok egyedei lehetnek.

A tulajdons�gaxi�m�k azonban t�bbnyire egy�b jellemz�ket is megadnak a tulajdons�gok le�r�s�n�l. Az OWL az al�bbi konstruktorokat ny�jtja a tulajdons�gaxi�m�k defini�l�s�hoz:

• RDF S�ma konstrukci�: rdfs:subPropertyOf, rdfs:domain �s rdfs:range
• M�s tulajdons�gokhoz val� viszony: owl:equivalentProperty �s owl:inverseOf
• Glob�lis kardinalit�skorl�toz�s: owl:FunctionalProperty �s owl:InverseFunctionalProperty
• Logikai tulajdons�gjellemz�k: owl:SymmetricProperty �s owl:TransitiveProperty

Az al�bbi alszekci�kban r�szletesen t�rgyaljuk a k�l�nf�le tulajdons�gaxi�m�kat.

MEGJEGYZ�S: Ebben a szekci�ban az "oszt�lykiterjed�s" fogalm�hoz hasonl�an haszn�ljuk a "tulajdons�gkiterjed�s" fogalm�t. A tulajdons�g kiterjed�se a tulajdons�g azon eseteinek (el�fordul�sainak) a halmaza, amelyek a tulajdons�ghoz kapcsol�dnak. Egy tulajdons�g esetei nem egyed�l�ll� elemek, hanem a tulajdons�ghoz (mint �ll�tm�nyhoz) tartoz� alany-t�rgy p�rok. (A rel�ci�s adatb�zisok fogalomk�r�ben a tulajdons�g eseteit egy bin�ris rel�ci� – azaz tulajdons�g – tuple-jainak nevezn�nk.)

4.1 RDF S�ma alap� tulajdons�gkonstrukci�k

Az ebben a szekci�ban szerepl� konstrukci�kat az RDF S�ma [RDF Sz�k�szlet] r�szletesen t�rgyalja. Ez a szekci� ez�rt ink�bb csak a konstrukci�k szinopszis�t �s OWL-specifikus aspektusait ismerteti.

4.1.1 rdfs:subPropertyOf

Egy rdfs:subPropertyOf axi�ma azt defini�lja, hogy egy tulajdons�g egy m�siknak altulajdons�ga. Form�lisan ez azt jelenti, hogy ha P1 altulajdons�ga P2-nek, akkor P1 kiterjed�se (alany-�ll�tm�ny p�rjainak halmaza) P2 hasonl� p�rokb�l �ll� kiterjed�s�nek a r�szhalmaza.

P�lda:

<owl:ObjectProperty rdf:ID="hasMother">
  <rdfs:subPropertyOf rdf:resource="#hasParent"/>
</owl:ObjectProperty>

Ez azt �llap�tja meg, hogy a "anyja" (hasMother) tulajdons�g kiterjed�s�ben el�fordul� elemek (p�rok) egyben a "sz�l�je" (hasParent) tulajdons�g kiterjed�s�nek elemei is.

Az altulajdons�g-axi�m�k mind adatt�pus-tulajdons�gokhoz, mind objektumtulajdons�gokhoz alkalmazhat�k.

MEGJEGYZ�S: Az OWL DL-ben egy altulajdons�g-axi�m�nak az alanya �s t�rgya csak azonos t�pus� tulajdons�g (vagy adatt�pus-tulajdons�g, vagy objektumtulajdons�g) lehet.

4.1.2 rdfs:domain

Egy tulajdons�g sz�m�ra egy vagy t�bb rdfs:domain ("�rv�nyess�gi k�re") axi�m�t defini�lhatunk. Szintaktikailag az rdfs:domain egy be�p�tett tulajdons�g, mely egy tulajdons�got, az rdf:Property oszt�ly valamelyik eset�t, egy oszt�lyle�r�shoz kapcsolja. Egy rdfs:domain axi�ma azt jelenti ki, hogy az ilyen tulajdons�gaxi�m�k alanyainak a megadott oszt�lyle�r�s kiterjed�s�hez kell tartozniuk.

T�bb rdfs:domain axi�ma is megadhat� ugyanarra a tulajdons�gra, amelyeket �gy kell �rtelmezni, hogy konjunkci�t alkotnak: vagyis, a tulajdons�g �rv�nyess�gi k�r�t azokra az egyedekre korl�tozz�k, amelyek az egyes rdfs:domain oszt�lyaxi�m�k metszet�hez tartoznak. Ha azt akarn�nk kifejezni, hogy egy tulajdons�g �rv�nyess�gi k�re t�bb oszt�lyra terjed ki, akkor egy owl:unionOf t�pus� oszt�lyle�r�st kellene haszn�lnunk. P�ld�ul: ha azt akarn�nk kifejezni, hogy a "banksz�ml�ja" (hasBankAccount) tulajdons�g egyar�nt �rv�nyes a "V�llalat" (Corporation) oszt�lyban �s a "Szem�ly" (Person) oszt�lyban, akkor ilyen kijelent�seket kellene tenn�nk:

<owl:ObjectProperty rdf:ID="hasBankAccount">
  <rdfs:domain>
    <owl:Class>    
      <owl:unionOf rdf:parseType="Collection">
        <owl:Class rdf:about="#Person"/>
        <owl:Class rdf:about="#Corporation"/>
      </owl:unionOf>
    </owl:Class>    
  </rdfs:domain>
</owl:ObjectProperty>

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-ban az rdfs:domain tulajdons�g �rt�ke csak oszt�lyazonos�t� lehet.

4.1.3 rdfs:range

Egy tulajdons�g sz�m�ra egy vagy t�bb rdfs:range ("�rt�ktartom�nya") axi�m�t defini�lhatunk. Szintaktikailag az rdfs:range egy be�p�tett tulajdons�g, mely egy tulajdons�got, az rdf:Property oszt�ly valamelyik eset�t, egy oszt�lyle�r�shoz vagy egy adat�rt�k-tartom�nyhoz kapcsolja. Egy rdfs:range axi�ma azt jelenti ki, hogy az adott tulajdons�g lehets�ges �rt�keinek a megadott oszt�lyle�r�s kiterjed�s�hez, vagy a megadott adat�rt�k-tartom�nyhoz kell tartozniuk.

Ha t�bb rdfs:range t�pus� korl�toz�st adunk meg ugyanarra a tulajdons�gra, akkor ezzel azt jelentj�k ki, hogy a tulajdons�g �rt�ktartom�nya a megadott �rt�ktartom�nyok metszete (oszt�lyle�r�sok kiterjed�s�nek a metszete, vagy adat�rt�k-tartom�nyok metszete) legyen. Az rdfs:domain-hez hasonl�an t�bb alternat�v �rt�ktartom�nyt specifik�lhatunk egy owl:unionOf t�pus� oszt�lyle�r�s keret�ben is (l�sd a p�ld�t az el�z� szekci�ban).

Figyelj�k meg, hogy – szemben az �sszes �rt�kkorl�toz�ssal, amelyet az oszt�lyle�r�sokr�l sz�l� szekci�ban t�rgyaltunk – az rdfs:range korl�toz�sok glob�lisak. Az olyan �rt�kkorl�toz�sokat, mint az owl:allValuesFrom, csak az oszt�lyle�r�sokban haszn�ljuk, �s csak akkor hat�lyosak az adott tulajdons�gra, amikor a le�rt oszt�ly egyedeivel kapcsolatban haszn�ljuk �ket. Az rdfs:range viszont mindig �rv�nyes az adott tulajdons�gra, f�ggetlen�l att�l, hogy melyik oszt�ly egyedeire alkalmazzuk. Ez�rt az rdfs:range haszn�lata �vatoss�got ig�nyel.

MEGJEGYZ�S: Az OWL Lite-ban az rdfs:range t�rgyak�nt kiz�r�lag oszt�lyneveket haszn�lhatunk.

4.2 Tulajdons�gok k�z�tti rel�ci�k

4.2.1 owl:equivalentProperty

Az owl:equivalentProperty ("egyen�rt�k� tulajdons�g") konstrukci� seg�ts�g�vel azt fejezhetj�k ki, hogy k�t tulajdons�gnak ugyanaz a tulajdons�gkiterjed�se. Szintaktikailag az owl:equivalentProperty egy be�p�tett OWL tulajdons�g, amelynek az �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya egyar�nt az rdf:Property oszt�ly.

MEGJEGYZ�S: A tulajdons�gok egyen�rt�k�s�ge nem azonos a tulajdons�gok egyenl�s�g�vel. Az egyen�rt�k� tulajdons�goknak ugyanaz az "�rt�k�k" (ugyanaz a kiterjed�s�k), de az intenzion�lis jelent�s�k k�l�nb�z� lehet (k�l�nb�z� fogalmakat jel�lhetnek). A tulajdons�gok egyenl�s�g�t az owl:sameAs konstrukci�val deklar�lhatjuk. De mivel ez megk�veteli, hogy tulajdons�gokat egyedk�nt is kezelhess�nk, az ilyen axi�m�k csak az OWL Full-ban haszn�lhat�k.

4.2.2 owl:inverseOf

A tulajdons�goknak ir�nyuk van, mely az �rv�nyess�gi k�rt�l az �rt�ktartom�ny fel� mutat. A gyakorlatban azonban hasznos lehet, ha mindk�t ir�nyban defini�lhatunk tulajdons�gokat: pl. �rvezet� "g�pkocsija", illetve G�pkocsi "tulajdonosa". Az owl:inverseOf konstrukci�t haszn�ljuk az ilyen ford�tott vagy inverz tulajdons�g defini�l�s�ra (inform�lisan �rva: "g�pkocsija" inverseOf "tulajdonosa").

Szintaktikailag az owl:inverseOf egy be�p�tett OWL tulajdons�g, amelynek az �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya egyar�nt az owl:ObjectProperty oszt�ly. Egy "P1 owl:inverseOf P2" form�tum� axi�ma azt deklar�lja, hogy a P1 tulajdons�g kiterjed�s�nek minden (x,y) p�rja sz�m�ra l�tezik egy (y,x) p�r a P2 tulajdons�g kiterjed�s�ben, �s megford�tva. Az owl:inverseOf teh�t egy szimmetrikus tulajdons�g. Az al�bbi p�lda azt deklar�lja, hogy a "gyermeke" (hasChild) tulajdons�g a "sz�l�je" (hasParent) tulajdons�g ford�tottja:

<owl:ObjectProperty rdf:ID="hasChild">
  <owl:inverseOf rdf:resource="#hasParent"/>
</owl:ObjectProperty>

4.3 Tulajdons�gok kardinalit�s�nak glob�lis korl�toz�sa

4.3.1 owl:FunctionalProperty

A funkcion�lis tulajdons�g olyan speci�lis tulajdons�g, amelynek csak egyetlen (azaz: egyed�l�ll�) y �rt�ke lehet minden x egyed sz�m�ra. Vagyis, nem l�tezhet k�t olyan k�l�nb�z� y1 �s y2 �rt�k �gy, hogy mind az (x,y1), mind az (x,y2) p�r ennek a tulajdons�gnak az esete lenne. Mind az objektumtulajdons�gokat, mind az adatt�pus-tulajdons�gokat deklar�lhatjuk funkcion�lisnak. Erre a c�lra az OWL defini�l egy owl:FunctionalProperty nev� be�p�tett oszt�lyt, mely az rdf:Property RDF oszt�ly speci�lis aloszt�lya.

Az al�bbi axi�ma kijelenti, hogy a "f�rje" (husband) tulajdons�g funkcion�lis, vagyis, hogy egy Asszonynak (Woman) legfeljebb egy f�rje lehet (ez egyben j� p�lda az ontol�gi�knak a k�l�nb�z� kult�r�kt�l val� f�gg�s�g�re is):

<owl:ObjectProperty rdf:ID="husband">
  <rdf:type    rdf:resource="&owl;FunctionalProperty" />
  <rdfs:domain rdf:resource="#Woman" />
  <rdfs:range  rdf:resource="#Man" />
</owl:ObjectProperty>

Mint �ltal�ban, itt is vari�lhat� a szintaxis. A fenti defin�ci� szemantikailag ekvivalens az al�bbival:

<owl:ObjectProperty rdf:ID="husband">
  <rdfs:domain rdf:resource="#Woman" />
  <rdfs:range  rdf:resource="#Man" />
</owl:ObjectProperty>

<owl:FunctionalProperty rdf:about="#husband" />

4.3.2 owl:InverseFunctionalProperty

Ha egy tulajdons�got ford�tott funkcion�lisnak deklar�lunk, akkor a tulajdons�ggal megfogalmazott �ll�t�s t�rgya egy�rtelm�en meghat�rozza az alanyt (valamilyen egyedet). Form�lisabban fogalmazva: ha kijelentj�k, hogy P egy ford�tott funkcion�lis tulajdons�g (Inverse Functional Property), akkor ez azt garant�lja, hogy egy y �rt�k csup�n egyetlen x egyed P tulajdons�g�nak az �rt�ke lehet, vagyis, nem l�tezhet k�t olyan k�l�nb�z�, x1 �s x2 egyed oly m�don, hogy mind az (x1,y), mind (x2,y) p�ros a P tulajdons�g esete lenne.

Egy ford�tott funkcion�lis tulajdons�gaxi�m�t szintaktikailag �gy adunk meg, hogy az adott tulajdons�got az owl:InverseFunctionalProperty be�p�tett OWL oszt�ly egyed�nek deklar�ljuk. Ez az oszt�ly egy�bk�nt az owl:ObjectProperty OWL oszt�ly aloszt�lya.

MEGJEGYZ�S: Mivel az OWL Full-ban az adatt�pus-tulajdons�gok az objektumtulajdons�gok aloszt�ly�t k�pezik, ez�rt itt a ford�tott funkcion�lis jellemz�t adatt�pus-tulajdons�gokra is alkalmazhatjuk. Az OWL DL-ben azonban az objektumtulajdons�gok �s az adatt�pus-tulajdons�gok diszjunkt halmazokat alkotnak, s �gy az adatt�pus-tulajdons�gok nem deklar�lhat�k ford�tott funkcion�lisnak. (l�sd a 8.1. szekci�ban �s a 8.2. szekci�ban is).

Egy tipikus p�lda ford�tott funkcion�lis tulajdons�gra:

<owl:InverseFunctionalProperty rdf:ID="isBiologicalMotherOf">
  <rdfs:domain rdf:resource="#Woman"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Human"/>
</owl:InverseFunctionalProperty>

Ez a p�lda azt mondja, hogy az "isBiologicalMotherOf" ("biol�giaiAnyja~nak") kijelent�s minden egyes t�rgya (valamelyik Human/Ember) sz�m�ra egy�rtelm�en azonos�that� egy alany (valamelyik Woman/Asszony). Ez�rt az ilyen tulajdons�gok eml�keztetnek az adatb�zisok "kulcsaira", amelyek egy�rtelm�en azonos�tanak egy egyedet.

Az "egyenes" �s a ford�tott funkcion�lis tulajdons�g k�z�tti egyik k�l�nbs�g az, hogy az ut�bbi defin�ci�j�hoz nem sz�ks�ges m�g egy tov�bbi objektumtulajdons�g-axi�ma vagy adatt�pustulajdons�g-axi�ma: a ford�tott funkcion�lis tulajdons�g ugyanis eleve csak objektumtulajdons�g lehet.

Vegy�k �szre, hogy az owl:FunctionalProperty, valamint az owl:InverseFunctionalProperty glob�lis kardinalit�skorl�toz�st val�s�t meg. Azaz mindegy, hogy �ppen melyik oszt�ly egyedeit jellemezz�k vele, a korl�toz�s mindig �rv�nyben marad. Ez teh�t k�l�nb�zik azokt�l a kardinalit�skorl�toz�sokt�l, amelyeket a Tulajdons�gkorl�toz�sok c. szekci�ban ismertett�nk. Ezek ugyanis mind oszt�lyle�r�sok, s ez�rt csak helyileg, az �ppen le�rt oszt�lyra �rv�nyesek.

4.4 Tulajdons�gok logikai jellemz�i

4.4.1 owl:TransitiveProperty

Amikor egy P tulajdons�got tranzit�vnak deklar�lunk, ez annyit jelent, hogy ha egy (x,y) p�r �s egy (y,z) p�r is P-nek egy-egy el�fordul�sa, akkor ebb�l az k�vetkezik, hogy az (x,z) p�r szint�n egy el�fordul�sa P-nek.

Szintaktikailag egy tulajdons�got oly m�don defini�lunk tranzit�vnak, hogy az owl:TransitiveProperty nev� be�p�tett OWL oszt�ly egyed�v� tessz�k. (Ezt a be�p�tett OWL oszt�lyt az owl:ObjectProperty aloszt�lyak�nt defini�lja az OWL nyelv.)

A tranzit�v tulajdons�gok tipikus p�ld�i azok a tulajdons�gok, amelyek egy bizonyos r�sz-eg�sz rel�ci�t �br�zolnak. P�ld�ul: mondhatn�nk, hogy a subRegionOf (alr�gi�ja~nak) tulajdons�g r�gi�k k�z�tti rel�ci�k�nt tranzit�v:

<owl:TransitiveProperty rdf:ID="subRegionOf">
  <rdfs:domain rdf:resource="#Region"/>
  <rdfs:range  rdf:resource="#Region"/>
</owl:TransitiveProperty>

Ebb�l egy OWL k�vetkeztet�g�pnek le kell tudnia vezetni, hogy ha pl. Chianti, Toscana �s It�lia egy-egy r�gi� (Region), �s Chianti alr�gi�ja (subregionOf) Toscan�nak, akkor Chianti alr�gi�ja It�li�nak is.

Jegyezz�k meg, hogy mivel az owl:TransitiveProperty oszt�ly az owl:ObjectProperty oszt�ly aloszt�lya, az al�bbi p�lda egyen�rt�k� a fentivel:

<owl:ObjectProperty rdf:ID="subRegionOf">
  <rdf:type rdf:resource="&owl;TransitiveProperty"/>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Region"/>
  <rdfs:range  rdf:resource="#Region"/>
</owl:ObjectProperty>

MEGJEGYZ�S: Az OWL DL nem engedi meg, hogy egy tranzit�v tulajdons�gra (vagy egy ilyennek a ford�tottj�ra, szupertulajdons�g�ra, vagy a ford�tottja szupertulajdons�g�ra) ak�r lok�lis, ak�r glob�lis kardinalit�skorl�toz�st deklar�ljunk.

4.4.2 owl:SymmetricProperty

A szimmetrikus tulajdons�g egy olyan tulajdons�g, amelyre �rv�nyes a k�vetkez� meg�llap�t�s: ha egy (x,y) p�r a P tulajdons�g egyik el�fordul�sa, akkor az (y,x) p�r szint�n egy el�fordul�sa P-nek. Szintaktikailag egy tulajdons�got �gy deklar�lunk szimmetrikusnak, hogy azt az owl:SymmetricProperty nev� be�p�tett OWL oszt�ly aloszt�ly�v� tessz�k. (Ezt a be�p�tett OWL oszt�lyt az owl:ObjectProperty aloszt�lyak�nt defini�lja az OWL nyelv.)

A szimmetrikus tulajdons�gra n�pszer� p�lda a friendOf (bar�tja) rel�ci�:

<owl:SymmetricProperty rdf:ID="friendOf">
  <rdfs:domain rdf:resource="#Human"/>
  <rdfs:range  rdf:resource="#Human"/>
</owl:SymmetricProperty>

A szimmetrikus tulajdons�gok �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya azonos.

5. Egyedek

Egyedeket un. t�nyaxi�m�kkal defini�lhatunk (ezeket n�ha egyszer�en csak "t�nyeknek" nevezz�k). A t�nyek k�t csoportj�r�l besz�lhet�nk:

1. T�nyek az oszt�lytags�gr�l, �s t�nyek az egyedek tulajdons�gainak �rt�keir�l.
2. T�nyek az egyedek azonoss�g�r�l (vagy k�l�nb�z�s�g�r�l).

5.1 Oszt�lytags�g �s tulajdons�g�rt�kek

A legt�bb t�ny tipikusan olyan kijelent�s, mely egyedek oszt�lytags�g�r�l (oszt�lyhoz tartoz�s�r�l), vagy a tulajdons�gaik �rt�k�r�l sz�l. P�ldak�ppen tekints�k az al�bbi kijelent�sek csokr�t, amelyben az Opera oszt�ly egyik egyed�r�l tesz�nk t�ny�ll�t�sokat.

<Opera rdf:ID="Tosca">
  <hasComposer rdf:resource="#Giacomo_Puccini"/>
  <hasLibrettist rdf:resource="#Victorien_Sardou"/>
  <hasLibrettist rdf:resource="#Giuseppe_Giacosa"/>
  <hasLibrettist rdf:resource="#Luigi_Illica"/>
  <premiereDate rdf:datatype="&xsd;date">1900-01-14</premiereDate>
  <premierePlace rdf:resource="#Roma"/>
  <numberOfActs rdf:datatype="&xsd;positiveInteger">3</numberOfActs> 
</Opera>

Ez a p�lda ilyen t�nyeket tartalmaz a Tosc�r�l, az Opera oszt�ly egyik egyed�r�l, mint hogy a Tosca szerz�je Giacomo Puccini, hogy az oper�nak h�rom sz�vegk�nyv�r�ja van (Sardou, Giacosa �s Illica) �s �gy tov�bb. Itt a "bemutat�D�tuma" (premiereDate) tulajdons�g az oper�t egy tipiz�lt liter�lhoz, az XML S�ma "date" adatt�pus�hoz kapcsolja. (Az [XML S�ma Adatt�pusok] dokumentum tartalmazza a relev�ns inform�ci�t ennek az adatt�pusnak a szintaxis�r�l �s szemantik�j�r�l).

A t�nyaxi�m�k nem sz�ks�gszer�en sz�lnak neves�tett egyedekr�l: n�vtelen egyedekre is vonatkozhatnak. P�ldak�ppen n�zz�k meg az al�bbi RDF/XML k�dr�szletet. A p�lda n�h�ny t�nyt k�z�l a M�r�s (Measurement) oszt�ly egy n�vtelen egyed�r�l (egy m�r�siadat-rekordr�l), ahol a m�r�shez, mint kvantitat�v megfigyel�shez, ilyen t�nyek list�ja tartozik: a megfigyelt alany (observedSubject), a megfigyelt jelens�g (observedPhenomenon), a m�rt�kegys�g (quantityUnit), a megfigyelt �rt�k (QuantityValue), �s a megfigyel�s id�pontja (TimeStamp).

<Measurement>
  <observedSubject rdf:resource="#JaneDoe"/>
  <observedPhenomenon rdf:resource="#Weight"/>
  <observedValue>
    <Quantity>
      <quantityValue rdf:datatype="&xsd;float">59.5</quantityValue>
      <quantityUnit rdf:resource="#Kilogram"/>
    </Quantity>
  </observedValue>
  <timeStamp rdf:datatype="&xsd;dateTime">2003-01-24T09:00:08+01:00</timeStamp>
</Measurement>

Ez a t�nyaxi�ma k�t n�vtelen egyedet tartalmaz: valamilyen Measurement-et �s valamilyen Quantity-t. Term�szetes nyelven a p�lda ezt mondja: "a Jane Doe nev� alany eset�ben a tests�ly (Weight) nev� jelens�g m�rt �rt�ke egy olyan mennyis�g, amelynek m�rt�kegys�ge a Kilogramm, az �rt�ke pedig 59.5. A m�r�s ideje 2003. janu�r 14-�n reggel, 8 perccel 9 �ra ut�n, az UTC+1 �r�s z�naid�ben (Amszterdam, Berlin, P�rizs t�li id�sz�m�t�sa szerint)". Mint az el�bbi p�ld�ban a date adatt�pus, az itteni float �s dateTime adatt�pusok is XML S�ma adatt�pusok. (Az [XML S�ma Adatt�pusok] dokumentum tartalmazza a sz�ks�ges inform�ci�t ezeknek az adatt�pusoknak a szintaxis�r�l �s szemantik�j�r�l).

5.2 Egyedek azonoss�ga

Sok nyelv �l az "egyedi nevek felt�telez�s�nek" m�dszer�vel, mely azt jelenti, hogy a nyelv elv�rja: a k�l�nb�z� nevek k�l�nb�z� dolgokra hivatkozzanak a vil�gban. A Weben azonban ilyen felt�telez�s nem lehets�ges, hiszen pl. ugyanarra a szem�lyre k�l�nb�z� URI-k seg�ts�g�vel hivatkozhatunk. Emiatt az OWL nem is haszn�l ilyen felt�telez�st. Hacsak explicite nem jelentj�k ki (OWL nyelven), hogy k�t URI hivatkoz�s ugyanarra, vagy hogy k�t k�l�nb�z� egyedre mutat, akkor az OWL-t t�mogat� eszk�z�knek defaultk�nt azt kell felt�telezni�k, hagy b�rmelyik eset el�fordulhat.

Az OWL h�rom olyan nyelvi konstrukci�t tartalmaz, amellyel t�nyeket jelenthet�nk ki az egyedek azonoss�g�val kapcsolatban:

• Az owl:sameAs azt jelenti ki, hogy k�t URI hivatkoz�s ugyanarra az egyedre mutat.
• Az owl:differentFrom seg�ts�g�vel azt �ll�tjuk, hogy k�t URI hivatkoz�s k�l�nb�z� egyedekre mutat.
• Az owl:AllDifferent pedig egy olyan fogalmat takar, amellyel egyedek egy megadott list�j�r�l kijelenthetj�k, hogy abban minden egyed k�l�nb�zik a t�bbit�l.

5.2.1 owl:sameAs

Az owl:sameAs be�p�tett OWL tulajdons�g egy egyedet egy m�sik egyedhez kapcsol. Egy owl:sameAs kijelent�s azt deklar�lja, hogy k�t URI hivatkoz�s t�nylegesen ugyanarra az egyedre mutat (az egyedeknek ugyanaz az "identit�suk").

Olyan egyedek eset�ben, mint pl. "emberek", ezt a fogalmat viszonylag k�nny� meg�rteni. P�ld�ul, �ll�thatn�nk azt, hogy a k�vetkez� k�t URI t�nylegesen ugyanarra a szem�lyre hivatkozik:

<rdf:Description rdf:about="#William_Jefferson_Clinton">
  <owl:sameAs rdf:resource="#BillClinton"/>
</rdf:Description>

Az owl:sameAs �ll�tm�nyt gyakran haszn�ljuk, amikor k�t ontol�gia k�z�tti lek�pez�seket defini�lunk. Nem realisztikus ugyanis elv�rni, hogy mindenki ugyanazzal a n�vvel hivatkozz�k egy bizonyos egyedre. (Ez egy grandi�zus tervet ig�nyelne, ami ellenkezik a Web szellem�vel).

Az OWL Full-ban, ahol oszt�lyokat m�s (meta)oszt�lyok egyedek�nt is kezelhet�nk, az owl:sameAs konstrukci�t haszn�lhatjuk oszt�lyok egyenl�s�g�nek a deklar�l�s�ra is, kimondva ily m�don azt, hogy a k�t fogalom intenzion�lis jelent�se azonos. Egy p�lda:

<owl:Class rdf:ID="FootballTeam">
  <owl:sameAs rdf:resource="http://sports.org/US#SoccerTeam"/>
</owl:Class>

Elk�pzelhetj�k ezt az axi�m�t, pl. egy hipotetikus "Eur�pai sportok ontol�gi�ja" elemek�nt. A k�t oszt�lyt itt egyednek tekintj�k (az owl:Class egyed�nek). Ez lehet�v� teszi nek�nk, hogy kijelents�k: a FootballTeam oszt�ly az Eur�pai sportok ontol�gi�j�ban ugyanazt a fogalmat jel�li meg, mint a SoccerTeam az Amerikai sportok ontol�gi�j�ban. Vegy�k �szre azonban a jelent�s elt�r�s�t az al�bbi kijelent�sben:

<footballTeam owl:equivalentClass us:soccerTeam />

Ez ugyanis azt mondja, hogy a k�t oszt�ly oszt�lykiterjed�se azonos, de a k�t oszt�ly nem sz�ks�gszer�en jelenti ugyanazt a fogalmat.

MEGJEGYZ�S: Az URI hivatkoz�sok �sszehasonl�t�s�nak r�szleteivel kapcsolatban l�sd az [RDF Fogalmak]. dokumentum megfelel� szekci�j�t.

5.2.2 owl:differentFrom

Az owl:differentFrom be�p�tett OWL tulajdons�g egy egyedet egy m�sik egyedhez kapcsol. Egy owl:differentFrom kijelent�s azt deklar�lja, hogy k�t URI hivatkoz�s k�l�nb�z� egyedekre mutat.

P�lda:

<Opera rdf:ID="Don_Giovanni"/>

<Opera rdf:ID="Nozze_di_Figaro">
  <owl:differentFrom rdf:resource="#Don_Giovanni"/>
</Opera>

<Opera rdf:ID="Cosi_fan_tutte">
  <owl:differentFrom rdf:resource="#Don_Giovanni"/>
  <owl:differentFrom rdf:resource="#Nozze_di_Figaro"/>
</Opera>

5.2.3 owl:AllDifferent

Az olyan ontol�gi�k, amelyek egyedi neveket felt�teleznek, val�sz�n�leg nagy sz�mban alkalmaznak owl:differentFrom �ll�t�sokat, hiszen az egyedek minden lehets�ges p�rkombin�ci�j�r�l k�l�n-k�l�n ki kell mondaniuk, hogy k�l�nb�z�ek. Ilyen esetekre az OWL-nak van egy speci�lis idi�m�ja, amelyet az owl:AllDifferent konstrukci� realiz�l. Az owl:AllDifferent egy speci�lis, be�p�tett OWL oszt�ly, amelyhez defini�ltak egy owl:distinctMembers tulajdons�got is. Ez a tulajdons�g az owl:AllDifferent oszt�ly egyik egyed�t m�s egyedek egy megadott list�j�hoz kapcsolja. Az ilyen konstrukci� sz�nd�kolt jelent�se az, hogy a list�ban szerepl� minden egyed k�l�nb�zik a lista t�bbi egyed�t�l.

P�ld�ul:

<owl:AllDifferent>
  <owl:distinctMembers rdf:parseType="Collection">
    <Opera rdf:about="#Don_Giovanni"/>
    <Opera rdf:about="#Nozze_di_Figaro"/>
    <Opera rdf:about="#Cosi_fan_tutte"/>
    <Opera rdf:about="#Tosca"/>
    <Opera rdf:about="#Turandot"/>
    <Opera rdf:about="#Salome"/>
  </owl:distinctMembers>
</owl:AllDifferent>

Ez a p�lda azt �llap�tja meg, hogy ez a hat URI hivatkoz�s hat k�l�nb�z� oper�ra mutat.

MEGJEGYZ�S: az owl:distinctMembers egy speci�lis szintaktikai konstrukci�, egy olyan �ll�tm�ny, amelyet k�nyelmi okokb�l vettek fel a nyelvbe, �s amelynek alanya mindig egy owl:AllDifferent egyed.

6. Adatt�pusok

Ebben a dokumentumban t�bb helyen tal�lkozhattunk azzal a fogalommal, hogy adat�rt�k-tartom�ny, amikor adat�rt�kek egy bizonyos halmaz�t kellett specifik�lnunk. Az OWL az adat�rt�ktartom�ny-specifik�ci�k h�rom t�pus�t tartalmazza:

• Az RDF adatt�pus specifik�ci�t.
• Az RDFS liter�lok oszt�ly�t (rdfs:Literal)
• A felsorol�s adatt�pust az owl:oneOf konstrukci� felhaszn�l�s�val.

Az adatt�pusok minim�lis eszk�zt�mogat�s�t a 6.3. szekci� t�rgyalja.

6.1 RDF adatt�pusok

Az OWL az RDF adattipiz�l�si s�m�j�t alkalmazza, mely tartalmaz egy mechanizmust az XML S�ma adatt�pusaira t�rt�n� hivatkoz�shoz [XML S�ma adatt�pusok]. Ezek r�szletesebb le�r�s�t megtal�lja az olvas� az RDF dokumentumokban, pl. az [RDF Fogalmak] dokumentum�ban. Az olvas� t�j�koztat�s�ra itt most csak az RDF adatt�pusok szinopszis�t adjuk meg.

Az adat�rt�kek az rdfs:Literal RDF S�ma oszt�ly egyedei. A liter�lok lehetnek egyszer�ek (adatt�pus n�lk�liek), vagy tipiz�ltak. Az adatt�pusok az rdfs:Datatype oszt�ly egyedei. Az RDF/XML-ben egy liter�l t�pus�t egy rdf:datatype attrib�tummal specifik�ljuk, amelynek az �rt�ke aj�nlatos, hogy az al�bbiak valamelyike legyen:

• Egy kanonikus URI hivatkoz�s egy XML S�ma adatt�pusra, a k�vetkez� form�ban:

         http://www.w3.org/2001/XMLSchema#NAME
      

  ahol "NAME" egy egyszer�, be�p�tett XML S�ma adatt�pus neve, ahogy azt az [XML S�ma Adatt�pusok] 3. szekci�ja defini�lja, az al�bb specifik�lt kik�t�sekkel.
• Az rdf:XMLLiteral adatt�pus URI hivatkoz�sa. Ezt az adatt�pust haszn�ljuk, ha XML tartalmat akarunk be�p�teni egy RDF/OWL dokumentumba. Ennek az adatt�pusnak az URI hivatkoz�sa:

      http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#XMLLiteral
    

  Err�l az adatt�pusr�l tov�bbi r�szletek tal�lhat�k az [RDF Fogalmak] dokumentum�ban.

Az [RDF Szemantika] dokumentum 5. fejezete az al�bbi be�p�tett XML S�ma adatt�pusok haszn�lat�t aj�nlja:

• Az xsd:string elemi adatt�pust, plusz az xsd:string-b�l sz�rmaztatott k�vetkez� adatt�pusokat: xsd:normalizedString, xsd:token, xsd:language, xsd:NMTOKEN, xsd:Name �s xsd:NCName.
• Az xsd:boolean elemi adatt�pust.
• Az elemi numerikus adatt�pusokat, mint xsd:decimal, xsd:float �s xsd:double, valamint az xsd:decimal adatt�pusb�l deriv�lt �sszes adatt�pust (xsd:integer, xsd:positiveInteger. xsd:nonPositiveInteger, xsd:negativeInteger, xsd:nonNegativeInteger, xsd:long, xsd:int, xsd:short, xsd:byte, xsd:unsignedLong, xsd:unsignedInt, xsd:unsignedShort, xsd:unsignedByte).
• Az id�vel kapcsolatos elemi adatt�pusokat: xsd:dateTime, xsd:time, xsd:date, xsd:gYearMonth, xsd:gYear, xsd:gMonthDay, xsd:gDay �s xsd:gMonth.
• Az egy�b elemi adatt�pusokat: xsd:hexBinary, xsd:base64Binary �s xsd:anyURI.

MEGJEGYZ�S: nem illeg�lis ugyan, de nem is aj�nlatos, hogy az alkalmaz�sok saj�t adatt�pusokat defini�ljanak az rdfs:Datatype egyedek�nt. Az ilyen adatt�pusokat "ismeretlennek" min�s�ti a nyelv, �s hasonl� m�don kezeli �ket, mint a "nem t�mogatott" adatt�pusokat (L�sd a r�szleteket a 6.3. szekci�ban arr�l, hogy az OWL szoftvereszk�zeinek hogyan kell kezelni�k ezeket az eseteket.)

Amikor adatt�pusokat haszn�lunk, ne felejts�k el, hogy az RDF/XML elv�rja, hogy egy adatt�pus-tulajdons�g �rt�k�nek haszn�lat�n�l az adat�rt�kre mindig megadjuk az adatt�pust, m�g akkor is, ha m�r defini�ltuk ennek az adatt�pus-tulajdons�gnak az �rt�ktartom�ny�t. P�lda lehet erre a timeStamp tulajdons�g, amelyet kor�bban m�r haszn�ltunk a M�r�s (Measurement) p�ld�n�l. (Figyelj�k meg, hogy egyszer a tulajdons�g �rt�ktartom�nyak�nt (rdf:range) deklar�ljuk a "dateTime" adatt�pust, majd az �rt�kad�sn�l adatt�pusk�nt (rdf:datatype) �jb�l megadjuk):

<owl:DatatypeProperty rdf:about="#timeStamp">
  <rdfs:domain rdf:resource="#Measurement"/>
  <rdf:range rdf:resource="&xsd;dateTime"/>
</owl:DatatypeProperty>

<Measurement>
  <timeStamp rdf:datatype="&xsd;dateTime">2003-01-24T09:00:08+01:00</timeStamp>  
</Measurement>

6.2 Felsorol�s adatt�pus az owl:oneOf haszn�lat�val

Az RDF adatt�pusok mellett az OWL tartalmaz egy tov�bbi konstrukci�t is adat�rt�k-tartom�nyok defini�l�s�ra, nevezetesen a "felsorol�s" adatt�pust. Ezt az adatt�pus form�tumot az owl:oneOf konstrukci�val deklar�ljuk, amelyet egy�bk�nt felsorol�soszt�lyok le�r�s�ra is haszn�lunk. Felsorol�s-adatt�pus eset�n az owl:oneOf alanya egy owl:DataRange oszt�ly� �res gr�fcsom�pont, a t�rgya pedig liter�lok list�ja. Sajnos, itt nem haszn�lhatjuk az rdf:parseType="Collection" idi�m�t a liter�lok list�j�nak megad�s�ra, mivel az RDF elv�rja, hogy egy kollekci� RDF csom�ponti elemek list�ja legyen. Ez�rt az adat�rt�kek list�j�t az elemi listakonstrukci�k (az rdf:first, az rdf:rest �s az rdf:nil) seg�ts�g�vel specifik�ljuk.

MEGJEGYZ�S: Felsorol�s adatt�pusokat az OWL Lite-ban nem haszn�lhatunk.

Az al�bbi p�lda a tennisGameScore (teniszj�tszma-eredm�ny) tulajdons�g adat�rt�k-tartom�ny�t eg�sz sz�mok list�j�val {0, 15, 30, 40} specifik�lja:

<owl:DatatypeProperty rdf:ID="tennisGameScore">
  <rdfs:range>
    <owl:DataRange>
      <owl:oneOf>
        <rdf:List>
           <rdf:first rdf:datatype="&xsd;integer">0</rdf:first>
           <rdf:rest>
             <rdf:List>
               <rdf:first rdf:datatype="&xsd;integer">15</rdf:first>
               <rdf:rest>
                 <rdf:List>
                   <rdf:first rdf:datatype="&xsd;integer">30</rdf:first>
                   <rdf:rest>
                     <rdf:List>
                       <rdf:first rdf:datatype="&xsd;integer">40</rdf:first>
                       <rdf:rest rdf:resource="&rdf;nil" />
                     </rdf:List>
                   </rdf:rest>
                 </rdf:List>
              </rdf:rest>
            </rdf:List>
          </rdf:rest>
        </rdf:List>
      </owl:oneOf>
    </owl:DataRange>
  </rdfs:range>
</owl:DatatypeProperty>

6.3 Adatt�pus-k�vetkeztet�sek t�mogat�sa

Az OWL-t t�mogat� szoftvereszk�z�k k�l�nb�z�ek lehetnek att�l f�gg�en, hogy mik�nt t�mogatj�k az adatt�pus-k�vetkeztet�s fogalm�t. A szoftvereszk�z�knek ezt az opci�t legal�bb az xsd:string �s az xsd:integer XML S�ma adatt�pusok vonatkoz�s�ban t�mogatniuk kell. Az OWL Full eszk�z�knek ezen fel�l t�mogatniuk kell az rdf:XMLLiteral adatt�pust is. A nem t�mogatott adatt�pusok eset�n a lexikailag azonos liter�lokat egyenl�knek kell tekinteni, m�g a lexikailag k�l�nb�z� liter�lokr�l azt kell felt�telezni, hogy vagy egyenl�k, vagy nem. Az "ismeretlen" adatt�pusokat ugyan�gy kell kezelni, mint a "nem t�mogatott" adatt�pusokat.

7. Annot�ci�, ontol�gia-header, import�l�s �s verzi�-inform�ci�

7.1 Annot�ci�k

Az OWL Full semmilyen form�ban nem korl�tozza az annot�ci�kat (fontos megjegyz�seket) egy ontol�gi�ban. Az OWL DL lehet�v� teszi az annot�ci�kat oszt�lyokkal, tulajdons�gokkal, egyedekkel, �s ontol�gia-headerekkel kapcsolatban, de csak az al�bbi felt�telekkel:

• Az objektumtulajdons�gok, adatt�pus-tulajdons�gok, annot�ci�tulajdons�gok �s ontol�giatulajdons�gok k�lcs�n�sen diszjunkt halmazokat kell hogy alkossanak. �gy teh�t, az OWL DL-ben, pl. a dc:creator nem lehet egyidej�leg adatt�pus-tulajdons�g �s annot�ci�tulajdons�g is.
• Az annot�ci�tulajdons�goknak kell hogy legyen egy explicit tipiz�l� tripletje az al�bbi form�tumban:

      AnnotationPropertyID rdf:type owl:AnnotationProperty .
    

• Az annot�ci�tulajdons�gokat nem szabad tulajdons�gaxi�m�kban haszn�lni. Az OWL DL-ben �gy az annot�ci�tulajdons�gok sz�m�ra nem defini�lhatunk altulajdons�gokat, �rv�nyess�gi k�rt �s �rt�ktartom�nyt.
• Az annot�ci�tulajdons�g t�rgya adat-liter�l, URI hivatkoz�s vagy egyed kell hogy legyen.

Az OWL-ban �t annot�ci�tulajdons�g van el�re defini�lva, nevezetesen:

• owl:versionInfo (verzi�-inform�ci�)
• rdfs:label (c�mke)
• rdfs:comment (komment�r)
• rdfs:seeAlso ("L�sd ~t is")
• rdfs:isDefinedBy ("defini�lta:")

�me egy p�lda egy annot�ci�tulajdons�g leg�lis haszn�lat�ra OWL DL-ben:

<owl:AnnotationProperty rdf:about="&dc;creator"/>

<owl:Class rdf:about="#MusicalWork">
  <rdfs:label>Musical work</rdfs:label>
  <dc:creator>N.N.</dc:creator>
</owl:Class>

A p�lda felt�telezi, hogy a &dc; illetve a dc: prefix a Dublin Core URI-ra, illetve n�vt�rre mutat. �gy a Dublin Core tulajdons�gok annot�ci�tulajdons�gk�nt t�rt�n� haszn�lata OWL DL-ben egy explicit tipiz�l� tripletet ig�nyel. Ez biztos�tja, hogy az OWL DL k�vetkeztet�g�pek szemantikailag korrekt m�don haszn�lj�k az annot�ci�kat (a r�szleteket l�sd az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis [OWL Sz&ASz] dokumentumban).

Ha m�r egyszer a dc:creator-t annot�ci�tulajdons�gk�nt deklar�ltuk, az OWL DL m�r nem engedi ezt tulajdons�gaxi�m�kban korl�tozni – pl. az �rt�ktartom�nya tekintet�ben – l�sd al�bb:

<-- Ez p�ld�ul illeg�lis OWL DL eset�n -->

<owl:AnnotationProperty rdf:about="&dc;creator">
  <rdfs:range rdf:resource="&xsd;string"/>
</owl:AnnotationProperty>

Jegyezz�k meg azonban, hogy annot�ci�tulajdons�g-deklar�ci�kban az adat�rt�kek liter�l t�pus�t az�rt szabad specifik�lnunk:

<Opera rdf:about="#Tosca">
  <dc:creator rdf:datatype="&xsd;string">Giacomo Puccini</dc:creator>
</Opera>

7.2 Az ontol�gia-header

Egy dokumentum, mely egy ontol�gi�t �r le, �ltal�ban tartalmaz inform�ci�t mag�val az ontol�gi�val kapcsolatban is. Az ontol�gia egy adatforr�s, s �gy az le�rhat� olyan tulajdons�gokkal, amelyeket az OWL n�vter�b�l, vagy m�s n�vterekb�l vesz�nk. P�ld�ul:

<owl:Ontology rdf:about="">
  <owl:versionInfo> ... </owl:versionInfo>
  <rdfs:comment>...</rdfs:comment>
  <owl:imports rdf:resource="..."/>
</owl:Ontology>

Az ilyen inform�ci�blokkot ontol�gia-headernek nevezz�k, �s �ltal�ban az RDF/XML dokumentumok elej�re tessz�k. Az al�bbi sor:

  <owl:Ontology rdf:about="">

kijelenti, hogy ez a blokk a jelenlegi ontol�gi�t �rja le. Pontosabban: azt mondja, hogy a jelenlegi dokumentum b�zis URI-ja az owl:Ontology oszt�ly egyik egyed�t azonos�tja. Aj�nlatos, hogy a b�zis URI-t a dokumentum legelej�n tal�lhat� <rdf:RDF> elem xml:base attrib�tuma seg�ts�g�vel explicit m�don defini�ljuk.

Egy ontol�gia-header pl. �gy n�zne ki:

<owl:Ontology rdf:about="">
  <owl:versionInfo>v 1.17 2003/02/26 12:56:51 mdean</owl:versionInfo>
  <rdfs:comment>An example ontology</rdfs:comment>
  <owl:imports rdf:resource="http://www.example.org/foo"/>
</owl:Ontology>

A k�vetkez� szekci�k le�rj�k azokat a k�l�nb�z� deklar�ci�kat, amelyeket tipikusan a headeren bel�l haszn�lunk.

MEGJEGYZ�S: Az owl:imports ontol�gia import�l� konstrukci�t �s az owl:priorVersion, owl:backwardCompatibleWith, owl:incompatibleWith ontol�gia-verzi�kezel� konstrukci�kat az OWL sz�k�szlete defini�lja az owl:OntologyProperty oszt�ly egyedeik�nt. Az owl:OntologyProperty oszt�ly egyedeinek �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya egyar�nt az owl:Ontology oszt�ly kell hogy legyen. Szabad m�s ontol�giatulajdons�gokat is defini�lni az owl:OntologyProperty egyedei mell�. Az OWL DL-ben az ontol�giatulajdons�gokra ugyanazok a megk�t�sek �rv�nyesek, mint a 7.1 szekci�ban ismertetett annot�ci�tulajdons�gokra.

7.3 Ontol�gi�k import�l�sa

Az owl:imports kijelent�s egy m�sik ontol�gi�ra hivatkozik, mely olyan defin�ci�kat tartalmaz, amelyek jelent�startalma az import�l� ontol�gia jelent�startalm�nak r�sz�t k�pezi. Minden ilyen hivatkoz�s egy URI-b�l �ll, mely azt specifik�lja, hogy honnan import�ljuk az ontol�gi�t. Szintaktikailag az owl:imports egy tulajdons�g, amelynek az �rv�nyess�gi k�re �s az �rt�ktartom�nya egyar�nt az owl:Ontology oszt�ly.

Az owl:imports �ll�t�sok tranzit�vak, azaz, ha az A ontol�gia import�lja B-t, �s B import�lja C-t, akkor A import�lja B-t �s C-t is.

Az, hogy egy OWL szoftvereszk�znek be kell-e t�ltenie az import�lt ontol�gi�t a befogad� ontol�gi�ba, vagy sem, az mindig az eszk�z rendeltet�s�t�l f�gg. Ha az eszk�z egy teljes k�vetkeztet� rendszer (mely teljes konzisztencia-ellen�rz�st is tartalmaz), akkor be kell t�ltenie az import�lt ontol�gi�kat. Egy�b eszk�z�k, mint p�ld�ul az egyszer� szerkeszt� programok �s a nem teljes k�vetkeztet� rendszerek d�nthetnek �gy is, hogy az import�lt ontol�gi�kb�l csak n�h�nyat t�ltenek be, vagy ak�r egyetlenegyet sem.

Hab�r az owl:imports deklar�ci�k �s a n�vt�rdeklar�ci�k redund�nsnak t�nhetnek, ezek val�j�ban k�l�nb�z� c�lokra szolg�lnak. A n�vt�rdeklar�ci�k egyszer�en csak r�vid�t�seket kre�lnak, amelyekkel adatforr�s-azonos�t�kra lehet hivatkozni. Ezek implicite nem �p�tik be az ontol�gi�ba annak a dokumentumnak a jelent�startalm�t, amelyet a hivatkozott adaforr�s-azonos�t� (URI) megc�mez. Az owl:imports viszont nem produk�l olyan r�vid�t�seket, amelyekkel az import�lt dokumentum azonos�t�ira lehetne hivatkozni. Ez�rt bevett szok�s, hogy mindig megadjuk az import�lt ontol�gi�knak megfelel� n�vt�rdeklar�ci�kat is.

MEGJEGYZ�S: az owl:imports az owl:OntologyProperty egyede.

7.4 Verzi�-inform�ci�k

7.4.1 owl:versionInfo

Az owl:versionInfo �ll�tm�nyhoz tartoz� t�rgy �ltal�ban egy karakterl�nc, mely inform�ci�kat tartalmaz a jelenlegi ontol�gia-verzi�r�l (ezek lehetnek p�ld�ul RCS/CVS kulcsszavak). Egy ilyen �ll�t�s semmit nem tesz hozz� az ontol�gia jelent�startalm�hoz azon fel�l, amit az RDF(S) model theory (az RDF S�ma form�lis, modell-elm�leti szemantik�ja) defini�l.

Az owl:versionInfo tulajdons�got tipikusan arra haszn�ljuk, hogy ontol�gi�kr�l k�z�lj�nk vele verzi�-inform�ci�kat, de alkalmazhatjuk b�rmilyen m�s OWL konstrukci�k eset�ben is. P�ld�ul egy OWL oszt�lyhoz is csatolhatn�nk egy owl:versionInfo deklar�ci�t.

MEGJEGYZ�S: Az owl:versionInfo az owl:AnnotationProperty oszt�ly egyede.

7.4.2 owl:priorVersion

Az owl:priorVersion kijelent�s egy olyan URI hivatkoz�st tartalmaz, mely egy m�sik ontol�gi�ra mutat. Ez azt mondja ki a hivatkozott ontol�gi�r�l, hogy az a jelen ontol�gia el�z� verzi�ja. Ennek a kijelent�snek a modell-elm�leti szemantik�ban nincs egy�b jelent�se, mint amit az RDF(S) model theory hozz�rendel. A szoftver azonban j�l haszn�lhatja ezt az inform�ci�t az ontol�gi�k verzi�k szerinti szervez�s�hez.

Az owl:priorVersion egy be�p�tett OWL tulajdons�g, amelynek �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya egyar�nt az owl:Ontology oszt�ly.

MEGJEGYZ�S: az owl:priorVersion az owl:OntologyProperty oszt�ly egyede.

7.4.3 owl:backwardCompatibleWith

Az owl:backwardCompatibleWith kijelent�s egy olyan URI hivatkoz�st tartalmaz, mely egy m�sik ontol�gi�ra mutat. Ez azt �ll�tja a hivatkozott ontol�gi�r�l, hogy a jelen ontol�gia el�z� verzi�ja, �s hogy a jelen ontol�gia verzi� visszamen�legesen kompatibilis ezzel az el�dj�vel. A visszamen�leges kompatibilit�s f�leg azt jelzi, hogy az el�z� verzi�ban haszn�lt �sszes azonos�t�nak ugyanaz az interpret�ci�ja az �j verzi�ban is. Egy ilyen kijelent�s teh�t fontos jelz�s lehet azok sz�m�ra, akik az el�z� verzi�t haszn�lt�k, hiszen ebb�l l�thatj�k, hogy biztons�gosan �t�llhatnak az �j verzi�ra, el�g csak megv�ltoztatniuk a n�vt�rdeklar�ci�kat, valamint az owl:imports deklar�ci�t oly m�don, hogy ezek az �j verzi� URL-j�t haszn�lj�k.

Ha az owl:backwardCompatibleWith nincs deklar�lva k�t verzi� sz�m�ra, akkor a kompatibilit�st nem szabad felt�telezn�nk.

Az owl:backwardCompatibleWith kijelent�snek a modell-elm�leti szemantik�ban nincs egy�b jelent�se, mint amit az RDF(S) model theory hozz�rendel.

Az owl:backwardCompatibleWith egy be�p�tett OWL tulajdons�g, amelynek �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya egyar�nt az owl:Ontology oszt�ly.

MEGJEGYZ�S: az owl:backwardCompatibleWith az owl:OntologyProperty oszt�ly egyede.

7.4.4 owl:incompatibleWith

Az owl:incompatibleWith kijelent�s egy m�sik ontol�gi�ra hivatkozik, �s azt mondja r�la, hogy az a jelen ontol�gia el�z� verzi�ja, �s hogy a jelen verzi� visszamen�legesen nem kompatibilis az el�dj�vel. Ez els�sorban azoknak az ontol�giaszerz�knek lehet fontos inform�ci�, akik biztosak akarnak lenni abban, hogy nem �llhatnak �t az �j ontol�gia verzi� haszn�lat�ra annak ellen�rz�se n�lk�l, hogy sz�ks�ges-e v�ltoztatniuk a saj�t ontol�gi�jukon, vagy sem.

Az owl:incompatibleWith kijelent�snek a modell-elm�leti szemantik�ban nincs egy�b jelent�se, mint amit az RDF(S) model theory hozz�rendel.

Az owl:incompatibleWith egy be�p�tett OWL tulajdons�g, amelynek �rv�nyess�gi k�re �s �rt�ktartom�nya egyar�nt az owl:Ontology oszt�ly.

MEGJEGYZ�S: az owl:incompatibleWith az owl:OntologyProperty oszt�ly egyede.

7.4.5 owl:DeprecatedClass and owl:DeprecatedProperty

Az elavultat�s (deprecation) egy �ltal�nosan haszn�lt fogalom a verzi�kezel� szoftverek ter�let�n annak jelz�s�re, hogy egy bizonyos, elavult nyelvi elemet csak a visszamen�leges kompatibilit�s miatt tartunk meg, �s hogy ez az elem feltehet�en kimarad a nyelv k�s�bbi verzi�ib�l (l�sd pl. a Java programoz�si nyelvn�l). Ezzel a k�t nyelvi konstrukci�val egy azonos�t�r�l azt �ll�thatjuk, hogy owl:DeprecatedClass t�pus�, vagy owl:DeprecatedProperty t�pus�, ahol az owl:DeprecatedClass az rdfs:Class aloszt�lya, az owl:DeprecatedProperty pedig az rdf:Property aloszt�lya. Azzal, hogy elavultnak nyilv�n�tunk egy kifejez�st, azt akarjuk jelezni, hogy az ontol�giafejleszt�k ne haszn�lj�k az �jabb dokumentumaikban, ha ezek a dokumentumok f�ggenek a jelen ontol�gi�t�l (�s annak k�s�bbi verzi�it�l). Ez az opci� lehet�v� teszi, hogy az ontol�gi�k fenntarthass�k a visszamen�leges kompatibilit�st, de az�rt fokozatosan lecser�lhess�k az elavult sz�k�szletet (�gy az elavultat�snak csak a visszamen�leges kompatibilit�s fenntart�s�val egy�tt van �rtelme). Ennek eredm�nyek�nt k�nnyebb a r�gi adatokat �s alkalmaz�sokat �t�ll�tani az �jabb ontol�gia verzi�ra. Az elavults�got deklar�l� kijelent�seknek a modell-elm�leti szemantik�ban nincs t�bb jelent�s�k, mint amit az RDF(S) model theory hozz�juk rendel. Az ontol�giafejleszt� rendszerek azonban felhaszn�lhatj�k ezeket arra, hogy felh�vj�k a felhaszn�l�k figyelm�t a sz�ks�ges ellen�rz�sekre.

Egy elavultat�si p�lda:

<owl:Ontology rdf:about="">
  <rdfs:comment>J�rm� Ontologia, v. 1.1</rdfs:comment>
  <owl:backwardCompatibleWith
          rdf:resource="http://www.example.org/J�rm�-1.0"/>   
  <owl:priorVersion rdf:resource="http://www.example.org/j�rm�-1.0"/>
</owl:Ontology>

<owl:DeprecatedClass rdf:ID="Aut�">
  <rdfs:comment>Modernebb a Szem�lyg�pkocsi kifejez�s</rdfs:comment>
  <owl:equivalentClass rdf:resource="#Szem�lyg�pkocsi"/>
  <!-- Megjegyz�s: az equivalentClass csak annyit jelent, hogy 
       ugyanaz a kiterjed�se, teh�t NEM k�vetkezik bel�le, hogy
       a Szem�lyg�pkocsi szint�n elavult kifejez�s volna -->        
</owl:DeprecatedClass>

<owl:Class rdf:ID="Szem�lyg�pkocsi" />

<owl:DeprecatedProperty rdf:ID="sof�rje">
  <rdfs:comment>inverse property drives is now preferred</rdfs:comment>
  <owl:inverseOf rdf:resource="#~g�pkocsitVezet" />
</owl:DeprecatedProperty>

<owl:ObjectProperty rdf:ID="~g�pkocsitVezet" />

Ebben a p�ld�ban J�rm� ontol�gia 1.1 verzi�j�t visszamen�legesen kompatibilisnak deklar�ltuk az 1.0 verzi�j�val. Ugyanakkor elavultnak min�s�tett�k a r�gi verzi�ban szerepl� Automobil oszt�lyt, amelyet az �j verzi�ban (azonos oszt�lykiterjed�ssel) m�r a Szem�lyg�pkocsi oszt�ly helyettes�t. Ugyancsak elavultt� min�s�ti a p�lda a "sof�rje" tulajdons�got, �s helyette a "~g�pkocsitVezet" tulajdons�g ford�tottj�t vezeti be, ami ugyan az XML k�dban nem szerepel, de valami ilyesmi lehet, mint "g�pkocsiVezet�je". [A magyar ford�t�sban a tilde (~) karakter el�reutal�s a tulajdons�ghoz tartoz� t�rgyra. (Pl. egy ilyen triplet: "J�nos ~g�pkocsitVezet BMW" �gy olvasand�: J�nos BMW g�pkocsit vezet. A ford�tott tulajdons�ggal a triplet: "BMW g�pkocsiVezet�je J�nos") – a ford.]

8. OWL Full, OWL DL �s OWL Lite

A bevezet�sben r�viden m�r t�rgyaltuk az OWL h�rom alnyelv�t. Ez a fejezet informat�v m�don specifik�lja a nyelv ezen h�rom "alfaj�nak" k�l�nbs�geit. A k�l�nbs�gek form�lis kimutat�s�t az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentum [OWL Sz&ASz] tartalmazza.

8.1 OWL Full

Az OWL Full val�j�ban nem egy alnyelv. Az OWL Full tartalmazza az �sszes OWL nyelvi konstrukci�t, tov�bb� lehet�v� teszi az RDF konstrukci�k szabad �s korl�tlan haszn�lat�t. Az OWL Full-ban az owl:Class nev� er�forr�s enyen�rt�k� az rdfs:Class er�forr�ssal. Ez nem �gy van az OWL DL �s OWL Lite alnyelvben, ahol az owl:Class az rdfs:Class-nak egy megfelel� aloszt�lya (ami azt jelenti, hogy az OWL DL �s OWL Lite eset�ben nem minden RDF oszt�ly egyben OWL oszt�ly is). Az OWL Full lehet�v� teszi tov�bb�, hogy oszt�lyokat egyedk�nt is kezelhess�nk. P�ld�ul: az OWL Full-ban teljesen leg�lis, hogy van egy "Fokker-100" azonos�t�nk, mely egyszer �gy m�k�dik, mint egy oszt�lyn�v (ilyenkor pl. a vil�gban rep�l� konkr�t Fokker-100 g�pek halmaz�t jelenti), m�skor meg �gy, mint egy egyednek a neve (ilyenkor pl. a Rep�l�g�pT�pusok oszt�ly�nak egyik egyed�t azonos�tja).

Az OWL Full-ban az �sszes adat�rt�ket egyszersmind egyednek is tekintj�k. Az OWL Full-ban az egyedek univerzuma az �sszes er�forr�sb�l (resource) �ll. (Az owl:Thing egyen�rt�k� az rdfs:Resource-szal). Ez azt jelenti, hogy az objektumtulajdons�gok �s az adatt�pus-tulajdons�gok itt nem alkotnak diszjunkt halmazokat. Az OWL Full-ban az owl:ObjectProperty egyen�rt�k� az rdf:Property-vel. Ennek k�vetkezm�nye az, hogy az adatt�pus-tulajdons�gok t�nylegesen az objektumtulajdons�gok aloszt�ly�t k�pezik. Ennek nem mond ellent az a t�ny sem, hogy az owl:ObjectProperty �s az owl:DatatypeProperty az rdf:Property aloszt�lyai.

Az OWL Full tipikusan azok sz�m�ra hasznos, akik kombin�lni szeretn�k az OWL Full kifejez�k�pess�g�t az RDF flexibilit�s�val �s metamodellez� k�pess�geivel. Az OWL Full lehet�s�geinek a kihaszn�l�sa azonban azt is jelenti, hogy bizonyos m�rt�kig elvesz�tj�k azokat a garanci�kat (l�sd al�bb) amelyeket az OWL DL �s az OWL Lite tud ny�jtani a k�vetkeztet� rendszerek sz�m�ra.

MEGJEGYZ�S: Az RDF dokumentumok �ltal�ban OWL Full szint� dokumentumoknak tekinthet�k, hacsak nem specifikusan OWL DL-nek vagy OWL Lite-nak tervezt�k �ket.

MEGJEGYZ�S: �gy az OWL Full-ban az owl:Thing egyen�rt�k� az rdfs:Resource-szal, az owl:Class az rdfs:Class-szal, az owl:ObjectProperty pedig az rdf:Property-vel.

8.2 OWL DL

Az OWL DL az OWL alnyelve, mely bizonyos korl�tokat vezet be az OWL nyelvi konstrukci�inak hszn�lat�ra. Ezek a korl�tok r�viden a k�vetkez�k:

• Az OWL DL p�ronk�nt diszjunkt halmazoknak tekinti az oszt�lyokat, az adatt�pusokat, az adatt�pus-tulajdons�gokat, az objektumtulajdons�gokat, az annot�ci�tulajdons�gokat, az ontol�giatulajdons�gokat (import�l� �s verzi�kezel� elemeket), az egyedeket, az adat�rt�keket �s a be�p�tett sz�k�szletet. Ez azt jelenti p�ld�ul, hogy egy oszt�ly nem lehet egyidej�leg egyed is.
• Az, hogy az OWL DL-ben az objektumtulajdons�gok �s az adatt�pus-tulajdons�gok halmaza diszjunkt, azzal a k�vetkezm�nnyel j�r, hogy az al�bbi n�gy tulajdons�gjellemz�:
  • az inverse of,
  • az inverse functional,
  • a symmetric, �s
  • a transitive
  sohasem specifik�lhat� adatt�pus-tulajdons�gokra.
• Az OWL DL kik�ti, hogy sem lok�lis, sem glob�lis kardinalit�skorl�toz�s nem alkalmazhata� tranzit�v tulajdons�gokra, ilyenek ford�tottj�ra vagy b�rmelyik szupertulajdons�g�ra.
• Annot�ci�k csak bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt haszn�lhat�k (l�sd a 7.1 szekci�ban).
• Az RDF(S) sz�k�szlet nagyobbik r�sze nem haszn�lhat� az OWL DL-ben. (A r�szleteket l�sd az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentumban [OWL Sz&ASz]).
• Az axi�m�knak szintaktikailag pontosaknak kell lenni�k (pl. nem lehetnek benn�k felesleges vagy hi�nyz� szintagm�k), tov�bb� fa-strukt�r�ba kell szervez�dni�k.

  Az ut�bbi kik�t�s azt is jelenti, hogy minden oszt�ly �s tulajdons�g, amelyre hivatkozunk, kifejezetten csak OWL oszt�ly, illetve tulajdons�g lehet. P�ld�ul: ha az ontol�gia az al�bbi komponenst tartalmazza:

    <owl:Class rdf:ID="C1">
      <rdfs:subClassOf rdf:resource="#C2" />
    </owl:Class> 

  akkor az ontol�gi�nak (vagy egy �ltala import�lt m�sik ontol�gi�nak) tartalmaznia kell egy owl:Class tripletet a C2 sz�m�ra.

• Az egyedek egyenl�s�g�r�l �s k�l�nb�z�s�g�r�l sz�l� axi�m�k (t�nyek) csak neves�tett (azaz n�vvel rendelkez�) egyedekkel kapcsolatban defini�lhat�k.

Ezek az OWL DL korl�tok v�letlenszer�eknek t�nhetnek, de m�gsem azok. A felsorolt korl�toz�sok a le�r� logikai k�vetkeztet� rendszerek ter�let�n v�gzett fejleszt�seken alapulnak, amelyek az�rt ig�nylik ezeket a korl�toz�sokat, hogy megfelel� k�vetkeztet�si t�mogat�ssal l�thass�k el az ontol�gia �p�t�ket �s felhaszn�l�kat. Konkr�tabban: az OWL DL korl�toz�sok lehet�v� teszik, hogy az OWL Full lehet� legnagyobb r�szhalmaz�t kihaszn�lhassuk, de �gy, hogy az�rt ennek logikai feldolgoz�s�ra (a kutat�sok mai �ll�sa szerint) egy eld�nthet� k�vetkeztet� elj�r�st lehessen kidolgozni.

MEGJEGYZ�S: Az E. f�ggel�k gyakorlati ir�nymutat�st ad arra n�zve, hogy mik�nt lehet OWL DL ontol�gi�kat k�sz�teni RDF-ben.

8.3 OWL Lite

Az OWL Lite is tartja mag�t azokhoz a megk�t�sekhez, amelyeket az OWL DL fogalmaz meg az OWL nyelvi konstrukci�k haszn�lat�val lkapcsolatban. Ezen t�lmen�en, az OWL Lite tiltja az al�bbi konstrukci�k haszn�lat�t is:

• owl:oneOf
• owl:unionOf
• owl:complementOf
• owl:hasValue
• owl:disjointWith
• owl:DataRange

Az OWL Lite elv�rja tov�bb�, hogy:

• az owl:equivalentClass tripletek alanya oszt�lyn�v, a t�rgya pedig oszt�lyn�v vagy korl�toz�s legyen;
• az rdfs:subClassOf tripletek alanya szint�n oszt�lyn�v, a t�rgya pedig oszt�lyn�v vagy korl�toz�s legyen;
• az owl:intersectionOf konstrukci�t csak egyn�l t�bb elemet tartalmaz� list�kra alkalmazzuk, ahol a lista-elemek oszt�lynevek vagy korl�toz�sok;

  MEGJEGYZ�S: Ez egy iskolap�lda arra, hogy hogyan haszn�ljuk OWL Lite-ban az owl:intersectionOf konstrukci�t:

          <owl:Class rdf:ID="Woman">
            <owl:intersectionOf rdf:parseType="Collection">
              <owl:Class rdf:about="#Female"/>
              <owl:Class rdf:about="#Human"/>
            </owl:intersectionOf>
          </owl:Class/>
        

• az owl:allValuesFrom �s az owl:someValuesFrom tripletek t�rgya oszt�lyn�v vagy adatt�pusn�v legyen;
• az rdf:type triplet t�rgya oszt�lyn�v vagy korl�toz�s legyen;
• az rdfs:domain triplet t�rgya oszt�lyn�v legyen; valamint, hogy
• az rdfs:range triplet t�rgya oszt�lyn�v vagy adatt�pusn�v legyen.

Az OWL Lite limit�lt kifejez�k�pess�ge m�g�tt az a gondolat h�z�dik meg, hogy legyen egy olyan minim�lis, de hasznos r�szhalmaza az OWL nyelvnek, amelyet az eszk�zfejleszt�k m�g viszonylag egyszer�en t�mogatni k�pesek. Az OWL Lite nyelvi konstrukci�i tartalmazz�k az alapvet� elemeket aloszt�lyhierarchi�k �p�t�s�hez is (aloszt�lydefin�ci�k �s tulajdons�gkorl�toz�sok form�j�ban). Emellett az OWL Lite lehet�v� teszi, hogy a tulajdons�gokat opcion�liss� vagy k�telez�v� tegy�k. Az OWL Lite-ot a korl�tai az OWL DL-n�l alacsonyabb komplexit�si oszt�lyba sorolj�k. Ez pozit�v hat�ssal lehet az OWL Lite k�vetkeztet�g�pek hat�konys�g�ra is.

Azok az OWL implement�ci�k, amelyek csak az OWL Lite sz�k�szlet�t t�mogatj�k, de egy�bk�nt laz�tanak az OWL DL k�t�tts�gein, nem tarthatnak ig�nyt a teljes sz�m�that�s�gra a konzisztencia biztos�t�sa �s a komplexit�s kezelhet�s�ge tekintet�ben. Mindenesetre, az ilyen implement�ci�k hasznosak lehetnek abban, hogy lehet�v� teszik az OWL rendszerek egy�ttm�k�d�s�t az RDFS modellekkel, adatb�zisokkal, jel�l� eszk�z�kkel �s m�s, nem k�vetkeztet� c�l� eszk�z�kkel. A Web Ontol�gia Munkacsoport nem adott nevet az ilyen implement�ci�k potenci�lisan hasznos r�szhalmaz�nak.

A. f�ggel�k: A nyelvi elemek indexe

MEGJEGYZ�S: Ez a f�ggel�k csak az OWL-specifikus konstrukci�kat tartalmazza. Az RDF/RDFS konstrukci�k tekintet�ben l�sd az RDF dokument�ci�t, k�l�n�sen az RDF S�ma dokumentumot [RDF Sz�k�szlet].

B. F�ggel�k: Az OWL RDF S�m�ja

Az olvas� az 1.7 szekci�ban tal�lja meg annak le�r�s�t, hogy milyen c�lokat szolg�l ez a f�ggel�k. A f�ggel�k RDF/XML v�ltozata megtal�lhat� a W3C weblapj�n: http://www.w3.org/2002/07/owl

<?xml version="1.0"?>
<!DOCTYPE rdf:RDF [
     <!ENTITY rdf  "http://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#" >
     <!ENTITY rdfs "http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#" >
     <!ENTITY xsd  "http://www.w3.org/2001/XMLSchema#" >
     <!ENTITY owl  "http://www.w3.org/2002/07/owl#" >
   ]>

<rdf:RDF
  xmlns     ="&owl;"
  xmlns:owl ="&owl;"
  xml:base  ="http://www.w3.org/2002/07/owl"
  xmlns:rdf ="&rdf;"
  xmlns:rdfs="&rdfs;"
>

<Ontology rdf:about="">
  <imports rdf:resource="http://www.w3.org/2000/01/rdf-schema"/>
  <rdfs:isDefinedBy rdf:resource="http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-semantics-20040210/" />
  <rdfs:isDefinedBy rdf:resource="http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-test-20040210/" />
  <rdfs:isDefinedBy rdf:resource="http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-features-20040210/" />
  <rdfs:comment>This file specifies in RDF Schema format the
    built-in classes and properties that together form the basis of
    the RDF/XML syntax of OWL Full, OWL DL and OWL Lite.
    We do not expect people to import this file
    explicitly into their ontology. People that do import this file
    should expect their ontology to be an OWL Full ontology. 
  </rdfs:comment>
  <versionInfo>10 February 2004</versionInfo>
</Ontology>

<rdfs:Class rdf:ID="Class">
  <rdfs:label>Class</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdfs;Class"/>
</rdfs:Class>

<Class rdf:ID="Thing">
  <rdfs:label>Thing</rdfs:label>
  <unionOf rdf:parseType="Collection">
    <Class rdf:about="#Nothing"/>
    <Class>
      <complementOf rdf:resource="#Nothing"/>
    </Class>
  </unionOf>
</Class>

<Class rdf:ID="Nothing">
  <rdfs:label>Nothing</rdfs:label>
  <complementOf rdf:resource="#Thing"/>
</Class>

<rdf:Property rdf:ID="equivalentClass">
  <rdfs:label>equivalentClass</rdfs:label>
  <rdfs:subPropertyOf rdf:resource="&rdfs;subClassOf"/>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Class"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Class"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="disjointWith">
  <rdfs:label>disjointWith</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Class"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Class"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="equivalentProperty">
  <rdfs:label>equivalentProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subPropertyOf rdf:resource="&rdfs;subPropertyOf"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="sameAs"> 
  <rdfs:label>sameAs</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Thing"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Thing"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="differentFrom">
  <rdfs:label>differentFrom</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Thing"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Thing"/>
</rdf:Property>

<rdfs:Class rdf:ID="AllDifferent">
  <rdfs:label>AllDifferent</rdfs:label>
</rdfs:Class>

<rdf:Property rdf:ID="distinctMembers">
  <rdfs:label>distinctMembers</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#AllDifferent"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&rdf;List"/>
</rdf:Property>
  
<rdf:Property rdf:ID="unionOf">
  <rdfs:label>unionOf</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Class"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&rdf;List"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="intersectionOf">
  <rdfs:label>intersectionOf</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Class"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&rdf;List"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="complementOf">
  <rdfs:label>complementOf</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Class"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Class"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="oneOf">
  <rdfs:label>oneOf</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="&rdfs;Class"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&rdf;List"/>
</rdf:Property>

<rdfs:Class rdf:ID="Restriction">
  <rdfs:label>Restriction</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#Class"/>
</rdfs:Class>

<rdf:Property rdf:ID="onProperty">
  <rdfs:label>onProperty</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Restriction"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&rdf;Property"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="allValuesFrom">
  <rdfs:label>allValuesFrom</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Restriction"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&rdfs;Class"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="hasValue">
  <rdfs:label>hasValue</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Restriction"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="someValuesFrom">
  <rdfs:label>someValuesFrom</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Restriction"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&rdfs;Class"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="minCardinality">
  <rdfs:label>minCardinality</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Restriction"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&xsd;nonNegativeInteger"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="maxCardinality">
  <rdfs:label>maxCardinality</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Restriction"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&xsd;nonNegativeInteger"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="cardinality">
  <rdfs:label>cardinality</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Restriction"/>
  <rdfs:range rdf:resource="&xsd;nonNegativeInteger"/>
</rdf:Property>

<rdfs:Class rdf:ID="ObjectProperty">
  <rdfs:label>ObjectProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdf;Property"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="DatatypeProperty">
  <rdfs:label>DatatypeProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdf;Property"/>
</rdfs:Class>

<rdf:Property rdf:ID="inverseOf">
  <rdfs:label>inverseOf</rdfs:label>
  <rdfs:domain rdf:resource="#ObjectProperty"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#ObjectProperty"/>
</rdf:Property>

<rdfs:Class rdf:ID="TransitiveProperty">
  <rdfs:label>TransitiveProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#ObjectProperty"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="SymmetricProperty">
  <rdfs:label>SymmetricProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="#ObjectProperty"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="FunctionalProperty">
  <rdfs:label>FunctionalProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdf;Property"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="InverseFunctionalProperty">
  <rdfs:label>InverseFunctionalProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&owl;ObjectProperty"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="AnnotationProperty">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdf;Property"/>
</rdfs:Class>

<AnnotationProperty rdf:about="&rdfs;label"/>
<AnnotationProperty rdf:about="&rdfs;comment"/>
<AnnotationProperty rdf:about="&rdfs;seeAlso"/>
<AnnotationProperty rdf:about="&rdfs;isDefinedBy"/>

<rdfs:Class rdf:ID="Ontology">
  <rdfs:label>Ontology</rdfs:label>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="OntologyProperty">
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdf;Property"/>
</rdfs:Class>

<rdf:Property rdf:ID="imports">
  <rdfs:label>imports</rdfs:label>
  <rdf:type rdf:resource="#OntologyProperty"/>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Ontology"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Ontology"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="versionInfo">
  <rdfs:label>versionInfo</rdfs:label>
  <rdf:type rdf:resource="#AnnotationProperty"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="priorVersion">
  <rdfs:label>priorVersion</rdfs:label>
  <rdf:type rdf:resource="#OntologyProperty"/>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Ontology"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Ontology"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="backwardCompatibleWith">
  <rdfs:label>backwardCompatibleWitesh</rdfs:label>
  <rdf:type rdf:resource="#OntologyProperty"/>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Ontology"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Ontology"/>
</rdf:Property>

<rdf:Property rdf:ID="incompatibleWith">
  <rdfs:label>incompatibleWith</rdfs:label>
  <rdf:type rdf:resource="#OntologyProperty"/>
  <rdfs:domain rdf:resource="#Ontology"/>
  <rdfs:range rdf:resource="#Ontology"/>
</rdf:Property>

<rdfs:Class rdf:ID="DeprecatedClass">
  <rdfs:label>DeprecatedClass</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdfs;Class"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="DeprecatedProperty">
  <rdfs:label>DeprecatedProperty</rdfs:label>
  <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdf;Property"/>
</rdfs:Class>

<rdfs:Class rdf:ID="DataRange">
  <rdfs:label>DataRange</rdfs:label>
</rdfs:Class>

</rdf:RDF>

C. f�ggel�k: OWL gyorsreferencia

Oszt�lyok az OWL sz�k�szlet�ben:

Tulajdons�gok az OWL sz�k�szlet�ben (a t�bl�zat tartalmazza a tulajdons�gok �rv�nyess�gi k�r�t (domain) �s �rt�ktartom�ny�t (range) is):

D. f�ggel�k: V�ltoz�sok a DAML+OIL-hoz k�pest

Ez a f�ggel�k �sszefoglalja azokat a v�ltoztat�sokat, amelyek a [DAML+OIL]-r�l az OWL-ra t�rt�n� �talakul�s sor�n keletkeztek.

1. A szemantika jelent�sen megv�ltozott. A h�rom alnyelvet illet�en a DAML+OIL szemantik�ja az OWL DL szemantik�j�hoz �ll legk�zelebb.
2. A n�vt�r http://www.w3.org/2002/07/owl-ra v�ltozott.
3. Az RDF Core Working Group �ltal az RDF �s RDF S�ma ter�let�n bevezetett k�l�nf�le korszer�s�t�sek �tv�telre ker�ltek; p�ld�ul:
   • ciklikus aloszt�lyokat nem enged meg az OWL nyelv
   • t�bb rdfs:domain vagy rdfs:range tulajdons�g megad�s�t �gy kezeli az OWL mint metszetet
   • RDF szemantika [RDF Szemantika] haszn�lata
   • adatt�pusok
     • Az RDF �s az OWL a http://www.w3.org/2001/XMLSchema XML S�ma n�vteret haszn�lja a http://www.w3.org/2000/10/XMLSchema helyett
     • Az OWL nem t�mogatja adatt�pusok haszn�lat�t t�pus �rtelemben. P�ld�ul:

       <size>
         <xsd:integer rdf:value="10"/>
       </size>

       Ehelyett az OWL-ban ezt haszn�ljuk:

       <size
       rdf:datatype="http://www.w3.org/2001/XMLSchema#integer">10</size>

   • a daml:List konstrukci�, amelyet z�rt kollekci�k �br�zol�s�ra haszn�lt a DAML+OIL, nagym�rt�kben �tker�lt az RDF-be
     • az rdf:parseType="daml:collection" konstrukci�t felv�ltja az rdf:parseType="Collection" konstrukci�
     • a daml:List, daml:first, daml:rest, �s daml:nil hely�be az rdf:List, rdf:first, rdf:rest �s rdf:nil l�p.
     • a daml:item konstrukci�t nem t�mogatja az OWL. Mivel tipikusan ezt haszn�lt�k tipiz�lt list�k �br�zol�s�ra, az al�bbiakban bemutatunk egy p�ld�t arr�l, hogy mik�nt kre�lhatunk egy ilyen list�t daml:item haszn�lata n�lk�l:

               <rdfs:Class rdf:ID="OperaList">
                 <rdfs:subClassOf rdf:resource="&rdf;List"/>
                 <rdfs:subClassOf>
                   <owl:Restriction>
                     <owl:onProperty rdf:resource="&rdf;first"/>
                     <owl:allValuesFrom rdf:resource="#Opera"/>
                   </owl:Restriction>
                 </rdfs:subClassOf>
                 <rdfs:subClassOf>
                   <owl:Restriction>
                     <owl:onProperty rdf:resource="&rdf;rest"/>
                     <owl:allValuesFrom rdf:resource="#OperaList"/>
                   </owl:Restriction>
                 </rdfs:subClassOf>
               </rdfs:Class>
               

       Ebben a p�ld�ban egy list�t defini�ltunk, amelynek az elemei oper�k. Ezt k�t korl�toz�s seg�ts�g�vel val�s�tottuk meg: az egyik az rdf:first �rt�kre vonatkozik (mely a lista-elem t�pus�t �br�zolja), a m�sik pedig az rdf:rest �rt�kre (mely a defini�lt lista nev�t adja meg).
4. A min�s�tett korl�toz�sokat elt�vol�tott�k a nyelvb�l, aminek eredm�nyek�nt kimaradtak az al�bbi tulajdons�gok:
   • daml:cardinalityQ
   • daml:hasClassQ
   • daml:maxCardinalityQ
   • daml:minCardinalityQ
5. T�bb tulajdons�g �s oszt�ly �j nevet kapott, ahogy a t�bl�zat mutatja:

   DAML+OIL	OWL
   daml:differentIndividualFrom	owl:differentFrom
   daml:equivalentTo	owl:sameAs
   daml:sameClassAs	owl:equivalentClass
   daml:samePropertyAs	owl:equivalentProperty
   daml:hasClass	owl:someValuesFrom
   daml:toClass	owl:allValuesFrom
   daml:UnambiguousProperty	owl:InverseFunctionalProperty
   daml:UniqueProperty	owl:FunctionalProperty

6. Az owl:SymmetricProperty beleker�lt a nyelvbe.
7. Ugyancsak felvett�k a nyelvbe az owl:AnnotationProperty, az owl:OntologyProperty �s az owl:DataRange konstrukci�kat.
8. Az OWL Full-ban egy owl:DatatypeProperty lehet owl:InverseFunctionalProperty is.
9. Az RDF �s az RDF S�ma oszt�lyokra, illetve tulajdons�gokra vonatkoz� szinonim�kat elt�vol�tott�k a nyelvb�l. �gy kimaradtak az al�bbi kifejez�sek:
   • daml:comment
   • daml:domain
   • daml:label
   • daml:isDefinedBy
   • daml:Literal
   • daml:Property
   • daml:range
   • daml:seeAlso
   • daml:subClassOf
   • daml:subPropertyOf
   • daml:type
   • daml:value
10. A daml:disjointUnionOf konstrukci�t t�r�lt�k a nyelvb�l, hiszen ez megval�s�that� az owl:unionOf vagy rdfs:subClassOf �s az owl:disjointWith kombin�ci�j�val.
11. A daml:equivalentTo kifejez�s az owl:sameAs nevet kapta, �s egyben megsz�nt az owl:equivalentClass �s az owl:equivalentProperty szupertulajdons�ga lenni.
12. A verzi�kezel�s t�mogat�s�ra az al�bbi tulajdons�gokat �s oszt�lyokat vett�k fel a nyelvbe:
    • owl:backwardCompatibleWith
    • owl:DeprecatedClass
    • owl:DeprecatedProperty
    • owl:incompatibleWith
    • owl:priorVersion
13. Az "egyedi nevek felt�telez�s�nek" t�mogat�s�ra be�p�tett�k a nyelvbe az owl:AllDifferent �s az owl:distinctMembers kifejez�seket.

E. f�ggel�k: "�k�lszab�ly" az OWL DL ontol�gi�khoz

Az OWL Szemantika �s absztrakt szintaxis dokumentum [OWL Sz&ASz] adja meg az OWL ontol�gi�k pontos le�r�s�t absztrakt szintaxis, illetve RDF tripletekre t�rt�n� lek�pez�s form�j�ban.

Az al�bbi szab�lyok azon felt�telek inform�lis le�r�s�t adj�k, amelyek teljes�l�se eset�n egy RDF gr�f DL szint� ontol�gi�nak min�s�thet�. Ezzel nem sz�nd�kunk helyettes�teni azt a form�lis le�r�st, amelyet az Sz&ASz dokumentum ad, hanem csak �ltal�nos fog�dz�t k�v�nunk adni. Nem c�lunk ezzel azt sem elmondani, hogy mik�nt lehet a tripletes �br�zol�st az absztrakt szintaxishoz k�zelebb �ll� alakra hozni. Puszt�n csak azt k�v�njuk mindezzel sugallni, hogy ha az olvas� betartja az itt megadott szab�lyokat, akkor nagy val�sz�n�s�ggel OWL DL szint� ontol�gi�kat fog produk�lni.

Ne keveredj�nk bele a be�p�tett sz�k�szletekbe

A be�p�tett tulajdons�gokat �s oszt�lyokat ne akarjuk �jradefini�lni. Ez �ltal�ban teljes�l, ha az OWL, az RDF �s az RDFS n�vt�rben szerepl� dolgokat nem szerepeltetj�k tripletek alanyak�nt.

Adjunk explicit t�pusdeklar�ci�t

Mindennek kell, hogy legyen egy t�pusa¹. Ha b�rmilyen x URI hivatkoz�st haszn�lunk ott, ahol egy oszt�lynak kell szerepelnie, a gr�fnak kell tartalmaznia egy ilyen tripletet:

x rdf:type owl:Class

Hasonl�k�ppen, ha egy p tulajdons�got haszn�lunk ott, ahol a nyelv egy objektumtulajdons�got v�r el, akkor lennie kell egy ilyen tripletnek is:²

p rdf:type owl:ObjectProperty

Vagy, ha egy q tulajdons�got haszn�lunk ott, ahol egy adatt�pus-tulajdons�got v�r a nyelv, akkor szerepelnie kell egy ilyen tripletnek is:

q rdf:type owl:DatatypeProperty

Ha egy o tulajdons�got haszn�lunk ott, ahol egy ontol�giatulajdons�gnak kell szerepelnie, akkor o-nak egy ilyen be�p�tett tulajdons�gnak kell lennie, mint owl:imports, owl:priorVersion, owl:backwardCompatibleWith, vagy owl:incompatibleWith), vagy pedig meg kell adni egy ilyen tripletet:

o rdf:type owl:OntologyProperty

Ha egy olyan a tulajdons�got haszn�lunk ott, ahol egy annot�ci�tulajdons�got v�r a nyelv, akkor a-nak egy be�p�tett annot�ci�tulajdons�gnak (owl:versionInfo, rdfs:label, rdfs:comment, vagy rdfs:seeAlso vagy rdfs:isDefinedBy) kell lennie, vagy pedig defini�lnunk egy ilyen tripletet az a tulajdons�gra:

a rdf:type owl:AnnotationProperty

Minden egyed sz�m�ra, amelyik megjelenik az ontol�gi�ban legal�bb egy t�pust specifik�lni kell, azaz, egy i egyed sz�m�ra meg kell adni egy ilyen tripletet:

i rdf:type c

ahol c egy owl:Class vagy egy owl:Restriction.

V�lasszuk sz�t a neveket

Az oszt�lyoknak, az objektum-, adatt�pus-, ontol�gia- �s annot�ci�tulajdons�goknak, valamint az egyedek URI hivatkoz�sainak diszjunkt halmazokat kell alkotniuk. Az al�bbi m�don teh�t nem adhatunk meg t�pusokat:

x rdf:type owl:Class
x rdf:type owl:ObjectProperty

�s k�l�n�sen: nem haszn�lhatunk oszt�lyokat egyed szerepben, ahogyan pl. az al�bbi p�lda teszi:

x rdf:type owl:Class
y rdf:type owl:Class
x rdf:type y

Ez ugyanis nem leg�lis az OWL DL-ben. Az �ltal�nos szab�ly itt az, hogy ha van a gr�fban egy x csom�pont egy ilyen tripletben:

x rdf:type owl:Class

akkor x nem jelenhet meg alanyk�nt egy m�sik olyan tripletben, amelynek �ll�tm�nya rdf:type.³

Korl�toz�sok

Ha egy x csom�pont t�pusa korl�toz�s (x rdf:type owl:Restriction), akkor az x csom�ponttal kapcsolatban az al�bbi helyzetnek kell fenn�llnia:

• Ez egy �res csom�pont (azaz: n�vtelen).
• Ez nem alanya egyetlen m�sik olyan tripletnek sem, amelynek �ll�tm�nya az rdf:type³.
• Ez pontosan egy olyan tripletnek az alanya, amelynek az �ll�tm�nya owl:onProperty, m�gpedig �gy, hogy a tripletnek a t�rgya vagy owl:ObjectProperty vagy owl:DatatypeProperty t�pus�.
• Ez pontosan egy dolognak az alanya az al�bbiak k�z�l:
  • Egy olyan tripletnek, amelynek �ll�tm�nya owl:someValuesFrom. Ebben az esetben, az owl:onProperty triplet t�rgyak�nt szerepl� tulajdons�gnak ezzel adekv�tnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha a triplet t�rgya egy adatt�pus, akkor a tulajdons�gnak owl:DatatypeProperty t�pus�nak kell lennie; ha pedig a t�rgy egy oszt�lyle�r�s, akkor a tulajdons�gnak owl:ObjectProperty t�pus�nak kell lennie. Ez a tipiz�l� inform�ci� sohasem maradhat el (a fentebb eml�tett megk�t�s miatt).
  • Egy olyan tripletnek, amelynek �ll�tm�nya owl:allValuesFrom. Itt ugyanazok a megk�t�sek �rv�nyesek, mint az owl:someValuesFrom eset�ben.
  • Egy olyan tripletnek, amelynek �ll�tm�nya owl:hasValue. Ha az owl:onProperty tripletben megadott tulajdons�g t�pusa owl:ObjectProperty, akkor ennek a tripletnek a t�rgya egy egyed kell hogy legyen. Ha pedig az owl:onProperty tripletben megadott tulajdons�g t�pusa owl:DatatypeProperty, akkor a triplet�nk t�rgy�nak egy liter�lnak kell lennie.
  • Egy olyan tripletnek, amelynek �ll�tm�nya owl:minCardinality. E triplet t�rgy�nak egy adat-liter�lnak kell lennie, mely egy nemnegat�v eg�sz sz�mot �br�zol.
  • Egy olyan tripletnek, amelynek �ll�tm�nya owl:maxCardinality. A megk�t�s itt is ugyanaz, mint az owl:minCardinality eset�ben.
  • Egy olyan tripletnek, amelynek �ll�tm�nya owl:cardinality. A megk�t�s itt is ugyanaz, mint az owl:minCardinality eset�ben.
• Minden egy�b x alany� tripletnek az �ll�tm�nya csak owl:equivalentClass vagy owl:disjointWith lehet.

Oszt�lyaxi�m�k

Minden olyan tripletnek, amelynek �ll�tm�nya rdfs:subClassOf, owl:equivalentClass, vagy owl:disjointWith, az alanya �s t�rgya egyar�nt egy owl:Class vagy egy owl:Restriction kell hogy legyen. Pl., ha van egy

x rdfs:subClassOf y

triplet�nk, akkor a gr�fnak a k�vetkez�ket is tartalmaznia kell: egy

x rdf:type owl:Class

vagy egy

x rdf:type owl:Restriction

tripletet; valamint egy

y rdf:type owl:Class

vagy egy

y rdf:type owl:Restriction

tripletet.

Tulajdons�gaxi�m�k

Minden olyan tripletnek, amelynek az �ll�tm�nya rdfs:subPropertyOf vagy owl:equivalentProperty, az alanya �s a t�rgya ugyanolyan t�pus�, m�gpedig az owl:ObjectProperty vagy az owl:DatatypeProperty valamelyike kell hogy legyen; azaz, ha van egy ilyen triplet�nk:

p owl:equivalentProperty q

akkor a gr�fnak tartalmaznia kell vagy egy:

p rdf:type owl:ObjectProperty
q rdf:type owl:ObjectProperty

triplet p�rt, vagy pedig egy

p rdf:type owl:DatatypeProperty
q rdf:type owl:DatatypeProperty

triplet p�rt.

Azoknak a tripleteknek, amelyeknek az �ll�tm�nya rdfs:domain, alanyk�nt egy owl:ObjectProperty, vagy egy owl:DatatypeProperty t�pus� tulajdons�got, t�rgyk�nt pedig egy owl:Class vagy owl:Restriction t�pust kell tartalmazniuk.

Azoknak a tripleteknek, amelyeknek az �ll�tm�nya rdfs:range, alanyk�nt vagy egy owl:ObjectProperty, vagy egy owl:DatatypeProperty t�pus� tulajdons�got kell tartalmazniuk. Az el�bbi esetben a triplet t�rgya egy owl:Class vagy egy owl:Restriction t�pus lehet, az ut�bbi esetben pedig egy XML S�ma adatt�pus, egy rdfs:Literal, vagy egy owl:oneOf elem, mely egy owl:DataRange t�pus� adattartom�nyt defini�l.

Egy owl:inverseOf tripletnek mind az alanya, mind pedig a t�rgya owl:ObjectProperty t�pus� kell hogy legyen.

T�nyaxi�m�k (egyedekre vonatkoz� �ll�t�sok)

Minden owl:sameAs vagy owl:differentFrom �ll�tm�nyt tartalmaz� triplet alany�nak egyednek kell lennie.

Jegyezz�k meg, hogy k�t oszt�lynak egy owl:sameAs tulajdons�ggal t�rt�n� �sszekapcsol�sa nagym�rt�kben k�l�nb�zik att�l az esett�l, amikor az owl:equivalentClass tulajdons�ggal kapcsoljuk �ssze �ket. Az el�bbi azt mondja, hogy a k�t objektum t�nylegesen ugyanaz (ami p�lda arra az esetre, amikor az oszt�lyokat egyedeknek tekintj�k, s ez az ontol�gi�nkat ki is szor�tja az OWL DL-b�l). Az ut�bbi pedig azt jelenti ki, hogy csup�n a k�t oszt�ly kiterjed�se (az egyedeik halmaza) az, ami egyenl�.

Hasonl�k�ppen, az oszt�lyok owl:differentFrom rel�ci�val t�rt�n� �sszekapcsol�sa nem ugyanaz, mintha az owl:disjointWith rel�ci�val kapcsoltuk volna �ssze �ket (ami szint�n egy p�lda az OWL Full szint� konstrukci�ra). K�t oszt�ly lehet k�t k�l�nb�z� objektum, de a kiterjed�s�k m�gis k�z�s lehet.

Ha egy x csom�pont t�pusa owl:AllDifferent, akkor OWL DL eset�n a k�vetkez� helyzetnek kell fenn�llnia:

• Ez egy �res csom�pont (azaz: n�vtelen).
• Ez egy olyan triplet alanya, amelynek �ll�tm�nya owl:distinctMembers, a t�rgya pedig egy szintaktikailag pontos (well-formed) rdf:List, amelynek listaelemei mind egyedek.
• Ez nem alanya (vagy t�rgya) semmilyen m�s tripletnek.

Boole-algebrai oszt�lykifejez�sek

A Boole-algebrai oper�torokat (�S, VAGY, NEM) az OWL-ban, rendre, az owl:intersectionOf, az owl:unionOf �s az owl:complementOf konstrukci�k helyettes�tik.

Egy owl:complementOf triplet alanya egy owl:Class, a t�rgya pedig egy m�sik owl:Class vagy egy owl:Restriction kell hogy legyen.

Egy owl:unionOf vagy egy owl:intersectionOf triplet alanya egy owl:Class, a t�rgya pedig egy (szintaktikailag pontos) rdf:List kell hogy legyen; ez ut�bbi listaelemeinek pedig vagy owl:Class vagy owl:Restriction t�pus�aknak kell lenni�k, ahol a lista elemeit vagy explicit m�don, a kiterjesztett rdf:List seg�ts�g�vel, vagy pedig, ha RDF-XML-t haszn�lunk, akkor az rdf:parseType="Collection" attrib�tum seg�ts�g�vel �br�zoljuk.

<owl:Class>
 <owl:intersectionOf rdf:parseType="Collection">
  <owl:Class rdf:about="x"/>
  <owl:Class rdf:about="y"/>
 </owl:intersectionOf>
</owl:Class>

Ha egy owl:Class egy �res csom�pont (vagyis, az oszt�ly n�vtelen), akkor az csak egyetlen olyan triplet alanya lehet, amelynek �ll�tm�nya owl:intersectionOf, owl:unionOf vagy owl:complementOf. Ha az oszt�ly neves�tett, akkor tetsz�leges sz�m� ilyen triplet enged�lyezett a sz�m�ra.

Felsorol�sok

Minden olyan tripletnek az alanya, amelynek az �ll�tm�nya owl:oneOf, az vagy egy owl:Class, vagy egy owl:DataRange t�pus� objektum kell hogy legyen. Az el�bbi esetben a triplet t�rgy�nak egy olyan (szintaktikailag pontos) rdf:List felsorol�snak kell lennie, amelynek minden eleme egy egyed. Az ut�bbi esetben pedig egy olyan (szintaktikailag ugyancsak pontos) rdf:List felsorol�snak, amelynek minden eleme egy adat-liter�l. Itt is, mint a Boole-algebrai oper�torokn�l, az rdf:List helyett az rdf:parseType="Collection" is haszn�lhat�.

Ontol�gia- �s annot�ci�tulajdons�gok

Minden olyan triplet eset�n, amelyben az �ll�tm�ny egy ontol�giatulajdons�g, az alanynak �s a t�rgynak egyar�nt ontol�gi�nak kell lennie (vagyis, egy olyan x csom�pontnak, amelyre l�tezik egy ilyen triplet):

x rdf:type owl:Ontology

Minden olyan triplet eset�n, ahol az �ll�tm�ny egy annot�ci�tulajdons�g, az alanynak egy neves�tett, azaz nem �res csom�ponttal reprezent�lt oszt�lynak, egy tulajdons�gnak, egy egyednek, vagy egy ontol�gi�nak kell lennie. Az ilyen, annot�ci�s �ll�tm�nnyal rendelkez� triplet t�rgya pedig csak egy egyed, egy adat-liter�l, vagy egy tetsz�leges URI hivatkoz�s lehet.

Olyan �ll�tm�nyok kiv�tel�vel, amelyek az OWL, az RDF vagy az RDFS sz�k�szletb�l val�k, csak az annot�ci�s �ll�tm�nyoknak kell olyan tripletekben megjelenni�k, amelyek alanya egy oszt�ly vagy egy tulajdons�g.

Maguknak az annot�ci�- �s ontol�giatulajdons�goknak is tipiz�ltnak kell lenni�k, �s nem jelenhetnek meg tripletek alanyak�nt vagy t�rgyak�nt m�sk�nt, mint olyan triplet alanyak�nt, amelynek az �ll�tm�nya rdf:type vagy egy annot�ci�tulajdons�g.

Ker�lj�k a strukt�r�k t�bbsz�r�s kihaszn�l�s�t

Az OWL Sz&ASz le�r�sa ugyanis ezt �ltal�ban nem engedi meg az RDF �br�zol�sban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az RDF gr�f egy n�vtelen csom�pontja, mely oszt�lyle�r�st �br�zol, csak egyszer fordulhat el� (egy triplet t�rgyak�nt). �gy teh�t az al�bbi haszn�lat ker�lend�:

x1 rdf:type owl:Class
x1 rdfs:subClassOf _:y
x2 rdf:type owl:Class
x2 rdfs:subClassOf _:y
_:y rdf:type owl:Class
_:y owl:complementOf z

Vannak azonban olyan tr�kk�s helyzetek, amikor az ilyesmi megengedett. �ltal�ban azonban a gr�fnak k�l�n�ll� �res csom�pontokat kell haszn�lnia, amikor ugyanannak oszt�lyle�r�snak t�bb helyen kell szerepelnie.

Ker�lj�k az �rva �res csom�pontokat

A gr�fban megjelen� �res csom�pontok �ltal�ban vagy n�vtelen egyedeket �br�zolnak, vagy az al�bbiak k�z�l valamelyiket (de csak egyiket):

• Egy rdfs:subClassOf, egy owl:equivalentClass, egy owl:disjointWith, egy owl:someValuesFrom, egy owl:allValuesFrom vagy egy rdf:type triplet t�rgy�t.
• Egy rdf:type triplet alany�t, owl:AllDifferent �ll�tm�nnyal.
• Egy rdf:List egyik elem�t.

Az �rva �res csom�pontok, vagyis az olyan �res csom�pontok, amelyek nem t�rgyai valamilyen tripletnek, �ltal�ban nem enged�lyezettek (a fentebb le�rt owl:AllDifferent kiv�tel�vel).

Alapvet� t�ny�ll�t�sok

Az ontol�gi�k kijelent�seket tartalmazhatnak alapvet� t�nyekr�l (pl. olyan tripletek form�j�ban, amelyek egyedek tulalajdons�gait defini�lj�k). Az ilyen t�ny�ll�t�sokban haszn�lt tulajdons�goknak owl:ObjectProperty vagy owl:DatatypeProperty oszt�ly�aknak kell lenni�k. A t�ny�ll�t�sok alanya egy egyed kell hogy legyen, mely csakis tipiz�lt lehet. A t�ny�ll�t�sok t�rgya pedig vagy egy egyedre val� hivatkoz�s, (ha a tulajdons�g owl:ObjectProperty oszt�ly�) vagy egy adat-liter�l (ha a tulajdons�g owl:DatatypeProperty oszt�ly�).

OWL Lite

Az OWL Lite dokumentumoknak ugyanazokat a szab�lyokat kell k�vetni�k, mint az OWL DL dokumentumoknak, de n�h�ny tov�bbi korl�toz�ssal, f�leg az enged�lyezett sz�k�szlet vonatkoz�s�ban. Az OWL Lite dokumentumok nem haszn�lhatj�k az al�bbi sz�k�szletet:

• owl:unionOf
• owl:complementOf
• owl:oneOf
• owl:hasValue
• owl:disjointWith

Az owl:equivalentClass t�pus� tripletek alanyai vagy t�rgyai nem lehetnek �res csom�pontok.

Az owl:minCardinality, az owl:maxCardinality �s az owl:cardinality �ll�tm�ny� tripletek t�rgya csak egy olyan adat-liter�l lehet, amelynek �rt�ke 0 vagy 1 (nemnegat�v eg�sz sz�m).

Az OWL Lite-n�l az owl:intersectionOf haszn�lat�val kapcsolatos helyzet egy kicsit bonyolultabb, mint az OWL DL-n�l. Ez az �ll�tm�ny itt nem haszn�lhat� tetsz�leges kifejez�sek alkot�s�ra, de n�lk�l�zhetetlen ahhoz, hogy komplett oszt�lydefin�ci�kat tudjunk �br�zolni. A fenti (OWL DL t�pus�) megk�t�sek azt mondj�k ki, hogy minden olyan triplet alanya, amelynek �ll�tm�nya owl:intersectionOf, egy owl:Class kell hogy legyen. Az OWL Lite-n�l ehhez m�g az a megk�t�s is t�rsul, hogy ez az OWL oszt�ly egy n�vvel kell hogy rendelkezz�k, teh�t nem lehet egy �res csom�pont.

Egyebek

�vatosnak kell lenn�nk az owl:Thing haszn�lat�val. P�ld�ul, ez az OWL-RDF k�dr�szlet:

<owl:Class rdf:about="#A">
  <rdfs:subClassOf>
    <owl:Thing/>
  </rdfs:subClassOf>
</owl:Class>

nem azt mondja az A oszt�lyr�l, hogy az owl:Thing aloszt�lya (amit gondoln�nk), hanem t�nylegesen azt, hogy A az owl:Thing oszt�ly valamilyen n�vtelen egyed�nek az aloszt�lya. Itt teh�t egy oszt�lyt egyedk�nt kezelt�nk, ami nem leg�lis az OWL DL-ben. A k�v�nt hat�st, vagyis hogy A-t az owl:Thing aloszt�lyak�nt deklar�ljuk, az al�bbi k�dr�szlettel �rhetj�k el:

<owl:Class rdf:about="#A">
  <rdfs:subClassOf>
    <owl:Class rdf:about="http://www.w3.org/2002/07/owl#Thing"/>
  </rdfs:subClassOf>
</owl:Class>

Vigy�zzunk, nehogy �sszet�vessz�k az owl:Class �s az rdfs:Class oszt�lyt. Az al�bbi pl. nem DL k�d, mivel c sz�m�ra nem deklar�ltunk megfelel� t�pust.

c rdf:type rdfs:Class

L�bjegyzetek az E. f�ggel�khez

[1] Term�szetesen, az a k�vetelm�ny, hogy mindent tipiz�lni sz�ks�ges, nem vonatkozik az OWL, az RDF �s az RDFS n�vterekben szerepl� dolgokra.

[2] Szigor�an v�ve: ha a tulajdons�got �gy defini�ltuk, hogy az egy owl:TransitiveProperty, egy owl:SymmetricProperty vagy egy owl:InverseFunctionalProperty, akkor ez nem sz�ks�ges.

[3] Ezek azok a kiv�telek, amelyek el�fordulhatnak:

x rdf:type rdfs:Class
x rdf:type owl:Class

p rdf:type rdf:Property
p rdf:type owl:ObjectProperty

vagy pedig az al�bbiak:

q rdf:type rdf:Property
q rdf:type owl:DatatypeProperty.

s�t (korl�toz�ssal kapcsolatban) ez is megengedett:

x rdf:type owl:Restriction
x rdf:type rdfs:Class
x rdf:type owl:Class

F. f�ggel�k: V�ltoztat�si napl� az Aj�nl�stervezethez k�pest

1. Hib�s l�bjegyzet [4] elt�vol�t�sa az E. f�ggel�k v�g�r�l.
2. Egy rdfs:label elem hozz�ad�sa az AnnotationProperty �s OntologyProperty tulajdons�gt�pusokhoz a B. f�ggel�kben (l�sd az OWL RDF S�m�j�t), Jacco van Ossenbruggen megjegyz�se alapj�n.
3. Egy megszakadt szekci�hivatkoz�s kijav�t�sa, valamint ugyanitt, a szabv�nyos szekci�hivatkoz�si karakterst�lus helyre�ll�t�sa.
4. A k�ls� dokumentumhivatkoz�sok list�j�nak szabv�nyoss� t�tele.
5. Az rdf:RDF elem k�vetelm�nyle�r�s�nak szerkeszt�i m�dos�t�sa Minsu Jang

   megjegyz�se nyom�n.

6. T�bb szerkeszt�i m�dos�t�s Lacy lektori v�lem�nye alapj�n.
7. A 7.1 szekci�n�l egy, az annot�ci�tulajdons�gok haszn�lat�val kapcsolatos magyar�z� sz�veg besz�r�sa az OWL DL korl�tair�l, nyilv�nos megjegyz�sek alapj�n (l�sd p�ld�ul Benjamin Nowack hozz�sz�l�s�t). A 7.2 szekci� ugyancsak b�v�lt egy mondattal, jelezv�n, hogy ugyanazok a korl�toz�sok �rv�nyesek az ontol�giatulajdons�gokra is.
8. T�bb kisebb szerkeszt�i jav�t�s v�grehajt�sa a sz�veg utols� �tolvas�sa ut�n.

A k�ls� dokumentumhivatkoz�sok list�ja

[OWL �ttekint�s]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – �ttekint�s, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�k: Deborah L. McGuinness �s Frank van Harmelen. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/owl-features/

[OWL �tmutat�]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – �tmutat�, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�k: Michael K. Smith, Chris Welty, �s Deborah L. McGuinness. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/owl-guide/

[OWL Sz&ASz]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Szemantika �s absztrakt szintaxis, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�k: Peter F. Patel-Schneider, Patrick Hayes, �s Ian Horrocks. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/owl-semantics/ .

[OWL Tesztsorozat]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Tesztsorozat, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�k: Jeremy J. Carroll �s Jos De Roo. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/owl-test/

[OWL K�vetelm�nyek]

Az OWL Web Ontol�gia Nyelv – Alkalmaz�si esetek �s k�vetelm�nyek, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�: Jeff Heflin. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/webont-req/

[RDF Fogalmak]

Az RDF Er�forr�s Le�r� Keretrendszer alapfogalmai �s absztrakt szintaxisa, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�k: Graham Klyne �s Jeremy J. Carroll. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/rdf-concepts/ .

[RDF Szintaxis]

Az RDF/XML Szintaxis Specifik�ci�ja (�tdolgozott kiad�s), W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�: Dave Beckett. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: //www.w3.org/TR/rdf-syntax-grammar/ .

[RDF Szemantika]

Az RDF Szemantik�ja, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�: Pat Hayes. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: http://www.w3.org/TR/rdf-mt/ .

[RDF Sz�k�szlet]

Az RDF Sz�k�szlet Le�r� Nyelv 1.0: RDF S�ma, W3C Aj�nl�s, 2004. Febru�r 10. Szerkeszt�k: Dan Brickley �s R. V. Guha. A mindenkori legutols� (eredeti angol) v�ltozat: //www.w3.org/TR/rdf-schema/ .

[DAML+OIL]

DAML+OIL (March 2001) Reference Description. Dan Connolly, Frank van Harmelen, Ian Horrocks, Deborah L. McGuinness, Peter F. Patel-Schneider, and Lynn Andrea Stein. W3C Note 18 December 2001. Latest version is available at http://www.w3.org/TR/daml+oil-reference.

[XML-SCHEMA2]

XML Schema Part 2: Datatypes - W3C Recommendation, World Wide Web Consortium, 2 May 2001.